TANOM 2017/2018

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉS ÓVÓNŐKNEK ÉS TANÍTÓKNAK

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete 2017. október 7-én 10 órai kezdettel akkreditált továbbképzést szervez az újvidéki Apáczai Diákotthon fiúkollégiumában (Bogdan Šuput u. 16.)

Előadó: Duró Zsuzsanna
Az előadás címe: A pedagógus helye a társadalomban

А részvételi díj 500 dinár.

Ezt megelőzően, 9 órától mgr. Viola Lujza tanárnő tart előadást az anyanyelv-ápolási oktatóknak.

Jelentkezni kizárólag jelentkezési lapon lehet, amely itt tölthető le: JELENTKEZÉSI LAP>>

A kitöltött jelentkezési lap beküldhető villámpostán a nsvmpe@gmail.com címre, vagy faxon a 021/548-259-es telefonszámra. További információk a VMPE irodában, a 021/548-259-as számon (munkanapokon 08-14 óráig).

Jelentkezési határidő 2017.10.07., 12 óra. A résztvevők száma korlátozott, legfeljebb 30 személy vehet részt egy továbbképzésen.



AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉS ÓVÓNŐKNEK ÉS TANÍTÓKNAK

A KORLÁTOZOTT LÉTSZÁM MIATT SAJNOS NEM TUDUNK TÖBB JELENTKEZŐT FOGADNI A TOVÁBBKÉPZÉSRE.
KÖSZÖNJÜK A MEGÉRTÉSÜKET.

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete 2017. szeptember 30-án 10 órai kezdettel akkreditált továbbképzést szervez az újvidéki Apáczai Diákotthon fiúkollégiumában (Bogdan Šuput u. 16.)

Előadó: dr. Fenyvesi Fazekasné Margit
Az előadás címe: A beilleszkedési zavarok típusai, mérése és kezelési lehetőségei

А részvételi díj 500 dinár.

Ezt megelőzően, 9 órától mgr. Viola Lujza tanárnő tart előadást az anyanyelv-ápolási oktatóknak.

Jelentkezni kizárólag jelentkezési lapon lehet, amely itt tölthető le: JELENTKEZÉSI LAP>>

A kitöltött jelentkezési lap beküldhető villámpostán a nsvmpe@gmail.com címre, vagy faxon a 021/548-259-es telefonszámra. További információk a VMPE irodában, a 021/548-259-as számon (munkanapokon 08-14 óráig).

Jelentkezési határidő 2017.09.28., 12 óra. A résztvevők száma korlátozott, legfeljebb 30 személy vehet részt egy továbbképzésen.



TANOM 2016/2017

Az orientációs és a kreatív képesség területei és fejlesztése

2017. május 27.

2017. május 27-én sor került az idei tanév utolsó TANOM továbbképzésre, melyet a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete szervezett. Az előadó Fazekasné Fenyvesi Margit gyógypedagógus volt, és az orientációképességekkel foglalkoztak a résztvevő tanárok. Nagy volt az érdeklődés, igen sok tanár vett részt a képzésen. A megszokott rendben folyt a továbbképzés, először is mgr. Viola Lujza tanárnő tartott megbeszélést az anyanyelv-ápolási oktatóknak, majd utána 10 órakor kezdődött az előadás.

A továbbképzésen először is letisztáztuk, hogy mi is az az orientációképesség, és miért kell erre figyelni. Sajnos nagyon sok szülő, illetve tanár nem is hallott erről a problémáról, így nem is tudják kezelni, sem orvosolni a helyzetet. Viszont Magyarországon már igen komolyan foglalkoznak ezzel a betegséggel.

Azoknál a gyermekeknél, akiknél orientációs zavar jelentkezik, főképp az olvasásnál, testnevelésnél, számtannál lehet először észrevenni. Minél előbb észleljük a gondokat, annál előbb kell orvosolni a bajt, mert a későbbiekben sokkal nagyobb gondokat is okozhatnak.

Az előadáson a térbeli és az időbeli orientáció problémaköreit boncolgattuk. Nagyon sok gyakorlat van, amellyel tesztelhetjük a gyerekeket, illetve amelyekkel fejleszthetők ezek a lemaradásaik. Az előadáson nagyon sok gyakorlatot láthattunk és hallhattunk, de emellett mi magunk is egyre többet találhatunk a világhálón és a szakirodalomban. Igazából ezek a diákok nem betegek, és nem is szabad betegként kezelni őket, hanem lemaradtak a fejlődésben, és ezt nagyon könnyen behozhatják, csak idő, és nagyon sok gyakorlás kell hozzá. Időigényes az ilyen gyerekekkel való foglalkozás, viszont nem szabad kirekeszteni őket, mert az élet egy másik területén nagyon jól teljesítenek. Másrészt, ha a gyermekek nem kapják meg otthon a kellő figyelmet és törődést, akkor a tanítónak kell először lépni és cselekedni.

A résztvevő tanárok nagyon elégedettek voltak, sok jó példával és gyakorlattal gazdagodhattak, illetve ők is nagyon sok jó módszert ajánlottak kollégáiknak. A következő TANOM továbbképzés már az új iskolai tanévben lesz, szeptemberben, addig is mindenkinek eredményes tanévzárót kívánok.

Kraszulyák Orsolya

Fotó: Stanyó Gábor



A kreativitás fejlesztése

Beszámoló a 2017. április 29-i TANOM pedagógus továbbképzésről

2017. április 29.

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének szervezésében tartotta meg Dr. Duró Zsuzsanna tehetségfejlesztő szakértő az áprilisi TANOM pedagógus továbbképzést szombaton, 2017. április 29-én. A résztvevők megismerhették a tehetséges gyerekek azonosításának módszereit valamint a pedagógusok szerepét a tanulók kreativitásának ösztönzésében. A TANOM előtt mgr. Viola Lujza tartott továbbképzést a VMPE anyanyelv-ápolási programjában résztvevő tanítóknak. A tanárnő drámapedagógiai csoportok vezetésére adott útmutatót Hogyan rendezzünk darabot? címmel.

A gyerek mindaddig csak tehetségígéretes, amíg nem valósul meg a tehetsége, és a pedagógus hisz abban, hogy gyereket eljuttatja a képessége maximumára. A siker mindannyiunk számára fontos, ám a tanár sikerét a tanulóinak a sikere hozza meg – Duró Zsuzsanna ezekkel a gondolatokkal ösztönözte a megjelenteket kiváló képességű gyerekek felismerésére, személyes foglalkozások megtartására. „A korán érő intellektus nem biztos, hogy ígéretes, a tehetségek ugyanis mindig fejleszteni tudják a meglévő képességüket. Ha megtaláltuk, hogy egy gyerekben mi a jó, akkor ráteszünk egy lapáttal” – tette hozzá.

A tehetséggondozás az óvodától az egyetemig tart, azonban mindenütt más a fontos. Az óvodásban elsősorban a kreativitásra kell figyelni, fel kell ismerni, hogy a gyerek miben jó. A gyakran végzett, sikerélményt biztosító aktivitások általában rámutatnak a gyerek erős oldalára, a kreativitás az alkotótevékenységben, a problémamegoldásban és az eredeti ötletekben nyilvánul meg. Az iskola alsó tagozataiban a képesség fejlesztésén, valamint az alapkultúra megtanításán van a hangsúly. A felső tagozatokban már kialakul a specializálódás, a kitűnő bizonyítvány ellenére sem lehet egy diák tehetséges 12-14 területen. A középiskolában specializált tehetséggondozó munka folyik. A fakultációkon és szakkörökön a diákok érdeklődését tartalmában kell dúsítani.

A tanárnak fel kell készülnie a tehetséges diákra, például ellenőrzőkön a jobb diákok előbb végeznek a feladatokkal, ilyenkor, hogy ne unatkozzanak, külön feladatokkal kell ellátni őket, amiknek a megoldása újabb sikerélményt biztosíthat a számukra. Az érdeklődést fel kell ébreszteni, mert az buzdít cselekvésre. A pedagógus próbáljon kreativitást ösztönző közeget teremteni, és nézze meg, meddig jut el a gyerek ebben a közegben önállóan. Alakítson ki önmagát lendületben tartó képzeletbeli mókuskereket a következőkből: érdeklődés – cselekvés – eredmény – siker, öröm – érdeklődés. E tanácsok után az előadó kihangsúlyozta a differenciálás, vagyis a három szintű oktatás fontosságát, majd elmagyarázta a Renzulli, a Mönks és a Czeizel féle tehetségmodellt.

Az Apáczai Diákotthon fiúkollégiumában megtartott továbbképzésen 45 pedagógus vett részt. A megjelentek tehetségazonosításhoz használandó kérdőíveket és kreativitásvizsgálatokat vihettek haza, valamint részletes leírást kaptak a különleges képességekről, tulajdonságokról.

Stanyó Gábor

Fotó: Stanyó Gábor



Érzelmi intelligencia az oktatásban

2017. március 18.

