1. Nap: Történelem és magyarság képzés
A nyitórendezvény után a két továbbképzés különvált.
A Történelem és magyarság hallgatói a délután folyamán még Vajda Tamás, a Szegedi Tudományegyetem levéltárának igazgatója előadását követhették, aki sok-sok adattal beszélt a kutatásairól „1920-1929 közötti szegedi egyetemi hallgatók származási helyei” címen.
A másik hétfői előadó dr. habil. Miklós Péter PhD volt, a Kodolányi János Egyetem címzetes egyetemi tanára, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ szakmai tanácsadója, aki a „Szétfejlődésről” beszélt, vagyis a Kárpát-medencei magyar „irodalmak” művelődéstörténeti kérdéseit boncolgatta. Az est fórummal, kötetlen bemutatkozással és beszélgetéssel zárult.
2. Nap: Történelem és magyarság képzés
Kedden délelőtt három előadás hangzott el. Ezek közül kettő történelmi témájú. Dr. J. Újváry Zsuzsanna, a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi docens, a Kortárs Női reflexiók Fórumának tudományos főmunkatársa: „Országunk most már nyitva áll a török előtt vízen és szárazon…” – Nándorfehérvár elvesztése 1521-ben címmel évfordulós témához nyúlt. És dr. Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese Teleki, Bethlen, Bánffy. A három erdélyi gróf küzdelme a magyar nemzeti érdekek védelmében 1918 – 1920-ban.
A harmadik dr. Major Gyöngyi közgazdász filozófus, főiskolai docens, a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja újszerű előadása volt Hagyomány, tehetséggondozás és a nemzetpolitika aktuális kérdései címen, ahol korunk nagyon időszerű kérdéseiről esett szó. A délután folyamán két könyvbemutató is volt: dr. Pomozi Péter, a budapesti ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének docense, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója a Keleti palóc betyármesék és hiedelemmondák című tudományos forrásmunkát mutatta be.
Utána az évente visszatérő témával, a délvidéki magyarok ellen elkövetett 1944/45-ös atrocitásokkal foglalkozott két előadás is: Wendelin Gruber jezsuita szerzetes könyvét, A vörös sárkány karmai között címűt és a Keskenyúton Alapítványt mutatta be Dulka Andor nyugalmazott történelemtanár. Majd egy filmvetítésre is sor került: A keresztállító ember II. című vallomást nézhették meg a továbbképzés résztvevői. Az est a nagybecskereki katonatemető Szent György lovagok által felújított keresztje történetével zárult.
2. Nap: Természettudományi képzés
Az első kézpési nap a biológia, valamint a biológia oktatásának módszertanára épült. A nap első felében Pecze Vukajlović Natália topolyai biológus előadását hallhatták a résztvevők, amelyeket érdekes szakmai gyakorlatokkal és a projektoktatást fejlesztő ötletekkel egészített ki az előadó. Natália rávilágított a házi feladatok fejlesztő és nevelő szempontjaira, valamint konkrét példákon mutatta be a tanulük projektmunkára való motiválását is. Kiemelte, a kutatói, valamint a személyre szabott házi feladatok fontosságát a tanuló egyéni kompetenciáinak fejlesztésében.
A nap második felében a Szegedi Mozaik Kiadó Kft. munkatársai, Nagyistván Zsolt és Radnai Teréz kapcsolódtak be a képzésbe zoom konferencián keresztül. Zsolt bemutatta az innovációkkal és újdonságokkal teli MozaBook felületet, amely kiváló eszköze lehet úgy a digitális tanóráknak, mint az egyéni, otthoni munkának. Különösen nagy hangsúlyt fektetett a digitális könyvek nyújtotta lehetőségekre akár a távoktatásban, akár a hagyományos, tantermi, formális oktatás aspektusában.
A biológia módszertanának témakörét folytatva Dr. Borsos Évát hallhatták a résztvevők, aki a tantárgy kerti, konyhai alkalmazásáról és jelentőségéről beszélt. A módszertani előadás megannyi gyakorlattal hozta közelebb a tananyag absztakt tartalmát a hallgatósághoz, amelynek különösen fontos eszköze a játék volt. A pedagógusok számára világossá vált, hogy a nagy mennyiségű, vagy éppen nehezebb tartalom is könnyen elsajátíthatóvá válik, ha egy játékkal, vagy egy izgalmas kísérlettel egészítjük azt ki.
3. Nap: Történelem és magyarság képzés
A szerdai nap szakmai szempontból rövid volt.
A délelőtt folyamán elhangzott J. Újváry Zsuzsanna érdekfeszítő előadása a pestisjárványokról és pandémiákról. A tömérdek hivatkozással, adattal, történettel és festménnyel illusztrált előadás végigvezette a járványok történetét a kora középkortól a XIX. századig.
A magyar nyelv Trianon előtt és után a Kárpát-medencében című könyvbemutató után közös gondolkodásra szólította föl a hallgatókat Pomozi Péter tanár úr.
