A VMPE és más civil szervezetek állásfoglalása a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvénnyel kapcsolatban

A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényre azért volt szükség, hogy javítsa az EU-csatlakozási folyamatban a Szerbiáról alkotott képet. A világ előtt hamis kép jelent meg, miszerint Szerbiában példaértékű törvény született, sőt egyesek egyenesen már autonómiának is nevezik. Ez a propaganda mérhetetlen kárt okoz, hiszen eltereli a figyelmet a valódi helyzetünkről.

A törvényről

• A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló, a szerb parlamentben 2009. augusztus 31-én elfogadásra került törvényt nem előzte meg társadalmi vita.
• A nemzeti tanácsnak nincs döntési joga, csupán javaslatot tehet vagy kell tennie a vajdasági magyarságot illető, létfontosságú kérdésekben.
• Nyilvánvalóvá vált, hogy a törvény nem biztosítja a nemzeti tanácsok közvetlen módon, titkos szavazással való megválasztásának garanciáit és a nemzeti önkormányzatot is csak lényegesen korlátozott kulturális autonómia formájában irányozza elő.
• Sokkal kevesebbet ad azoknál a kollektív kisebbségi jogoknál, amelyeket a nemzetközi egyezmények a nemzeti kisebbségek számára biztosítottak.  
• A törvény nem viszi előbbre a vajdasági magyarság önkormányzatát, nem teszi lehetővé a tényleges autonómia létrehozását, a kisebbségi jogok érvényesítését a nemzeti hovatartozástól teszi függővé (ami egyébként alkotmányellenes is).
• A törvényben felsorolt jogosítványok túlnyomó többsége a nemzeti kisebbségek számára – állami engedélyezések és felügyelet mellett – az eddigiekben is elérhető volt,
• A vajdasági magyaroknak – indolkolatlanul - a választói listára való felvételkor nyilvános feljelentkezéssel kell megvallani nemzetiségüket.

Törvénymódosításik javaslatok:

• A nemzeti tanács képviseli az illető kisebbség identitásának megőrzését biztosító érdekeket, továbbá, a Szerb Köztársaság hatalmi szerveivel kialakított demokratikus dialógus alapján, biztosítja a kisebbségi közösség megmaradását, szellemi és anyagi kultúrájának megőrzését és fejlesztését.
• A nyilvántartásba való bejegyzéssel a nemzeti tanács jogi személy lesz.
• A nemzeti tanácsnak döntéshozatali joga van a kultúra, az oktatás, a nemzeti kisebbség nyelvén történő tájékoztatás, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén is, részt vesz az állami szerveknek az említett területekre vonatkozó döntéshozatalában. E területeken intézményeket, gazdasági társaságokat és egyéb szervezeteket alapít.
• A nemzeti tanács tagjainak megválasztása általános, többpárti, időszaki, egyenlő, közvetlen és titkos szavazás útján történik, listás – részarányos választási rendszerben. A mandátumok elosztása során a természetes küszöb érvényesül.
• Az illetékes közigazgatási szervek a rendelkezésükre álló hivatalos adatok alapján állítják fel a kisebbségek választói névjegyzékét. Ez a névjegyzék szerves része az általános választói névjegyzéknek.
• Az illetékes közigazgatási szerv annak az elvnek megfelelően, hogy a kisebbségi választói névjegyzék kivonata az általános választói névjegyzéknek, állami feladatként végzi a dokumentum felállítását és naprakész gondozását.
• A tényről, hogy rákerült az előzetes névjegyzékre, hivatalos értesítést küldenek minden érintett választópolgárnak, és nyilvános felhívást tesznek közzé, melyben értesítik az állampolgárokat, hogy felállt az előzetes kisebbségi választói névjegyzék.
• A le-, illetve a feliratkozási kijelentések megtételére és az erre vonatkozó fellebbezési határidők letelte után az illetékes állami szerv véglegesíti a névjegyzéket.

                                                                              (kivonatos változat)
Eredetiben: http://www.argus.org.rs/index.php/hirek/6-hirek/413-javaslat-a-nemzeti-kisebbsegek-nemzeti-tanacsairol-szolo-toerveny-modositasara-

A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény
oktatásra vonatkozó része:

2. Hatáskör az oktatás területén

Alapítói jog

11. szakasz

A nemzeti tanács, a törvénnyel összhangban, nevelési, oktatási, diák- és egyetemista-jóléti intézményeket alapíthat, és alapítói jogokat és kötelességeket gyakorolhat. Jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézményeket a nemzeti tanács önállóan, vagy a köztársasággal, az autonóm tartománnyal, helyi önkormányzattal vagy más jogi személyekkel egyetemben alapítja, a törvénnyel összhangban. A köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat, jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézmények alapítójaként az alapítói jogokat egészében vagy részben a nemzeti tanácsra ruházhatja át.