Az elmúlt szombaton ismét sor került az Apáczai Diákotthon lánykollégiumában a TANOM-ra, amelyet a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete szervezett meg immáron hetedik alkalommal az idei iskolai tanévben. Igen nagy volt az érdeklődés, dr. Skita Erika tartott előadást Érzelmi intelligencia az oktatásban címmel, előtte viszont Viola Lujza tartott havi megbeszélést és beszámolót az anyanyelv-ápolóknak.

Az előadás témája az elmúlt években igen felkapott, és nagy vita tárgya a tanügyben, mégpedig, hogy mennyire szabad egy tanárnak empatikusnak lenni a diákjaival, mennyire van jelen az érzelem a tanügyben. A diákok számára nagyon fontos a visszacsatolás, hogy a tanárok, illetve a társaik vajon milyennek látják. Ez a későbbiekben is nagyban befolyásolja a diák tanulmányi eredményét, és érdeklődését úgy az iskolával és a magánügyekkel kapcsolatban. Ilyenkor nagyon nagy változásokon megy keresztül a gyermek, ebben az időszakban fejlődik ki a jelleme, és már fiatalon rossz vádakkal, illetve nem megfelelő környezetben nő fel, ami a későbbiekben fog visszaütközni.

Az előadáson először is arra kerestük a választ, hogy mi is az az érzelmi intelligencia?

A válasz mégpedig az, hogy azonos az empátiával, viszont nem fedik egymást. Ezt a készséget lehet fejleszteni, változtathatunk rajta. Sokszor saját érzelmeinkkel sem vagyunk tisztában, addig nem tudunk másokon segíteni, még mi magunk nem vagyunk jól. 70-80%-ban döntünk érzelmileg, míg kis részben döntünk racionálisan. Érzelmek nélkül nem lehet döntést hozni. Akkor hozunk érzelmi intelligencia döntést, ha kitartunk a döntéseink mellett. A NEM nem jó válasz a diáknak, ki kell fejteni a gondolatainkat, hogy miért rossz az a dolog, amit cselekedett, vagy miért gyenge éppen a felelete.

Azok a gyermekek akik született tehetségek, azok jobban kell őket fogni a tanulásban, mert hajlandóak ellustulni, illetve azt gondolják, hogy ők mindenhez értenek, így nem fejlesztik tovább a tudásukat, és hibázás esetén sem hajlandóak javítani a helyzeten, hanem kibúvó válaszokat keresnek. Fontos, hogy mindig megdicsérjük a gyerekeket, még ha nem is jó a feladata, próbáljuk a jót meglelni a feladatban és azt kiemelni, így tudjuk ösztönözni a diákokat, és talán nem hanyagolják el a tanulást.

Az előadáson sok szerepjátékon keresztül próbáltuk megfejteni, hogy végül is mi az az érzelmi intelligencia és nagyon sok jó megoldás született és minden tanár elégedetten távozott.

Kraszulyák Orsolya

Fotó: Kraszulyák Orsolya



Lázár Ervin meséi a pedagógiai munkában

2017. február 25.

Pompor Zoltán és Pásztor Csörgei Andrea 2017. február 25-én megtartott TANOM pedagógus továbbképzésének címe: Lázár Ervin meséi a pedagógiai munkában. Mivel igen szép számban jelentek meg óvónők, tanítók és tanárok, két csoportban folyt a műhelymunka. Először is Pompor Zoltán bemutatta röviden Lázár Ervin munkásságát, majd kifejtette, hogy miért is jó alkalmazni Lázár meséit a pedagógiában. Manapság pedagógus egyre kisebb hangsúlyt fektet a mesére, illetve a mesemondásra. Csak akkor foglalkozik vele, ha a tantervben szerepel, pedig nagy előnyt jelentene, ha gyakrabban alkalmaznák az órákon. Azt gondolnánk, hogy a gyerekek előtt minden világos és könnyen megértik a körülöttük lévő világot, ám ez nem így van. A mesék sok mindenben segítségükre lehetnek. Fontos a mesélő és a hallgató személyisége is. Lázár Ervin újra írta a meséket, újra értelmezte, így könnyebben megérthetik a diákok a mese mondanivalóját. A világhálón számos gyakorlatot találunk, ill. saját magunk is készíthetünk játékokat, amin keresztül könnyebben előadhatjuk a mesét és a diákoknak is érdekesebb az óra. Az előadást két műhelymunka követte, először Pásztor Csörgei Andrea a Mikkamakka főszerkesztője vezette a gyakorlatot. Igen érdekes módszert mutatott be, amely a környezetünkben még ismeretlen volt, a papírszínházat. Magyarországon ez már elterjedt gyakorlat és egyre több iskolában alkalmazzák. Két mesét is bemutatott és felhívta a figyelmünket arra, hogyan egészíthető ki a játék és mire kell figyelnünk ennél a módszernél. Majd Pompor Zoltán folytatta a műhelymunkát, ő a hagyományos mesélési módnak az előnyeire, illetve a hátrányaira hívta fel a figyelmünket. Fontos hogy korhű és hatásos műveket vigyünk be az órákra, így nagyobb lesz a hatás és biztos sikert érünk el.

Kraszulyák Orsolya

Fotó: Stanyó Gábor



Ismerjük meg az Európai Uniót

2017. január 14.

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének szervezésében tartotta meg mgr. Rontó B. Judit és Kaslik Eleonóra az év első TANOM pedagógus továbbképzését szombaton, 2017. január 14-én. A téma ezúttal az Európára nevelés, illetve a tanításban dolgozók Európára nevelése volt, amit az előadók a saját, gyakorlatban is alkalmazott munkaterveiken keresztül mutattak be. A TANOM előtt mgr. Viola Lujza tartott továbbképzést a VMPE anyanyelv-ápolási programjában résztvevő pedagógusoknak. A tanárnő a tavaszi-nyári ünnepkörhöz javasolt verseket és aktivitásokat.

Térségünk földrajzát, kultúráját és történelmét tekintve Európa része, és a csatlakozási tárgyalások befejeztével formálisan is az Európai Unió tagja lesz, így a hivatalos tantervnek tartalmaznia kell az államszövetség felépítésére, működésére vonatkozó ismereteket. Rontó B. Judit előadása elején elmondta, hogy a polgári nevelés választható tantárgy helyett talán egy átfogóbb, átláthatóbb, Európa centrikus anyagot lehetne tanítani, amely felelősségteljesebb, toleránsabb, és a másra nyitottabb diákokat nevelne a világnak. A folytatásban bemutatta az Európai Unió alapvető értékeit és szerveződésének elveit, valamint az államszövetség szimbólumainak jelentését.

Az előadó pedagógusok csapatoknak szánt műhelymunkákon keresztül oktatják az EU-s ismereteket iskolaóráikon, ezt a módszert ismertették a továbbképzés résztvevőivel is. A műhelymunkákat munkatervek kialakítása kell, hogy megelőzze, ami során a tanárok lefektetik egy-egy munka célját, feladatait, pontosan leírják a diákokkal elvégzett tevékenységeket, valamint előkészítik a szükséges eszközöket, anyagokat is.

A tervezés módszertanának felvázolása után a résztvevők kipróbáltak két műhelymunkát. Az első címe Ki lehet európai? és a célja ismertetni a diákokkal Európa alapadatait, valamint magának a műhelynek a munkaformáit. A csapatok egymással játszva, versengve megtanulják az EU országait, földrajzát, és lényegesebb statisztikai értékeit. A sokarcú Európa címet kapta a második példaműhely, ami az unió különböző országainak, kultúráinak sajátosságaival foglalkozik, és azoknak felismerésére, elfogadására serkenti a résztvevőket. A pedagógusok elvégezték a műhely játékos feladatait, párosították az országokat a rájuk jellemző nyelvvel, személynevekkel, ételekkel.

A tananyag része még az EU intézményi-politikai struktúrájának oktatása, amit Rontó B. Judit diákok számára készülő kézikönyvében is leír majd. Ebben a kézikönyvben szó lesz az európai identitás kialakulásáról, az európai nemzetek békés együttélésének kísérletéről, az érdekfelismerésről, ami felülbírálta az országok egyéni érdekeit. Az TANOM előadás végén Rontó tanárnő kifejezte abbéli reményét, hogy a résztvevő pedagógusok hamarosan megkaphatják e hiánypótló kézikönyvet.

Stanyó Gábor

Fotó: Stanyó Gábor



A drámapedagógia alkalmazása a tanításban

2016. december 3.

Molnár Róbert és Szloboda Tibor Tartotta meg a december havi TANOM akkreditált pedagógus továbbképzést a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének szervezésében. A drámapedagógia alkalmazása a tanításban című előadásuk egy órás elméleti résszel kezdődött, majd a szünet után gyakorlati foglalkozásokat, szerepjátékokat próbáltak el a résztvevő pedagógusok. A drámapedagógiai előadás előtt Viola Lujza tartott anyanyelv-ápolási továbbképzést.