Ebéd után a szokásos szakmai kirándulás következett. Az idén Rednek várát és a Tarcal egyéb magyar vonatkozású helyeit vettük sorra. Megnéztünk egy régi vasútállomást, egy kaszinót, a bányászok házsorátés temetőjét… A Jazak forráshoz is ellátogattunk. A kirándulást Pecze Rózsa és Korenchy László vezette.
3. Nap: Természettudományi képzés
A természettudományi képzés második napja a tantárgyak közötti kompetenciák és kapcsolatok fejlesztésére fektetett hangsúlyt. A résztvevők láthatták, hogy lehet szó akár mérnöki, akár gazdasági, akár informatikai, sőt akár irodalmi, vagy mezőgazdasági témakörökről, minden mindennel összefüggésbe hozható, különösen akkor, ha a projektmunkák szempontjából vizsgáljuk meg a különböző szakterületeket.
Elsőként Dr. Muhi B. Béla egyetemi tanár előadását hallhatták a pedagógusok, amelyben összegyűjtötte a projektoktatás és a sikeres projektmunka legfontosabb ismérveit. Szó esett a VMPE által szervezett gazdasági, vállalkozástervezési és fogyasztóvédelmi versenyeiről is, amelyekben különösen nagy szerepet játszik a projekt alapú tanulás, tanítás.
A nap második előadójaként Esztelecki Péter informatikus beszélt a tantárgyak keretén belül alkalmazható kreatív ötletekről és a tartalom átadását megkönnyítő praktitákról. Szó esett arról is, hogy a tanulük a hétköznapi példákkal tudnak igazán közel kerülni egy-egy absztrakt tananyaghoz, ami nagyban hozzájárul ezek gyors és zökkenőmentes elsajátításához.
A harmadik előadó Dr. Zélity Attila gépészmérnök volt, aki először járt az Apáczai Nyári Akadémián, arra kereste a választ, hogy hogyan és miként tudja a pedagógus felismerni a tanulóban rejlő mérnöki tehetséget és alkalmasságot. Elmondta, mit jelent mérnöknek lenni, milyen szempontok alapján szükséges néznünk elsősorban az adott pályát és milyen tulajdonságok megléte, vagy fejlesztése szükséges a sikeres mérnöki végzettséghez. Előadását több közvetlen tapasztalattal is alátámasztotta.
A képzési nap utolsó tantermi előadását Dr. Kulcsár Sarolta és Dr. Lengyel László, a Pro Scientia Naturae Alapítvány munkatársai tartották. Mindeketten a tantárgyakon átívelő kompetenciafejlesztés témakörről beszéltek, Sarolta az elméleti, László pedig a gyakorlatban is megvalósuló aspektusáról. Kiemelték, hogy a munkaerőpiac elvárása, illetve a folyamatos tudástár bővítés, továbbképzések mekkora horderővel bírnak a jelenvaló, rohamosan fejlődő világban és gazdaságban. Bemutattak néhány befejett és futó projektet is, amelyek a vajdasági magyar tanulók és gazdák, valamint a kisvállalkozók kompetenciáinak a fejlesztésére születtek.
A második képzési nap délutáni programja kirándulás volt, amelynek keretén belül a csoport (a Történelem és magyarság képzés résztvevőivel együtt) Rednek település nevezetességeit és környékét tekintették meg.
4. Nap: Történelem és magyarság képzés
Csütörtökön délelőtt négy előadást hallgattunk meg. Trianon és a korabeli magyar történetírás kérdéskörét fejtegette dr. Ujváry Gábor, a VERITAS Történelemkutató Intézet és Levéltár intézetvezetője (Az ország feldarabolása a magyar történetírásban, 1918 – 1920), majd dr. Császtvay Tünde, a budapesti ELTE BTK Irodalomtudományi Intézet főosztályvezetője A 19. századi szalon-garnitúra címmel tartott érdekes előadást a 19. század utolsó harmadának írói-művészi szalon- és társasági életéről.
Mgr. Viola Lujza, nyugalmazott magyartanár Egy kis nyelvművelés című előadásában rámutatott napjaink közbeszédében előforduló nyelvhelyességi hibákra, és a tanügyben dolgozók gyakori és jellemző helyesírási hibáira. Az előadást követő vitából kiszűrhető volt, hogy a jelenlévő gyakorló pedagógusoknak is hasonló tapasztalataik vannak.
Wilhelm József, a zombori Veljko Petrović Gimnázium történelem szakos tanára A mítoszok szerepe az emberré nevelésben és a rablógazdálkodás története című előadását is nagy érdeklődés övezte, lebilincselő, valódi „tanári” előadásmódja is hozzájárult ehhez.
A délután folyamán egy Erdélyről szóló és egy korszakolással foglalkozó előadás hangzott el. Szakolczai Laura, a Szegedi Tudományegyetem történelem szakos doktorandusza: Egy 17. századi erdélyi fejedelemasszony, Lónyay Anna, és Guitman Barnabás, PhD, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Intézet Történelemelméleti, Módszertani és Didaktikai Tanszékének adjunktusa: A hagyományos történeti korszakolás korszerűtlensége címűek.