Az intézmények irányításában való részvétel

12. szakasz

A köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat által alapított iskoláskor előtti, általános és középfokú nevelési és oktatási intézményekben, melyekben a nevelési-oktatási tevékenység a nemzeti kisebbség nyelvén is folyik, illetve melyekben a nemzeti kisebbség beszéde, nyelve vagy kultúrája külön tantárgyként szerepel, a nemzeti tanács:

1. véleményezi az igazgatóbizottság, illetve az iskolaszék tagjai személyére a helyi önkormányzat képviselői közül tett javaslatokat;
2. azokban az intézményekben, melyek tagozatainak többségében a nevelési-oktatási tevékenység a nemzeti kisebbség nyelvén folyik, vagy melyekről megállapítást nyert, hogy a nemzeti kisebbség számára kiemelt jelentőségűek, jelölteket javasol az helyi önkormányzati képviselők közül az igazgatóbizottság, illetve az iskolaszék tagjai személyére;
3. véleményezi a jelen szakasz 1. bekezdésének 1) pontjában foglalt intézmények igazgatójelöltjére tett javaslatot;
4. véleményt nyilvánít a jelen szakasz 1. bekezdésének 1) és 2) pontjában foglalt intézmények igazgatójának és igazgatási szerve tagjainak felmentése során;
5. jelen szakasz 1. bekezdésének 1) és 2) pontjában foglalt intézmények igazgatója megválasztásához előzetes jóváhagyását adja;

 A köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat által alapított diák- és egyetemista-jóléti intézményekben a nemzeti tanács:

1. egy jelöltet javasol – az alapító képviselőjét, és véleményezi az igazgatóbizottság többi tagja személyére tett javaslatokat azokban a diák- és egyetemista-jóléti intézményekben, melyek olyan helyi önkormányzat területén rendelkeznek székhellyel, ahol a nemzeti kisebbség nyelve is hivatalos használatban van. Ha a helyi önkormányzat területén több nemzeti kisebbség nyelve is hivatalos használatban van, az érdekelt nemzeti tanácsok közös jelöltet javasolnak az igazgatóbizottság tagja személyére;
2. véleményezi az igazgatóbizottság tagjai személyére tett javaslatokat azokban a diák- és egyetemista-jóléti intézményekben, melyek olyan helyi önkormányzat területén rendelkeznek székhellyel, ahol a nemzeti kisebbség nyelve is hivatalos használatban van;
3. véleményt nyilvánít az igazgató megválasztása során azokban a diák- és egyetemista-jóléti intézményekben, melyek olyan helyi önkormányzat területén rendelkeznek székhellyel, ahol a nemzeti kisebbség nyelve is hivatalos használatban van;
4. véleményt nyilvánít a jelen szakasz 2. bekezdése 1)-3) pontjában foglalt intézmények igazgatójának és az igazgatási szerve tagjainak felmentése során. Az olyan nemzeti kisebbség nemzeti tanácsát, melynek nyelve egy helyi önkormányzatban sincs hivatalos használatban, a jelen szakasz 2. bekezdése 1)-4) pontjában foglalt jogok illetik meg azokban a helyi önkormányzatokban, ahol az általuk képviselt nemzeti kisebbség tagjai a legutóbbi népszámlálási adatok szerint az összlakosságnak több, mint 1%-át képezik. A felsőoktatás területén a köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat által alapított felsőoktatási intézményekben, amelyekben a tanítás egészében vagy részben a nemzeti kisebbség nyelvén folyik, a nemzeti tanács véleményt nyilvánít az irányítási és igazgatási szervekbe javasolt jelöltekről.
   