Elméleti fejtegetésük során az előadók elmondták, hogy a drámapedagógia színházi technikákból épül fel. A színművészetből átvett gyakorlatok fejlesztik a kreativitást, a bizalmat, a koncentrációt, illetve az összpontosítást. A színész műtárgya önnönmaga: saját testével, lelkével formálja meg alkotást, vagyis a színművet, így fontos számára az önmegismerés és az önelfogadás. Ezeknek a képességeknek a fejlesztése a diákokban a pedagógiai munka során is kulcsfontosságú, ezért hatásosak a színházi technikák az oktatásban. Sőt, egyes elemeket a gyógyításban is alkalmaznak.

A gyermekszínész-csoportoknak nem csak közösségépítő, hanem közösségteremtő szerepe is van. A résztvevők összecsiszolódnak, miközben a közösen előadott darabon együttesen dolgoznak. Az társaságot kerülő fiatalok is rákényszerülnek az együttműködésre, és ez a rossz jellemük egy idő után visszaszorul. A modernnek nevezett oktatásban a gyerekek gyakran elfelejtik megérinteni egymást – ezt a próbák során újratanulják, ezzel is szorosabbra fonva a közösséget. A csapatmunka felelősségre nevel, mert mindenkinek megvan a helye és feladata, és ez nem csak a színpadi szereplőkre vonatkozik, mert a teátrum egy multiartisztikus vállalkozás. Például a műszaki hajlamú gyerekek kezelhetik a vetítőeszközöket és a hangosítást, a tehetséges képzőművészek pedig elkészíthetik a díszleteket és a kosztümöket. A gyerekek így természetesen, játszva sajátítják el egymás munkájának megbecsülését.

A gyakorlati módszerek közül a bábozás alapjait, a tükörjátékokat, vakvezetős bizalomjátékokat és nem verbális játékokat próbálhattak el a pedagógusok. A foglalkozásoknak rögtön érezhető volt a hatása: a résztvevők felszabadultabbak, közvetlenebbek lettek, így a továbbképzés gyakorlati része szórakoztató, csapatépítő jellegű volt a jelenlevők számára.

Befejezésül az előadók figyelmeztettek, hogy a gyermek egy fehér kép, vagyis nyitott közönség. Ha ripacskodó, alpári tartalommal telítődik fel, akkor az lesz számára a normális. Fontos ezért, hogy igényes művészeti alkotásokat, példamutató színműveket lássanak már nagyon fiatalon is.

Stanyó Gábor

Fotó: Stanyó Gábor



Vajon élet-e az élet fogyatékosan?

2016. október 29.

2016. október 29-én sort került a Vajdasági Magyar Művelődési Egyesület által szervezett TANOM továbbképzésre, az Apáczai Diákotthon lánykollégiumában. Vajon élet-e az élet fogyatékosan? címmel tartott előadást Kurczinák−Kiss Szilvia, gyógypedagógus és logopédus. Ám mint mindig mgr. Viola Lujza tanárnő tartott megbeszélést az anyanyelv-ápolási oktatóknak.

A továbbképzésen betekintést nyertünk, hogy milyen nehéz dolga van egy fogyatékos diáknak az iskolában, és tanároknak sincs könnyebb helyzetük. Sajnos a társadalom még nem tudta elfogadni és nem tudja kellőképpen kezelni ezt az ügyet, az országunkban lévő iskolák nincsenek jól felszerelve és kevés szakember van, aki ezekkel a gyermekekkel foglalkozna. Már az ókorban és a középkorban is foglalkoztak ezzel a problémával és számos feljegyzést találhattunk ezzel kapcsolatban. A középkorban alakultak meg az első intézmények, ahol a fogyatékosság különböző formáit vizsgálták, ezek kolostorokban és dologházakban történtek.

A fogyatékosság kóroki ismertetése:

  1. prenatális (születés előtt)
  2. perinatális (szülés körüli)
  3. postnatális (születés utáni)

Majd az előadó ismertette velünk a fogyatékosság mindegyik formáját:

  1. Mozgássérült gyermekek az oktatásban
  2. Látássérült gyermekek az oktatásban
  3. Hallássérült gyermekek az oktatásban
  4. Értelmi fogyatékos gyermekek az oktatásban
  5. Súlyosan halmozott fogyatékosság
  6. Beszédfogyatékos gyermekek az oktatásban
  7. Autista gyermekek

Mindegyikre részletesen kitértünk, hogy vajon miért alakulhat ki, kezelhető-e a probléma, milyen gyógymódokat alkalmazhatunk. Nem könnyű dolog, főleg azért, mert a társadalom kirekeszti a fogyatékosokat. Kevés szakember van, aki fogyatékkal élő emberekkel foglalkozna, habár lassan kezd egyre több embert foglalkoztatni ez a téma. Mivel az orvostudomány is fejlődik, így sokkal több információt tudunk meg a betegségről. Ma már több különböző eszköz segítségével enyhíteni tudjuk a fogyatékos emberek életét.

Addig is még a társadalom nem tudja elfogadni ezt az esetet, nekünk pedagógusoknak kell a többi diákkal megértetni, hogy az ilyen gyermekek nem tehetnek róla, hogy így születtek és ők is fontos részei a társadalomnak.

Kraszulyák Orsolya

Fotó: Stanyó Gábor



Szövegértés és átalakuló irodalomtanítás

2016. szeptember 24.

2016. szeptember 24-én megrendezésre került az idei tanév első TANOM továbbképzése, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete által. Szokás szerint mgr. Viola Lujza tanárnő kezdte a mai napot, az anyanyelv-ápolási oktatóknak tartott előadást. Majd tíz órától Kulcsár Sarolta (Újvidéki Egyetem doktori hallgatója), dr. Hózsa Éva (Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, és a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tanára) és dr. Horváth Futó Hargita (Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tanára) közösen tartottak előadást Szövegértés és átalakuló irodalomtanítás címmel. Most is telt ház fogadta az előadó tanárokat.

A továbbképzést Kulcsár Sarolta kezdte, részletesen bemutatta, hogyan, milyen praktikákkal tudjuk a diákokat rávenni a tanulásra, az olvasásra, az órákon való odafigyelésre. Mivel rohamosan fejlődik a technológia, a gyerekek is ebbe a fejlett világba születtek, így nekünk, tanároknak is fel kell vennünk a harcot a technológiával és a saját, ill. a gyermekek hasznára kell fordítani. Élni kell a lehetőséggel és ki kell használni a világháló nyújtotta lehetőségeket, új módszereket kell beiktatni a tanításban. Különböző gyakorlatokkal kell előrukkolni, amivel biztos sikert várhatunk. Összehasonlító módszereket is használhatunk (pl. zene és irodalom, képzőművészet és irodalom). Nagyon fontos az empátia szerepe az oktatásban és a nevelésben. Megismertetni a kortárs irodalmat a diákokkal. Az előadás végén több művet is ismertetett velünk Kulcsár Sarolta, amelyek segítséget nyújtanak a tanításban.

A továbbképzést Hózsa Éva tanárnő folytatta, aki már nem csak az óvodásoknak és az alsó tagozatos diákoknak a tanítási módszerére tért ki, hanem az idősebb diákokéra is. Több könyvet is bemutatott, és elmagyarázta, hogyan és mire hívjuk fel a gyermekek figyelmét, mikor egy új könyvet olvasnak. Az illusztrációknak fontos jelentésük van, a különböző szimbólumoknak. A motívumokra is hangsúlyt kell fektetni. Hózsa tanárnő is a kortárs irodalom szükségességéről mesélt, nem elég ismerni a „hagyományos” irodalmat. 2015-ben adták ki a XII. magyar helyesírási szabályzatot, amely sok változást von maga után, és ennek a következményeit tárgyalták át a hallgató tanárok az előadóval.

A harmadik részt Horváth Futó Hargita tartotta, Interaktív- reflektív technikák a magyar órán címmel. Az előadás első részében szó volt arról, hogy a technológia nagyon gyorsan fejlődik, így nekünk is alkalmazkodnunk kell hozzá. Ezért ha adottak a lehetőségek, akkor a gyermekektől ne csak papír formájában kérjük a feladatokat, hanem elektronikus formában is. Ma már a számítógép kezelésének az ismerete szükséges, így időben meg kell taníttatni a gyermekekkel a számítógépes írást. Nagyon fontos hogy helyesen kezeljük a szövegszerkesztő programokat. A tanárnő ismertette velünk a leginkább előforduló helyesírási hibákat, és felhívta a figyelmünket arra, hogyan kerüljük el ezeket az eseteket.

A továbbképzésen betekintést nyerhettünk, hogy mire kellene odafigyelni az órákon, hogyan használjuk fel a technológiát és milyen másik tantárgy segítségével lehet előadni az irodalmat. Az érdekeltek az előadáson vetített prezentációkat a VMPE titkárságán igényelhetik.

