Összefoglaló: Suliszínház fesztivál csonoplyai elődöntő

Örömünnepre virradhattunk április 30-án. A tavalyi, járvány okozta sok kínlódás, halasztgatás, betegeskedések okozta kimaradás után a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete szervezésében a XXII. Vajdasági Suliszínház Fesztivál az idén végre időben, és – majdnem – zavartalanul tarthatta meg bácskai anyanyelvápolóinak csonoplyai elődöntőjét. Egy szereplő ugyanis (az egyik Törpe) ezúttal is betegen, lázasan feküdt otthon, helyére pedig sietve kellett egy társának „beugrania”, és lóhalálában megtanulnia a szerepét. Az elődöntő egyik érdekessége az volt, hogy a nemesmiliticsiek anyanyelvápolóinak az idén egy különleges riválisa akadt. Ők ugyanis a jól ismert és közkedvelt mese, a Hófehérke és a hét törpe színpadi változatával szerepeltek, de közben kiderült, hogy a csonoplyai házigazdák, akik ugyan két jelenettel is készültek, de az egyik – ugyancsak a Hófehérke és a hét törpe volt!
Így jelenhetett meg ugyanaznap, egyazon színpadon nem kevesebb, mint két Hófehérke és tizennégy törpe! Persze nem volt sértődés, igyekezett mindkét csoport apait, anyait beleadni a játékba. A nemesmiliticsieknek a Szabó Márta anyanyelvápoló tanítónő rendezésében pergőn, dinamikusan és remek hangszerelésben előadott Hófehérkéje két újabb meglepetéssel is szolgált: Hófehérkét fiú – a negyedikes Horváth Bence – alakította, az őt csókjával életre keltő Királyfit pedig – lány: az ugyancsak negyedikes Mátyus Lilla! Méghozzá olyan szépen, tisztán beszéltek, hogy mindketten, sőt a Mostohát igen meggyőzően alakító negyedikes Purda Noel is – dicsérő oklevelet és könyvet kaptak a szép, tiszta beszédükért. Sőt Horváth Bence a sokszínű, átélt alakításáért kapta voltaképpen a díszoklevelet. Az ő jelenetüknek egyébként volt egy humoros, groteszk, érdekes pillanata is. Távozáskor ugyanis nem a vékonyka, kecses Királyfi kapta ölbe Hófehérkét, hanem a jól megtermett, legalább egy fejjel magasabb, vállas Bence-Hófehérke kapta fel a vékonydongájú Királyfit, és cipelte ki döngő léptekkel a színpadról! Egyébként a nemesmiliticsieket a remek, kifejező díszletért és jutalmazni kellett, sőt az ő Hófehérke és a hét törpe című jelenetük, mint az elődöntő
legjobb előadása, továbbjutott a döntőbe!
A csonoplyaiaknak nehezebb volt a dolguk. Az ő iskolájukban nincs magyar oktatás, és sok családban otthon sem beszélik már a magyart. Ennek ellenére, az anyanyelvápoló tanítónő, Krizsán Valéria sokéves munkájának eredményeként határozottabban szebben, tisztábban beszélnek már magyarul, mint pár évvel ezelőtt. S nem csak egy-egy tanuló, hanem ez az egész csoportra jellemző már. Azok, akik később kapcsolódtak be az anyanyelvápolásba, s még bizonytalanoknak érezik magukat – igyekeztek ezt palástolni. Előadás után rá is kérdeztem, hogy az egyik szereplő miért beszélt jóval halkabban, mint a társai. A válasz: nem akart szégyent vallani a többiek előtt. S nem akarta rontani a remek összhangot. Majd hallgassam meg jövőre… Ők két jelenettel is készültek. A kőleves című népmese-feldolgozásban két szereplő is igen szépen, kifejezően beszélt, de a legszebben a Házigazda szerepében a harmadikos Szélik Arnold. Ő is könyvjutalomban és dicsérő oklevélben részesült. Az ő Hófehérke és a hét törpe című jelenetüknek volt egy különös, meglepő adaléka. Szereplői a Covid –járvány kellemetlen élményeit – beleírták a jelenetükbe! Szó esett itt az online-tanulásról, a tragikomikus neten való – „kirándulásokról”, az „oltakozásokról”, azoknak mikéntjéről, többek között arról, kit mivel oltottak be: Pfizerrel, vagy mással. A Mostoha pedig nem mérgezett almával akarja kioltani szegény, szépségével őt lefőző mostohalánya életét, hanem – ott a nyílt színen  fecskendővel juttatja be testébe a mérget! Stb. Ötleteiknek nem volt se vége, se hossza. Ezért a bírálóbizottság – Lukács Gabriella, a VMPE elnöke, és Jódal Rózsa író – őket a meseszöveg fantáziadús, saját, szellemesen eredeti megjegyzésekkel és cselekvésekkel dúsító aktualizálásáért jutalmazta dicsérő oklevéllel és könyvvel. A szép, kifejező beszédre való eredményes törekvésnek egész csoportjukra jellemző megvalósítása volt jellemző, de a két legszebben beszélőt– a nyolcadikos Gardil Rolandot, aki fiú létére alakította sikeresen a gonosz, irigy Mostohát, és az ötödikes Pacsa Áront, aki Narrátorként jeleskedett – dicsérő oklevéllel jutalmazta. Csonoplyán tehát nem csak sikeresen estek túl a járványon, hanem – meg is örökítették! Tanulságos, élvezetes találkozó volt.