   Tantervek és programok
   
   13. szakasz
   
   A nemzeti tanács:

1. a Nemzeti Oktatási Tanácsnak javasolja az iskoláskor előtti program általános alapjait, az általános és a középfokú oktatás és nevelés tanterveit és programjait, valamint a nevelési program alapjait azokra a tartalmakra vonatkozóan, melyek a nemzeti kisebbség sajátosságait fejezik ki, különösen a történelem, zene- és képzőművészet területén;
2. a Nemzeti Oktatási Tanácsnak javasolja a nemzeti kisebbség nyelvének általános és középfokú oktatási és nevelési programját, valamint a nemzeti kisebbség nyelvének, illetve beszédjének és a nemzeti kultúra elemeinek oktatási és nevelési programját;
3. a Nemzeti Oktatási Tanácsnak véleményezi a szerbnek, mint nem anyanyelvnek oktatási programját;
4. az oktatással megbízott miniszternek a diákjóléti intézmények tanulóira vonatkozó intézkedéseket és nevelési programot javasol, amelyek a nemzetek közötti tolerancia és multikulturalizmus érvényesítését szolgálják;
5. véleményezi az olyan intézmények oktatási és nevelési programját, melyekről megállapítást nyert, hogy a nemzeti kisebbség számára kiemelt jelentőségűek.
   
   Tankönyvek és tanszerek
   
   14. szakasz
   
   Ha az oktatási-nevelési tevékenység a nemzeti kisebbség nyelvén folyik, a Nemzeti Oktatási Tanács az oktatással megbízott miniszternek olyan tankönyvek és tanszerek használatának engedélyezését javasolja, melyek tartalma a nemzeti kisebbség sajátosságait fejezi ki, a nemzeti tanács előzetes jóváhagyásával. Az oktatással megbízott miniszter a nemzeti kisebbség nyelvén kiadott hazai vagy behozatali tankönyvek oktatási-nevelési folyamatban való használatát a nemzeti tanács javaslatára hagyja jóvá.
   
   

     Egyéb hatáskörök az oktatás területén

15. szakasz

A nemzeti tanács, a törvénnyel összhangban:

1. egy jelöltet javasol a Nemzeti Oktatási Tanács tagjainak közös megválasztási listájára;

véleményt nyilvánít az iskoláskor előtti intézmények és általános iskolák hálózatáról szóló aktus meghozatalának során azokra a helyi önkormányzatokra vonatkozóan, amelyekben a nemzeti kisebbség nyelve hivatalos használatban van, vagy amelyekben az oktatási-nevelési tevékenység a kisebbség nyelvén folyik;

2. meghatározza a nemzeti kisebbség oktatása szempontjából kiemelt jelentőségű oktatási-nevelési intézményeket; ha az intézmények száma négynél nagyobb, kiemelt jelentőségűvé a nemzeti kisebbség nyelvén is oktató össz intézménynek legfeljebb egy negyede nyilvánítható; ha az ilyen intézmények száma négynél kisebb, kiemelt jelentőségűvé a nemzeti kisebbség nyelvén, illetve a nemzeti kisebbség nyelvén is oktató intézmények közül egy intézmény nyilvánítható; olyan nemzeti kisebbség esetében, melynek nyelvén nem folyik oktatás, a jelen pontban foglalt szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni azokra az intézményekre, amelyekben tanítják a nemzeti kisebbség nyelvét vagy beszédét a nemzeti kultúra elemeivel;
3.  az oktatással megbízott miniszternek véleményt nyilvánít a középiskolák valamint a diák- és egyetemista-jóléti intézmények hálózata meghatározása során;
4. az oktatással megbízott miniszternek véleményt nyilvánít a nemzeti kisebbség nyelvén oktató iskola székhelyen kívül folytatott tevékenysége jóváhagyásának során; 6) az alapítónak, a köztársaságnak, az autonóm tartománynak vagy a helyi önkormányzatnak javasolja a nemzeti kisebbség nyelvén oktató iskola kihelyezetett tagozatának önállósulását;
5. véleményt nyilvánít a középiskolába iratkozó tanulók számának meghatározása során, továbbá a szakmai felkészítésben, átképzésben, továbbképzésben és szakosításban részesülő tanulók számának jóváhagyása során;
6. az oktatással megbízott miniszternek véleményt nyilvánít a 15-nél kevesebb tanuló részére nemzeti kisebbségi nyelvű tagozat megnyitásának jóváhagyása során;
7. a diák- és egyetemista-jóléti intézményeknek véleményt nyilvánít az ilyen intézmények férőhelyének betöltése során;
8. véleményt nyilvánít a köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat költségvetési eszközeinek nyilvános pályázat útján az oktatás területén működő intézményeknek és egyesületeknek történő odaítéléséről;
9. saját forrásaiból ösztöndíjakat határoz meg, saját aktusaival szabályozza az ösztöndíjak odaítélésének mércéit és eljárását, valamint lebonyolítja az odaítélési eljárást;
10. megválasztja saját képviselőjét a Nemzeti Oktatási Tanácsban, aki döntéshozatali jog nélkül részt vesz annak munkájában, amikor az oktatási rendszer keretében a tanítás a nemzeti kisebbség nyelvén folyik és a Nemzeti Oktatási Tanács a nemzeti kisebbség oktatása szempontjából jelentős kérdést vitat meg;
11. megválasztja saját képviselőjét a Nemzeti Felsőoktatási Tanácsban, aki a tanácsnak teljes jogú tagja, ha a felsőoktatás keretében a tanítás teljesen vagy részben a nemzeti kisebbség nyelvén folyik;
12. törvényben vagy más jogszabályban ezen a területen meghatározott egyéb teendőket is ellát.
    