Kraszulyák Orsolya

Fotó: Stanyó Gábor



TANOM 2015/2016

A beilleszkedési zavarok kezelési lehetőségeinek bővítése

2016. május 28.

2016. május 28-án újra megrendezésre került a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete által szervezett TANOM továbbképzés, az Apáczai Diákotthon lánykollégiumában. Egy olyan nagyszerű előadót hallgathattak pedagógusaink, aki már évtizedek óta főként a Szegedi Kutatóegyetemen gyümölcsözteti munkáját. Fazekasné dr. Fenyvesi Margit főiskolai tanár első alkalommal járt itt Vajdaságban, ezáltal szebbé és tanulságossá téve egy szombati napot.

A központi téma, amely a mai világban kiváltképp aktuális: A beilleszkedési zavarok kezelési lehetőségeinek bővítése. Ezen belül pedig a hiperaktivitás és a magatartászavar kérdésköre. Az előadás elején bemutatójában szóba került a XXI. században történő oktatási rendszer változása, ugyanis egykoron még a diákok tudták mi az fegyelem illetve tisztelet, mára ez egészen megváltozott. Ahogy Fenyvesi Margit előadónő fogalmazott: elvették az iskola tekintélyét, a testi fegyelmezés, illetőleg a kizárás lehetőségét. Egyszóval elvették az iskola és a pedagógus presztízsét, ezáltal marad a saját magunk által kivívott tekintély, ami valljuk be, a mai világban elég nehéz feladat egy tanár számára. A magatartászavar kezelése nagymértékben függ attól, hogy a pedagógus kihívásnak vagy tragédiának veszi a nevelhetetlen gyereket.

Előadónk ezután áttért a hiperaktivitás és a magatartászavar különbségeinek tárgyalására. Elmondta, hogy a hiperaktivitás öröklött illetve szerzett viselkedés, még a magatartászavart a környezeti hatások alakítják ki. A hiperaktivitás és a magatartászavar különböző megnyilvánulásairól, tüneteiről, alapelveiről mesélt, hogy hogyan kell bánnunk az efféle viselkedéssel küszködő gyerekekkel, mit kell tennünk, ha ilyen diákokkal találkozunk. Szóba került még, hogy milyen tanulási zavarral küszködnek, s hogy ezeket hogyan lehet kiküszöbölni. Példák sorozataival áraszott el minket, mellyel érdekessé és színesebbé tette ezt az összejövetelt.

Később a Kezelhetetlen gyerekek c. dokumentumfilm tette különlegesebbé a nap előadását, amelyben hiperaktív gyerekek magatartászavarairól kaphattunk egy általános képet, s amely jól tükrözi e viselkedés teljes megnyilvánulását. A filmben e gyerekek kezelését láthattuk, akiknek a szüleik kértek segítséget az erre szakosodott nevelőktől. Bebizonyosodott az, amiben sokan talán nem hisznek: a hiperaktivitással küszködő gyerek – kellő kitartással és türelemmel – igenis kezelhető. Láthattuk, hogy a változás már a hetedik hét után észrevehető, s azt a következtetést vontuk le, hogy alkalmazkodni kell a gyerekekhez, s ha jó kezelést kapnak, sikereket érhetünk el. Folyamatosan elismerésre van szükségük, mint szóbeli, nonverbális, tárgyi, közösségi elismerésre, s a jutalom az érdemjegy (például egy jutalomzseton vagy akár egy piros pont). Szépen, lassan s folyamatosan, kellő kitartással bizony sikeres eredményeket lehet elérni. Ez a kulcsfogalma, valamint üzenete e filmnek.

Fazekasné dr. Fenyvesi Margit felettébb jó példákkal (átélt példákkal) és tanácsokkal látta el pedagógusainkat, közösen megbeszélték eddigi tapasztalataikat, véleményeiket e téren. Az előadás végén pedig megtanulhatták még a magatartászavar mérését is egy kérdőív formájában, amelyet bármikor tudnak majd alkalmazni az iskolai tanításuk alatt.

Dér Dianna

Fotó: Stanyó Gábor



A részképesség zavarokról

2016. április 23.

A múlt hétvégén, 2016.04.23-án, Részképesség zavarokról szakértői szemmel cím alatt megtartották az áprilisi TANOM továbbképzést az Apáczai Diákotthonban (Ćirpanova 54.) Tóth Anett (közoktatási szakértő, szaktanácsadó) előadásában. Ezt megelőzően mgr. Viola Lujza tanárnő tartott előadást az anyanyelv-ápolási oktatóknak az illemszabályokkal kapcsolatban.

Az előadáson a délelőtt folyamán szó volt az iskolakezdés nehézségeiről, a tanulási zavarokról, a helytelen ceruzafogásról, a fejlesztőpedagógiai munkáról, a tanulási zavar megsegítéséről, a mozgás jelentőségéről és különféle terápiás megoldásokról.. Láthattunk filmeket, fotókat a magyarországi fejlesztőpedagógiai munkáról.

Azokkal a gyerekekkel foglalkoztunk, akik különböző problémákkal küzdenek az iskolában. Ezek előjelei már óvodáskorban is jelentkezhetnek. Erre a problémára kerestük a megoldást. Ez a három tanulási zavar szokott leginkább jelentkezni a gyerekek körében:

- Dyslexia – olvasás és helyesírás elsajátításának zavarai
- Dysgráfia – írászavar
- Dyscalculia – számolászavar

Iskolakezdés előtt szükséges kivizsgáltatni minden gyereket, hogy megtudjuk, hogy elég iskolaérett-e. Ha minden rendben van, gond nélkül kezdheti az első osztályt, ám ha probléma jelentkezik a gyereknél, akkor egy külön erre a jelenségre szakosodott pedagógus foglalkozik a gyerekekkel, hogy minél előbb kiküszöbölhessék a problémát, és felzárkózhasson a fiatal. A szülői gondozásnak is nagyon fontos szerepe van, nem csak az iskolában kell a gyerekekkel foglalkozni, hanem otthon is.

Sajnos a mi országunkban nem foglalkoznak ennyire ezzel a problémával, így a magyarországi eljárásokat ismerhettük meg, hogy ilyen helyzetben mi a teendő. Különböző terápiákkal (pl. Ayres, Sindelar, Meixner… terápia) az időben elkezdett fejlesztéssel lehet segíteni ezeken a gondokon.

Eddig nálunk csak alsó tagozat előtt mérik fel a diákok képességszintjét, ám Magyarországon akár minden évfolyamon. Sok gyerek még nem elég érett arra, hogy felső tagozatba járjon. Hogy ezeket a problémákat elkerüljük mindenképp ajánlott a mozgás, a fejlesztőpedagógiai megsegítés. Ajánlott különféle sportfoglalkozáson való részvétel. (pl. a szem –kéz koordináció fejlesztésére a kosárlabda a legmegfelelőbb), mert így fizikailag és pszichikailag is jobban fejlődnek. A mozgás a fejlődés alapja. A nagymozgással párhuzamosan fejlődik a finommozgás, mely az írástanulásnál elengedhetetlen. Nem szabad elhanyagolni a fejlődésben lévő gyerekeket, mert az is lehetséges, hogy később jelentkeznek náluk gondok.

Budapesten pár éve nyílt meg a Tarzan Park, ami nagyon jó lehetőséget biztosít a gyermekek számára. Az iskolások az élménypark játékszigetein egy időben szórakoznak és fejlesztik a motoros képességeiket is.

Az elmúlt továbbképzésen kisebb betekintést nyerhettünk, hogy hogyan foglalkozhatunk még a gyerekekkel és milyen mozgás és részképesség fejlesztő terápiákkal lehetünk a segítségükre.

Kraszulyák Orsolya

Fotó: Stanyó Gábor



Médiumok kereszttüzében

2016. március 12.

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete 2016. március 12-én TANOM továbbképzést szervezett Újvidéken, az Apáczai Diákotthon lánykollégiumában. Az első előadást mgr. Viola Lujza magyartanárnő tartotta az anyanyelvápoló pedagógusok számára.

Ezt követte dr. Hózsa Éva, egyetemi tanárnő, aki az előadásában a médiumok fontosságáról és azok értelmezési lehetőségeiről beszélt. A médium szónak számos jelentése van, jelen kontextusban közvetítést, közvetettséget jelent az irodalomban.

Az önéletrajznak fontos közvetítő szerepe van a befogadó és a műalkotás között. Sokszor egy író, költő önéletrajzából olyan fontos mozzanatokat ismerhetünk meg, amely könnyebbé teheti a mű megértését. Régebben ellenezték az önéletrajz tanítását, a tankönyvek sablonszerű önéletrajzokat tartalmaztak jellegtelen információkkal, csak az irodalmi alkotást vélték fontosnak. Ma már ezt a nézetet a szakemberek elvetik; a pszichohistória és a pszichobiográfia eredményei bebizonyították, hogy az önéletrajz tanítása fontos a mű megértésének szempontjából. Az előadó kiemelte, hogy csak néhány fontos mozzanatot kell az önéletrajzból ismertetni, ami érdekes és segíti a mű értelmezését.