Írta: Jódal Rózsa

Összefoglaló: Kőketánc

Mintegy ezernégyszáz résztvevővel tartották meg óbecsén a Kőketáncot a vajdasági óvodások és általános iskolások énekes népi játék- és néptáncversenyét.A néhány éve már kétnaposra „terebélyesedett” rendezvényt, május 20-án és 21-én, huszonötödik alkalommal szervezete meg a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete és a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör. Összesen 63 produkciót mutattak be a gyermekek, akik Vajdaság csaknem negyven helységéből érkeztek.
A zsűri tagjait az idén is az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület biztosította a rendezvényen. A produkciókat Strack Orsolya néptánc-oktató nézte végig, aki már harmadszor vett részt zsűriként a rendezvényen, illetve a Kirch Zoltán-Podpácz Bea, komlói néptánc-oktató házaspár értékelte a látottakat. Az énekes népi gyermekjáték kategóriában arany oklevelet kapott a Sercegő gyermekcsoport (Zenta), az Aprócskák csoport (Péterréve), a Lepetye csoport (Magyarkanizsa), a Höcögők csoport (Péterréve) és a temerini Ugribugri gyermek-néptánccsoport. Ezüst minősítést a Pitypang tánccsoport (Gunaras), a Cseprente Néptánccsoport (Kishegyes), a Szederinda táncegyüttes (Topolya), a Kenderkóc gyermekcsoport (óbecse), az Apróka kopogtatóka (Ada) és a Futkáncok táncegyüttes (Újvidék) kapott, míg bronz oklevélben a Szedericék (óbecse), a Csiribiri (Tornyos) és a Motolla (Magyarkanizsa) csoportok részesültek. Az óvodás és alsós néptáncosok kategóriájában arany oklevélben a Délucska (Kishegyes), míg bronz oklevélben a Sziporka táncegyüttes (Bácsfeketehegy) és a hajdújárási Pitypang táncegyüttes részesült.  Az alsós néptáncosok között négy csoport is kiemelt arany minősítést érdemelt: a Csibész táncegyüttes (óbecse), a Parázs táncegyüttes (Zenta), a Recefice gyermek-néptánccsoport (Temerin) és a Manó táncegyüttes (Újvidék). Arany oklevelet kapott a Sziporka táncegyüttes (Palics) és a Bóbita táncegyüttes (Ada), míg ezüst minősítést a Százszorszép (Kúla), a Libabál (Ludas), a Csuporka táncegyüttes (Bácsfeketehegy), a Lángocska (Szenttamás) és a Pitypang néptánccsoport (Magyarcsernye) kapott. Bronz okleveles a Kistopogó tánccsoport (Csóka) és a törökbecsei Cifrázó táncegyüttes let. A népszokások kategóriájában csak két produkciót láthatott a zsűri, a szabadkai Cifra-Boróka táncegyüttes arany, míg a tiszakálmánfalvi Gubancolók együttes bronz minősítést érdemelték ki. A felsős néptáncosok között is voltak kiemelkedő csoportok, akik kiemelt arany minősítésben részesültek: az adai Füzike táncegyüttes, az óbecsei Kisbekecs táncegyüttes, a kishegyesi Cselefendi néptáncegyüttes, a péterrévei Csicsergők Néptánccsoport, az újvidéki Tűzrevaló táncegyüttes és a csantavéri Csipetkék Néptánccsoport. Arany minősítést kapott a Csiripiszli táncegyüttes (Topolya), a Mákvirág (Bácsfeketehegy), a Szikra táncegyüttes (Zenta), a Cifra Néptánccsoport (Temerin) és a Parapács táncegyüttes (Törökbecse). Ezüst oklevelet kapott a Kalala (Szenttamás), a Pimpimpáré (Zentagunaras) és a tordai Kincsünk táncegyüttes középső csoportja. Bronz minősítést a Napraforgó Táncegyüttes (Kúla) és a Topogó tánccsoport (Csóka) szerzett. A vegyes korosztályú, alsós és felső táncost is felvonultató néptánccsoportok között kiemelt arany fokozatot a péterrévei Pitypalatty Néptánccsoport, az óbecsei Csicsóka táncegyüttes és a topolyai Kisvirgonc táncegyüttes kapott. Ezüst minősítésű lett a Cibere gyermek tánccsoport (Horgos), a Napsugár gyermek Néptánccsoport (Bajsa), a Vackor Néptánccsoport (Kelebia), a Sedergő (Magyarkanizsa) és a Pántlika Néptánccsoport (Bácskossuthfalva). Bronz oklevelet kapott a Tiszavirág (Törökkanizsa), a Virgonc néptánccsoport (Magyarittabé) és az Árvalányhaj néptánc csoport (Törökfalu).
A zsűri négy oktatót és koreográfust külön díjazott, az óbecsei Cseszák Korcsik Anikót és Cseszák Balázst, a péterrévei Ferencz Katalint és a temerini Lukács Imrét.