    

Megjegyzés: 30 alkalommal szerepel a véleményezés, véleményt alkot, javasol, döntéshozatali jog nélkül kifejezés és egy feltételes mód: ruházhatja át. Egyetlen esetben dönthet a nemzeti  tanács. (NM)

 

 

Megalakult a KMKF szórványügyi munkacsoportja  

2009.03.25.

Vetési László erdélyi református lelkészt választották a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) szerdán, Budapesten megalakult szórványügyi munkacsoportja elnökévé.  

A KMKF újonnan létrejött munkacsoportja 2010 szeptemberére dolgoz ki stratégiai tervet a Kárpát-medencei és a világban szétszóródott magyar közösségek szórványosodásának megállítására vagy mérséklésére. 

 
Vetési László megválasztása után elmondta, hogy az általa vezetett munkacsoport elsősorban stratégiai tervezéssel és a szakmai munka előkészítésével foglalkozik majd; először a szórványkérdéssel kapcsolatos alapelveket dolgozza ki. Vetési, aki Kolozsváron lelkész, az erdélyi református egyházkerület szórványügyi előadójaként rendszeresen látogatja és foglalkozik az Erdélyben, szórványban élő magyarsággal. 

Megválasztásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nemcsak a KMKF, hanem a Miniszterelnöki Hivatal által tavaly létrehozott Szórvány Tanácsnak is tagja. Mint mondta, "a kettő nem zárja ki egymást", mert míg a munkacsoport főleg szakmai előkészítéssel foglalkozik, addig a Szórvány Tanács inkább tanácsadó háttérintézménynek tekinthető, amely például javaslatot tett arra, hogy a határon túli magyarok 2009-es támogatásában melyek a kiemelten fontos feladatok. 


A szórvány munkacsoport megalakulásához nagyban hozzájárult a Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnöke kezdeményezésére és a közreműködésével megtartott első, a magyar szórványokkal foglalkozó konferencia, amelyet 2008-ban rendeztek meg a szlovákiai Alsódobokon (Dolné Obdokovce). 

A KMKF Szórvány Munkacsoportjának 2009. március 25-i alakuló ülésének állásfoglalása

 
1. 2009. március 25-én Budapesten megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Külügyi és Európa-ügyi Albizottságának Szórvány Munkacsoportja. 

2. Az alakuló ülésen a Szórvány Munkacsoport megválasztotta elnökét, Vetési Lászlót, három alelnökét, Csete Örsöt, Dulka Andort, illetve Klement Kornélt, és meghatározta működési rendjét, illetve tevékenységének célkitűzéseit. 

3. A Szórvány Munkacsoport a KMKF Külügyi és Európa-ügyi Albizottságának szakértői-konzultatív testületeként működik: a szórványhelyzetű magyar közösségek kérdése terén hozzájárul az albizottság és a plenáris ülés elé terjesztendő javaslatok előkészítéséhez. 

4. A Szórvány Munkacsoport stratégiai elemzést állít össze a szórványmagyarság helyzetéről, magyarságtudata megőrzéséről, a szórványosodási folyamat fékezéséről és a szórványoknak a magyar-magyar együttműködésben való részvételi lehetőségeiről, oly módon, hogy a Külügyi és Európa-ügyi Albizottság az anyagot a KMKF 2010. évi Plenáris Ülése elé terjeszthesse. 

5. A Szórvány Munkacsoport szakmai szinten kölcsönös tájékoztatás és konzultáció útján együtt kíván működni a Kormány mellett tevékenykedő Szórványtanáccsal.

Módosítás ( 2009.03.26. )