Az előadás második része gyakorlati jellegű volt. A pedagógusok olyan szövegeket kaptak, amelyben a médiumok új értelmezési lehetőségként foghatók fel. Az előadó kiemelte a gyermekirodalmat. Sokszor egy mese vagy vers, olyan mediális elemeket tartalmaz, amit csak a felnőttek vesznek észre. Egy versnél médium lehet a tipográfia, kis- és nagybetű játékos használata, zárójeles megjegyzések stb. A szövegben fontos odafigyelni a tárgypoétikára, test reprezentációkra és metatextusokra. Minden médium egy újfajta olvasási lehetőséget rejt magában.

Sz. H.

Fotó: Stanyó Gábor



A tehetség ereje

2016. február 20.

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete 2016. február 20-án TANOM továbbképzést szervezett Újvidéken, az Apáczai Diákotthon lánykollégiumában. Az első előadást mgr. Viola Lujza magyartanárnő tartotta az anyanyelv ápoló pedagógusok számára. Előadásában olyan szövegértési feladatokat mutatott be, amellyel a szókincs bővíthető.

A második előadást Muhi Béla fizikatanár tartotta, melyben a tehetség fontosságáról beszélt, kitért arra, hogy hogyan szűrhetők ki a tehetségek és milyen szerepe van ebben a társadalomnak. Előadásában olyan látványos fizikai kísérleteket ismertetett, amit a pedagógusok könnyedén elsajátíthatnak és fel tudnak használni az oktatásban. Kanyó Anikó vegyész kémiai kísérleteket mutatott be. Kísérletei olyan összetevőkből álltak, amelyek megtalálhatók minden háztartásban, könnyen beszerezhetők, veszélytelenek. Demonstrációja látványosnak bizonyult, nagy érdeklődést váltott ki a nézők körében. Az előadáson bemutatott kísérletek leírását minden pedagógus megkapta.

A látványos kísérletek célja, hogy fokozza az érdeklődést a diákokban. Ha elég nagy az érdeklődés egy téma iránt, akkor elindít egy folyamatot, ami útján kibontakozhat a tehetség. Nem elég csupán az, hogy valaki tehetséges legyen, hanem a társadalomnak és a környezetnek is annak kell lennie. A környezeti „tehetség” alatt azokat az intézményeket, pedagógusokat, szülőket érti, akik felismerik a tehetséget és támogatják. A legfontosabb a tehetség kibontakozásában a munka és az akarat. Az előadó számos olyan tehetséges embert említett meg, akik kitartó munka útján valami újat hoztak létre: Békésy György, Newton, Einstein, Bárány Róbert, Kármán Tódor, stb. Továbbá kitért a tehetség öröklődésesének kérdésére. Léteznek olyan emberek, akik a velük született adottságaikkal csodás dolgokra képesek, azonban ezt nem szabad összetéveszteni a tehetséggel.

A továbbképzés gyakorlati részében egy keresztrejtvényt kellett kitölteni, amely fizikai-kémiai megoldásokra épült, így a tanuló játékosan frissítheti fel tudását és egyben új dolgokat is tanulhat. Az előadó ismertette gamifikáció módszerét, melynek lényege a játékos tanulás. Kihangsúlyozta, hogy a játékos tanulás mellett a tudományosságot nem szabad hanyagolni, hiszen csak megfelelő, biztos alaptudással lehet valakiből jó szakember, tehetség.

Muhi Béla az előadás lezárásaként megfogalmazta, hogy az számít tehetségnek, aki képes új, hasznos dolgokat létrehozni. Nélkülözhetetlen a tehetségek támogatása és útmutatása, ennek helyszínei a tehetséggondozó táborok, versenyek. A pedagógusoknak lényeges szerepük van a tehetség kibontakozásában, fontos hogy élményt tudjanak nyújtani az órákon, a látványos kísérlet pedig ennek az egyik eszköze.

Szögi Henrietta

Fotó: Stanyó Gábor



Gyerekkönyvek és olvasóvá nevelés

2016. január 23.

2016. január 23-án megtartották az idei első TANOM továbbképzést. Az előadás előtt Viola Lujza magyartanárnő megtartotta az előadást az anyanyelvápolóknak. Utána Pompor Zoltán a Gyerekkönyvek és olvasóvá nevelés címmel tartotta meg előadását. Igen szép számmal érkeztek pedagógusok a továbbképzésre.

Az előadás első felében azokat a problémákat taglaltuk, hogy a mai fiatalok miért olvasnak olyan keveset. Sajnos elég sok probléma hangzott el, részben azért, mert itthon nehéz magyar nyelvű könyvekhez jutni, és az internet elvonja a fiatalok figyelmét. Egyes meglátások szerint a helyzet katasztrofális, mások tűrhetőnek vélik.

Először le kell tisztáznunk magunkban, hogy miért olvasunk, mikor olvasunk, és mit olvasunk. Aztán tudjuk eldönteni, hogy milyen könyvet adunk a gyermekek kezébe. Tudnunk kell eladni magát a könyvet az olvasónak, frappáns motiváló szöveggel kell felkelteni a kíváncsiságukat. Már egész korán el kell kezdeni az olvasásra való nevelést. Már az anyaméhben való kisbabának felolvasást tarthatunk. Szépen, fokozatosan kell rávenni a gyerekeket. Fontos, hogy minél játékosabb, érdekesebb legyen az olvasás.

Nem csak szépirodalmi szövegeket kell olvasni, más felé is ki kell tekintenünk, más tudományágak felé. Így is a tudásunkat bővítjük. Tudni kell olvasni, sajnos nagyon sok ember nem érti, hogy mit olvasott, nincs elegendő tudása hozzá. Egyrészt ezért is kell időben foglalkozni ezzel a problémával. Fontos dolog a család hatása, de ha a szülő nem foglalkozik eleget a gyerekekkel, akkor ez a pedagógus feladata. Ugyanakkor bevonhatjuk a szülőket is.

Az előadás második felében erre a problémára kerestük a megoldást. Csoportokra tagolódtunk és közösen kerestük a helyes megoldást. Nagyon sok jó meglátás született. Érdekessé kell tenni az olvasást, hogy szenvedéllyé váljon. Versenyeket, kisebb vetélkedőket kell szervezni, így a győzelem felé vezető út fogja őket motiválni. Társaságban is lehet olvasni, kisebb gyerekekkel könyvborítót is készíttethetünk. Arra kell törekednünk, hogy minél jobban lekössük a figyelmüket. Így elérhetjük, hogy megkedveljék a könyveket és az olvasást.

K.O.

Fotó: Stanyó Gábor



Természeti jelenségek oktatása látványosan és érdekesen

TANOM továbbképzés és évi közgyűlés

2015. 11. 18.

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete 2015. november 14-én, szombaton akkreditált továbbképzést szervezett „Természeti jelenségek oktatása látványosan és érdekesen” címmel. Muhi Béla fizika szakos tanár, az előadó, hangsúlyozta a természettudományok komplex módon való oktatásának fontosságát. A kölcsönhatások észrevétele, megfigyelése, majd tudományos magyarázata fokozza a diákok tudományos érdeklődését. Látványos, gyakorlati példák bemutatásával kell felkelteni a gyermekek figyelmét. Egyszerű hétköznapi tárgyak használatával vezethető be egy-egy témakör fizikából. Muhi tanár úr könnyen beszerezhető vagy elkészíthető játékszerekkel mutatta be, hogy a rugalmasság, a gravitációs energia, a súrlódás magyarázható érthetően és élvezetesen is – pl. a súrlódást egy zsinegen felfelé kúszó katicabogár segítségével demonstrálta.

Kanyó Anikó frissen végzett vegyészhallgató látványos kémiai reakciókat mutatott be a résztvevő pedagógusoknak. A szódabikarbóna és ecet vegyítésével keletkező széndioxid jelenlétét lufi és égő gyertya segítségével bizonyította. A kinetikai energia a hideg majd forró vízbe cseppentett ételszínezővel nagyszerűen magyarázható. E mellett még „vulkánkitörést” is láthattunk melyet ecetsav, szódabikarbóna és ételszínezék segítségével idézett elő. A résztvevők lankadatlan figyelemmel kísérték a bemutatást, és az előadás végén közelről is megszemlélték a kísérleteket és felszereléseket.

Az továbbképzés után a VMPE évi közgyűlése következett. Nagy Margit elnök asszony beszámolója után, melyben hangsúlyozta a pedagógusok útmutató szerepét a válságos időkben, interaktív beszélgetés következett a vajdasági magyar oktatási helyzetképről. A magyar nyelvű oktatás megmaradásáról, a szórványbeli óvodai csoportok létrehozásának fontosságáról, a hatékony programok kidolgozásáról esett szó. Építő jellegű tartalmakat kell nyújtani a gyerekeknek. E helyzetképet a gyakorló pedagógusok javaslatai alapján évente kiegészítik az időszerű eseményekkel, tendenciákkal összhangban.