Mindkettő a szűkebb szakmának szerzett új tudást.
A népzenei est vendége a temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület tamburazenekara és a dalárda férfikórusa volt Szabó Gabriella és Bolyos Miklós szakmai vezetésével. A jó hangulatú műsor után „kívánságokat” is teljesítettek a vendégek.
4. Nap: Természettudományi képzés
A természettudományi képzés harmadik napján a földrajz és a meteorológia világába kalauzolta a résztvevő pedagógusokat Dr. Ács Ferenc, az ELTE meteorológia tanszékének tanára. Előadásával először a foton, elektron és proton és a Föld élővilágának kapcsolatára hívta fel a figyelmet, majd az emberi termikus éghajlat időjárási elemektől való függéséről beszélt.
A matematika tanításának fontosságára a Vajdasági Magyar Tankönyvtanács 2020-as kiadványa is nagy hangsúlyt fektetett. Mezei-Belovai Irén, az ÁBRAkadÁBRA szerzője előadásában nem csak a tantárgy színes-interaktív reprezentációjára tért ki, de a tantárgyakat összekötő tananyagokról és az aktuális oktatási trendekről is beszélt.
Szintén a Vajdasági Magyar Tankönyvtanács 2020-as kiadványa volt Máriás Ildikó és Szórád Endre Egy kis kémia mindenkinek kell című tanári kézikönyve. A szerzők egy interaktív bemutató keretén belül hívták fel a hallgatóság figyelmét arra, hogy a könyvben szereplő kísérletek és tananyagkiegészítő javaslatok nem csak a kémiatanárok számára nyújtanak hasznos tartalmat, de nagyban hozzájárulnak a tantárgyak közötti kompetenciák fejlesztéséhez is, főleg a természettudományos ismeretek terén.
A nap utolsó előadója Dr. Barta Holló Berta egyetemi tanár volt az újvidéki Természettudományi-matematikai Karról, aki interaktív, játékos kémiai kísérletekkel tette színesebbé az idei természettudományi képzés programját. Előadása kiváló példaként szolgált arra, hogy a pedagógusok akár az egyszerű, konyhai eszközök és a háztartásban megtalálható szubsztanciák segítségével is tudjanak kísérletezni, motiválva ezzel a tanulókat a természettudományos ismeretek bővítésére és a tudomány szeretetére.
5. Nap: Történelem és magyarság képzés
A továbbképzés utolsó napján dr. Szabó József János hadtörténész, nyugalmazott alezredes lendületes előadása az Árpád-vonalról a történészek (és más szakosok között is!) nagy sikert aratott. Címe: A Magyar Királyi Honvédség erődítései a Kárpátokban 1940-44 között.
A második előadás egyháztörténeti témával foglalkozott. Prof. dr. Zakar Péter történész, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, a Tanárképző Központ igazgatója A Csanádi egyházmegye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc időszakában címmel áttekintette a papok viszonyulását a szabadságharchoz.
Dr. habil Szakály Sándor DSc, a budapesti VERITAS Történelemkutató Intézet és Levéltár főigazgatója előadását A magyar királyi csendőrség története 1881 – 1945 címmel kísérhettük figyelemmel. A tartalmas előadás mindannyiunk épülésére szolgált, mert segített eloszlatni néhány tévhitet, hibás megítélést a csendőrségről.
A szakmai előadások után Dulka Andor szervező értékelte a továbbképzést. A Történelem és magyarság öt munkanapja alatt elhangzott 20 előadás. Ezek közül 11 történelmi, 5 irodalmi és nyelvhelyességi témájú volt, 2 pedig köztes, művelődéstörténeti témákat dolgozott föl. Volt 2 történelmi témájú filmvetítés és egy népzenei est. Továbbá 2 könyvbemutató is.
Dulka Andor sikeresnek és magas színvonalúnak ítélte a képzést. Kiemelte és reménykeltőnek ítélte azt, hogy a szakma nagyjai mellett az előadók között megjelentek olyan fiatalok is, akik új színt vittek témaválasztásukkal és előadásmódjukkal az ANyA programjába.
5. Nap: Természettudományi képzés
A természettudomániy kézpés zárónapja, akárcsak a nyitónap, rendhagyó módon zajlott. A pedagógusoknak lehetősége nyílt egy kerekasztalbeszélgetésre, amelynek meghívott vendége a Szerb Köztársaság Oktatási, Tudományügyi és Technológiai-fejlesztési Minisztériumának államtitkára, Vicsek Annamária volt. A beszélgetés során a résztvevők elmondhatták, milyen tapasztalatokkal gyarapodtak pedagógiai pályafutásuk során, ki és hogyan motiválta őket arra, hogy ezt a pályát válasszák. Szó volt a fiatal tanárok buzdításáról is, valamint a távoktatásban szerzett tapasztalatokról is beszálmoltak a résztvevők.