Az oktatási helyzetkép megtárgyalása után ismertették a Nemzeti Köznevelési Portált, ami könnyen elsajátítható, rendszerezett tudásbázist biztosít a diákoknak, de a pedagógusok és a szülők munkájához is segítséget nyújt, valamint megosztható közösségi tananyagok, leckék feltöltésére is lehetőséget ad. Nagy Margit javaslata után a magyarországi Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, a portál üzemeltetője, a határon túli magyarságot is be fogja vonni a felhasználók körébe. A közgyűlés végén Muhi Béla beszámolt a VMPE tehetséggondozó tevékenységeiről, hangsúlyozta a tehetségek felkarolásának fontosságát, valamint ismertette a magyarországi Tehetségpont kezdeményezést. Bátorította a résztvevőket tehetségpontok létrehozására és felajánlotta a segítségét minden érdeklődőnek.

Bertalan Zsuzsa

Fotó: Lukács Attila és Stanyó Gábor



Szendrő, Szabács, Jajca

Történelmi−irodalmi összefoglalások - Multimédiás lehetőségek az oktatásban

2015. október 19.

Hétvégén (2015. október 17.) került sor a pedagógusok továbbképzésre, melyet a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete szervezett meg, az újvidéki Apáczai Diákotthon leánykollégiumában.

A továbbképzés első részét mgr. Viola Lujza magyartanárnő tartotta meg, az anyanyelvápolóknak, majd az előadás második részét Dulka Andor és szintén Viola Lujza közösen tartották, mivel Turócziné Eszes Mária sajnos nem tudott eljönni.

Történelmi−irodalmi összefoglalások – Multimédiás lehetőségek az oktatásban címet kapta az előadás. A Délvidéken elterülő három vár történelmi- és irodalmi hátterét ismerhettük meg. Az előadók arra szerették felhívni a pedagógusok, hogy hogyan lehet minél színesebben és színvonalasan megtartani egy órát a gyerekeknek, a mai korszerű technológia segítségével. Sokkal könnyebb lekötni a diákok figyelmét, ha a tananyagot dokumentumfilm, ill. animációs film egészíti ki. A tanárok és a gyerekek helyzetét is megkönnyíti. Tanulhatóbbá válik a tananyag.

Három várnak a történetét ismerhették meg a pedagógusok, Szendrő (Smederevo), Szabács (Šabac), Jajca. Dulka Andor ismertette velünk a történelmi háttereit a váraknak és Lujza tanárnő bemutatta, hogyan szerepelnek az irodalomban, kik és hogyan írtak róluk. Igen széleskörű irodalma van ezeknek a váraknak, krónikák, mondák, regények, filmek örökítik meg.

A következő TANOM továbbképzés november 14-én lesz megtartva, a Bonaventurianumban, az előadó Muhi Béla lesz.

Kraszulyák Orsolya

Fotó: Stanyó Gábor



Kortárs gyermekirodalom és olvasóvá nevelés

Beszámoló a 2015. szeptember 5-én megtartott TANOM továbbképzésről

2015. szeptember 09.

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete (VMPE) 2015. szeptember 5-én továbbképzést szervezett az újvidéki Apáczai Diákotthon leánykollégiumában.

A továbbképzés első részében, 9 órától, Mgr. Viola Lujza magyartanárnő tartott megbeszélést az anyanyelvápoló tanároknak, majd 10 órától dr. Pompor Zoltán, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgató helyettese tartott előadást.

Az egybegyűlteket, Nagy Margit elnök asszony köszöntötte a továbbképzés előtt.

Dr. Pompor Zoltán, ismert meseszakértő, Kortárs gyermekirodalom és olvasóvá nevelés címmel tartott előadást, ahol kitért arra, hogy – a pedagógus számos szerepe mellett – az olvasóvá nevelés kulcsfontosságú szerep a gyermekek nevelésében.

A meseválasztás szempontok szerint történik. Figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat, az érdeklődést. Az irodalmi alkotások szövegileg, és témában is meg kell, hogy feleljenek, azon kívül, külalakban, tehát, vizuálisan is vonzóak kell, hogy legyenek. Sok függ az olvasási szokásainktól, amelyektől jó azért néha eltérni, kilépni a megszokott kereteinkből, és tudatosítani azt, hogy a megszokott képvilágon, és szövegvilágon kívül létezik még sok más befogadható tartalom is. Az olvasóvá nevelés egészen pici gyermekkorban kezdődik,és egyik fontos szempontja a szülői példamutatás. Meghatározó tényező lehet az, hogy a szülők olvasnak, vagy nem, hiszen a modell szerinti tanulás az egyik domináns tanulási forma kisgyermekkorban. A közös élmény, amelyet a gyermek átél, vezetheti a későbbiek folyamán az olvasóvá való nevelésben.

Az, amit a szülőnek is, és a pedagógusnak is figyelembe kell vennie, hogy ismernie kell a könyvet, amit a gyermekek kezébe ad, olvas, olvastat. Ha nem is mindig direkt módon tanít a mese, fontos, hogy a gyermek tanuljon az elolvasottakból, tágítsa ismereteit, mélyítse tudását.

Az előadás folyamán bemutatásra került Zöld Péter magyar népmese, rajzfilm formában, Jankovics Marcell illusztrátor szimbolikájával, ahol nyomon követhető a finom rétege a népmeséknek, amely kitűnő bevezetőül szolgált a népmesék mélyebb elemzéséhez.

Ugyanakkor, az előadó kitért a népmesék atalakíthatóságára is. Sokan, közöttük Lázár Ervin is, a saját értékrendjüket szövik bele a már meglevő mesékbe, nem akarnak teljesen új (nép)meséket írni, hanem eljátszadoznak az ötlettel, a mese nyelvével. Ilyen a Szurkos kezű királyfiak című mese, ahol számos népmesei motívum lelhető fel, mondhatni, látszólag népmeséről van szó, de modern elemekkel. Az, ami nem fér bele a népmesékbe, viszont az ilyen “átírt” mesékben jelen van, a bizonytalanság. A népmeséknél mindig nagyon tisztán követhető a folyamatosság, a végzet, vagy a “mindent meghatározó boldogság” felé vezető út bizonyossága, viszont, ezeknél, az átalakított meséknél, ez nem mindig van így. Néha másképpen alakulnak a dolgok, akkor is, ha mindent megtesz is a főhős, akkor is, ha a szabályok szerint játszik, a mese vége bizonytalan lehet. A népmesékben a hős kétségtelenül makulátlan, jó, viszont ezekben a modern, kifordított mesékben, nem mindig az. Erre példa, Lázár Ervin Molnár fia c. meséje, ahol a főszereplőnek azért akad némi “hibája” is.

Hogy miért történnek ezek a “kifordítások”? Miért léteznek egyfejű sárkányok, és hétfejű tündérek? Miért fordul ki a hős a saját mivoltából? Elsősorban azért, hogy bemutassa nekünk a világot. Közelebb akarja hozni a világot a mesevilághoz. Célja: megláttatni az emberi oldalt, a humánumot a hősökben.

Természetesen, nem NÉPMESE kontra LÁZÁR ERVIN a tét, és nem erre megy az érvelés, hanem mindenféleképpen arra, hogy a népmesék mellett, azért szabadon választhatunk ilyen modern, átírt meséket, már harmadik, negyedik osztályos gyermek számára is.

Ezek az irodalmi művek elsősorban nem tanítani akarnak, és nem mindig elszórakoztatni a közönséget, hanem a világot akarják elmondani, rávilágítani az élet azon dimenziójaira, amelyek nem tárulnak fel a mindennapokban. A mesék szimbóluma, nyelve, motívuma, mind- mind ezt szolgálja. Az alaptörténet megvan, az író meg továbbírja, átalakítja, és így lesznek farkaslelkű bárányok, és báránylelkű farkasok. (Szecsók Leó: Mese este hatkor)

Dr. Pompor Zoltán kitűnő előadásában külön kitért ezekre az irodalmi példákra, ugyanakkor megemlítette azt is, hogy kevés kutatás létezik egy másik témában, mégpedig abban, hogy a gyermekek mit is gondolnak a gyermekkönyvekről? Mi az, ami őket a könyvekhez, az olvasáshoz vonzza? Magyar viszonylatban nincs sok kutatás, amely ezzel a témával foglalkozna, de világviszonylatban sincs sok.

Végezetül kitért a gyermekirodalom élet-halál kérdéseivel foglalkozó könyveire, az erősen súlyos, komoly témákra, mint az alkoholizmus, az elválás, (Sárkány a lépcsőházban, A muter meg dzsinnek) a gyermekkori társas-kiközösítésre, a lelki fájdalmakra, egészen pici gyermekkorban (Szegedi Katalin könyvei: Lenka, Palkó). Mindezek a könyvek segíthetnek, szinte az egymásra találás felszabadító tudata erősíti meg az olvasót ezekben a könyvekben.

Olvasni jó, olvasni kell.

A következő TANOM továbbképzésre október 17-én kerül sor, az előadó Turócziné Eszes Mária lesz.

Monić Lídia



TANOM 2014/2015

A magyar tündérmese szereplőinek viselkedéskutatása

Beszámoló a 2015. május 23-án megtartott TANOM továbbképzésről

2015. május 26.

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete 2015. május 23-án továbbképzést szervezett az újvidéki Apáczai Diákotthonban.

Először Viola Lujza tanárnő tartott előadást az anyanyelv-ápolók számára. Előadásában olyan nyelvészeti és irodalmi internetes oldalakat ismertetett a jelenlévőkkel, amelyek elősegítik munkájukat.

A második előadás témája a magyar tündérmese szereplőinek viselkedéskutatása. Csonti Melinda felsőhegyi népi iparművész és tanítónő kihangsúlyozta a népmese nevelésben játszott szerepét. A népmese a nomád magyarság hiedelmeiben magával hozott gondolkodási módját építi újjá, a környező természetről, a világról. Azok a mesék maradhattak fent, amelyek bizonyos ősi tudást és tapasztalást tükröztek. A mesékben nemzedékek adták át egymásnak. A gyerekek a mesével játékosan tanulják meg a „tudást”, erkölcsi erényeket és a világlátást.

Az előadó a népmese szereplői közül kiemelte a főhős, sárkány, boszorkány, táltos, segítő, varázseszköz, tündér, királylány és a királyfi szerepét. A szereplők viselkedése mögött rengeteg másodlagos jelentéstartalom van, amit a mindennapi élethelyzetekre is ki lehetne vetíteni. Ilyen például a női és férfi szerep. A nő könnyebben átlátja a világot, jobban hallgat az érzéseire, így ösztönösebben talál rá a megoldásra. A férfi gondolkodása problémaközpontú, nem az érzésekre, hanem a logikára épít. Nem emberekkel, hanem élethelyzetekkel bánik jól, így jó kiegészítője lehet a tündér (segítő). A tündérek végletesen viselkednek, vagy semmit sem segítenek, vagy teljesen önmagukat adják feltétel nélkül. Sokszor megjelenik a népmesékben az okos királylány karaktere, aki saját eszével védi meg magát; ellentétben a naiv hercegnővel, akit a sárkány kell, hogy elraboljon, így a főhősnek a sárkánnyal kell megküzdeni, hogy elnyerje a hercegnő kezét.

A népmese nem csak nevel, hanem gyógyít is. Minden emberi élethelyzetre, problémára létezik egy jellemző mese. Az embernek ugyanazt az akadályt kell leküzdenie, mint a mese főhősének. A meseterápia kitűnő módszer azok számára, akik nem találják a kiutat problémáikból.

A felnőttkor elérésével a mai ember keveset foglalkoznak a mesékkel, azonban néhány mesét csak ekkor tudunk igazán értelmezni. A mese arra tanít, hogy kellő erőfeszítéssel le tudjuk győzni saját félelmeinket; minden helyzetből van kiút, csak bíznunk kell magunkban.

SZ.H.



Kincskereső meseterápia

Beszámoló a 2015. április 18-án megtartott TANOM továbbképzésről

2015. április 20.

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete szombaton, 2015.04.18-án megtartotta a TANOM pedagógus-továbbképzést Újvidéken.

Viola Lujza tanárnő az anyanyelvápolással foglalkozó pedagógusoknak állatmesékkel kapcsolatos szövegértelmezési tanácsokat adott. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon fontos a szerző kiválasztása. A feladatokat meg kell értetni a gyerekekkel, hogy könnyebben tudjanak dolgozni.

Ezt követően Kaszás Éva, zentai zenetanárnő és meseterapeuta tartott előadást „A Kincskereső Meseterápia jelentősége a pedagógusok munkájában” címmel. Ismertette a terápia lényegét, módszereit. Antalfai Márta könyve alapján mutatta be, hogyan lehet kis csoportos foglalkozások keretében mesék elemzése és alkotómunka által személyes élményen alapuló, személyiségformáló tudást szerezni.

A csoportmunka folyamán a résztvevők rajzoltak, majd megtárgyalták, hogy milyen érzéseket váltott ki belőlük az alkotás folyamata. Béka királyfi történetéhez kapcsolódó mozzanatot ábrázoltak és címet adtak a rajzoknak. Részletesen megbeszélték, milyen szimbólumok lehetnek a rajzokon.

Az előadás második felében mélyebben is kitértek a meseterápia céljára. E módszer zárkózott, gátlásos gyermekeken, antiszociális személyeken tud segíteni. A rajzolás célja a gondjaikon való túllépés, a gátlások feloldása. A meséken keresztül lehet fejleszteni a képzelőerejüket, ami segít az ábrázolásokban. A rajz alapján következtetünk a gyermek lelkiállapotára, mert ezzel mindent elárul.

Fontos kérdések egy mese feldolgozásához:

1. Első érzések: tetszik – nem tetszik?
2. Milyen idős a főhős?
3. Mikor bomlik meg a harmónia?
4. Mi okozta ezt?
5. Elindul a főhős – a próbatételek közben fejlődik- e, ha igen, akkor miben?
6. Segítői emberek, állatok, tárgyak. Ők a főhős személyiségének részei?
7. Győzelem, amikor visszaáll a harmónia?
8. A szereplők honnan indultak és hová jutottak?
9. Hogyan lehet összekötni a hétköznapokkal, az életükkel?

Nagyon hasznos ez a fajta terápia, mert sokat segít a gyermekek személyiségfejlődésében, a játékos módszert könnyen meg lehet szerettetni velük, előbb nyílnak meg a külvilág felé és racionálisabban gondolkoznak.

A következő TANOM továbbképzés május 23-án lesz, amelynek előadója Csont Melinda lesz.

K.O.


A zenei nevelés napjainkban

Beszámoló a 2015. március 28-án megtartott TANOM továbbképzésről

2015. március 31.

A hétvégén (2015.03.28.) a VMPE keretein belül megtartották a TANOM pedagógusok továbbképzést Újvidéken, az Apáczai Diákotthonban. Danyi Zsuzsanna előadó a zeneoktatás problematikáját vetette fel. Az elnök asszony, Nagy Margit köszöntötte az összegyűlt pedagógusokat és röviden szólt a zenei nevelés fontosságáról, annak identitáserősítő, nevelő hatásáról.

Az előadás első részében Danyi Zsuzsanna kifejtette, hogy manapság igen kis figyelmet fordítanak a zeneoktatásra. Holott erre nagyon nagy szükség van, mert komoly részt foglal el a szellemi fejlődésben, a személyiség kialakulásban. Majd hangszeresen előadott dalt mutatott be és a résztvevők lejegyezték a zenével kapcsolatos megfigyeléseiket, érzelmeiket a következő szempontok szerint: hány részből áll, milyen a dallama, a ritmusa, a harmóniája, milyen érzést vált ki.

A dal meghallgatása után közös értékelés következett, ahol érdekes vélemények születtek. A darab első része kusza, játékos zene volt, a második fele nyugtató, felszabadult, harmonikus dallam (Bach egyik kantátája).

Amerikai kutatás eredménye, hogy ha a komolyzenét kiviszik a nyilvános terekre, sokkal több emberrel meg lehet szerettetni a zenét. Fontos, hogy ismert darabokat adjanak elő, mert arra előbb felfigyelnek. A zürichi vasútállomáson egy szimfonikus zenekar egy balettkarral közös előadást mutatott be és a hallgatóság soraiban nagy tetszést arattak.

A későbbiekben egy másik módszert mutatott be, hogyan lehetne bevinni az órára a zenét és lekötni a diákok figyelmét. A transzferhatásra is kitért, vizsgálatokkal alátámasztott tény a zenei nevelés hatása egyéb képességek fejlődésére (pl. a beszédképességre). Intelligensebb gyerekeket nevelhetünk, ha fejlesztjük a képességeiket. Szembe kell állítani a logikus- és absztrakt gondolkozást. Az aktív zenélésben résztvevő diákok nagyobb érzelmi intelligenciával rendelkeznek. Fontos, hogy ne a száraz adatokkal foglalkozzunk, hanem magával a zenével.

„Mindenkinek joga, hogy az iskola bevezesse a zeneművészet előcsarnokába, odáig, ahonnan beljebb és beljebb már a maga erejéből is el tud jutni.” – Kodály Z.

Az előadás második felében pedig az előadó bemutatott egy zene programot (NoteWorthy Composer), amellyel virtuálisan tudjuk helyettesíteni a hangszereket, mivel sajnos nincs minden iskola ellátva hangszerekkel. Részletesen elmagyarázta, hogy működik a program „A jó lovas katonának” című népdal példáján.

K.O.



Beszéd és mozgás, mint a tanulás alapja

Beszámoló a 2015. február 28-án megtartott TANOM továbbképzésről

2015. március 03.

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete havonta szervezi meg a TANOM pedagógus továbbképzést Újvidéken. Február 28-án az Apáczai Diákotthonban 40 óvodapedagógus, osztálytanító és tanár jutott hasznos ismeretekhez. Az első előadást mgr. Viola Lujza tanárnő adta elő az anyanyelvápolási oktatók számára, ezután Jelacsik Sutus Ágota logopédus, és Csernik Ilma pedagógus tartott előadást a beszéd és a mozgás, mint a tanulás alapja címmel.

Mrg. Viola Lujza az alsó tagozatos diákok szövegértési problémáit ismertette. Kiemelt problémaként tüntette fel, hogy a gyerekeknek nem elég bő a szókincsük. E probléma megoldására olyan interaktív szövegértési feladatokat mutatott be, amellyel könnyen, játékosan bővíthető az. Ezt követően Jelacsik Sutus Ágota, szabadkai logopédus tartott előadást. Először a mai kor problémáját szemléltette, miszerint környezetünk ma már nem igazán foglalkozik anyanyelvének ápolásával, a népesség fele beszédhibás, az írás és olvasás képessége pedig folyamatosan romlik a gyerekeknél. E problémákat mihamarabb kezelni kell. Az iskolákban, a tanulók többségénél az órákon való koncentráció gyenge, emellett nem tart huzamosabb ideig. A koncentrációs zavar egyik fő oka az alapfunkciók fejletlensége. Ha például a hallással baj van, akkor a szövegértéssel és a beszédfunkcióval is gond lesz. Az előadó bemutatta a GOH-GMP diagnosztikát, mellyel beszédészlelés és a beszédmegértés foka már óvodáskorban megállapítható. A pedagógusok betekintést nyerhettek néhány - a beszédszervek fejlesztését elősegítő- artikulációs gyakorlatba is, manapság már számos olyan játékos artikulációs gyakorlat létezik, amivel kiküszöbölhető a probléma. Csernik Ilma, mozgásterapeuta előadásában felhívta a figyelmet a gyermekkori mozgás és az idegrendszeri fejlődés kapcsolatának fontosságára. „Korunk legfőbb problémája, hogy a gyerekek nem mozognak eleget, így nem alakulnak ki megfelelő idegrendszeri kapcsolatok, ami a tanulásban hátráltatja őket.”- hangsúlyozta az előadó. Ennek fő jellegzetessége a figyelemzavar. A probléma kiküszöbölhető terápiákkal: ilyen az Ayres, a TSMT és az alapozó terápia. Mindhárom terápia a mozgásfejlesztésen alapul, mely az idegrendszerre gyakorol hatást. Csernik Ilma nyomatékosította, hogy az oktatási intézményekben az alapozó terápia alkalmazható legkönnyebben és hozzátette, hogy jelenleg Szabadkán is foglalkoznak ilyen jellegű terápiával.

A következő továbbképzésre március 28.-án kerül sor, amikor Danyi Zsuzsanna fog előadást tartani a zeneoktatás tárgyköréből.

Sz. H.


Inkluziós ötletbörze - hasznos ötletek tanítóknak

A 2014/15-ös tanév megnyitó TANOM tanári továbbképzésén Oláj Ibolya és Hatala Éva tartott előadást a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásáról

2014. szeptember 11.

Az újvidéki Apáczai Diákotthon lánykollégiumában elindult a 2014/15-ös tanév TANOM hétvégi pedagógus továbbképzés-sorozata. A megnyitó előadást Oláj Ibolya, a zentai Thurzó Lajos Általános Iskola kisegítő tagozatának tanítója és Hatala Éva, az újvidéki Milan Petrović Általános- és Középiskola pedagógusa tartották Inkluziós ötletbörze – hasznos ötletek tanítóknak címmel. A szeptember 6-án megtartott előadást az anyanyelvápoló csoportok vezetőinek órája előzte meg Viola Lujza vezetésével. A hétvégi programon mintegy negyven pedagógus és tíz anyanyelvápoló vett részt.

Oláj Ibolya 23 éve dolgozik a zentai iskola kisegítő tagozatán, sajátos nevelési igényű tanulók nevelőjeként, és több hiánypótló tankönyvet, munkafüzetet is összeállított már a témában:

- Nagyon szeretem a munkámat. Véletlenül kerültem erre a tagozatra, de megszerettem. Nagyon sokat kérdezgették, hogy, tetszik-e ez a szakma, mit szólsz hozzá, hogy érzed magad? Érdekes volt, jó volt, de rájöttem, hogy nehéz. Nehéz, mert nincsen tankönyv, nincsenek tanfölszerelések. Szóval nem a gyerekek miatt volt nehéz, hanem a körülmények miatt. Saját magam kellett, hogy elkészítsem a taneszközöket, a didaktikus bemutató dolgokat, mert nem volt semmilyen anyag, amihez fölhasználhattam volna. Föl kellett, hogy találjam magam – mint ahogy mindannyian. Néhány tankönyvet is írtam a kisegítő tagozatok számára, ezek használatát mutattam be az előadásomban. Nagyon sok kütyüt hoztam, amit használni lehet az osztályban. Didaktikus eszközöket, szerszámokat készítgettem – elhoztam a szekrényem tartalmát, amit magam is használok a gyakorlatban. Remélem, hogy használni tudják a résztvevő pedagógusok, mindenki azt csemegézhet belőle, ami megfelel az ő kis IOP-os gyerekének.

Az IOP egy szerbiai közoktatási törvény szerinti megnevezés (Individualni Obrazovni Plan: személyes tanterv, sz. f.), a magyar megfelelője a sajátos nevelési igényű tanuló, de Hatala Éva egy újabb megnevezést is ismer:

- Most voltam Pécsett egy továbbképzésen, és ezt rögtön fölírtam: különleges figyelmet igénylő tanulók. Az elnevezésekről állandó a vita, mert két tábor van: akik nevén szeretik nevezni a dolgokat azt mondják, hogy miért nem használjuk a mozgás-, a látás- vagy a hallássérült szavakat; a kilencvenes években viszont megjelent a másik, a diszkrimináció ellenes tábor, akik szerint evvel megbélyegezzük a tanulókat. De ez egy hosszú vita, és nem ide tartozik.

Hatala Éva magyar nyelv és irodalom szakos tanárnőként végzett, a Milan Petrović iskolába csak később került.

- Anyanyelvápoló tanárnőt kerestek, és én előtte sok minden mást csináltam, mint itt Szerbiában az emberek általában. Többféle munkát kipróbáltam, és közben egy gyógypedagógia szakosítást is szereztem a belgrádi gyógypedagógiai egyetemen, de a szakosítás önmagában keveset ér, a továbbképzés és a tapasztalat nélkülözhetetlen. Szeretnünk kell azt, amit csinálunk, ez a legfontosabb.

A továbbképzés első részében az előadók bemutatták gyógypedagógiai tevékenységüket. Oláj Ibolya tankönyveire (Írás és olvasás, Matematika 10-es számkörben, Pszichomotorikus gyakorlatok) nagy volt az érdeklődés a hallgatóság részéről. Évente rendezik meg Zentán az Őszi Találkozót, ahol a sajátos nevelési igényű tanulók adják elő a műsoraikat, barátkoznak, és ismerkednek. Hatala Éva a felújított Milan Petrović iskola létesítményeit járta körbe a prezentációjában. Danica Marković igazgatónőnek köszönhetően az iskola szinte egész Európában példaértékű, a felszereltsége pedig a egyedülálló a régióban. Többek között audiovizuális stimulációs szoba, relaxációs szoba, légúti betegségek gyógyítására alkalmas sószoba, kézműves műhely és úszómedence segíti a gyerekek nevelését. Könnyen kezelhető számítógépek, tornaszerek, játékok és lézerrel vezérelhető hangszerek teszik teljessé az oktatást. Az általános iskola Újvidék óvárosában levő, nemrég felújított és rendbetett ingatlanja közismert, de ezen kívül több új létesítménye is van a szervezetnek: az újvidéki Újtelepen helyezkedik el a kollégium és a középiskola épülete, Csenejen konyha- és virágkertészkedésre bátorító természetiskolát látogathatnak a tanulók, Bocsáron pedig most épül egy új oktatási- és wellnessköpont a Milan Petrović iskolán belül.

Az előadás második részében a gyakorlatban is alkalmazható tanszereket, egyszerű anyagokból elkészíthető játékokat, rejtvényeket próbálhattak ki a résztvevők, valamint nyelvi játékokat, logopédiai módszereket ismerhettek meg.

Az előadás végeztével a résztvevő pedagógusok összeírták, hogy mennyi kisegítő tankönyvre, munkafüzetre van szükségük. Oláj Ibolya meghívott mindenkit, hogy készítsenek műsort a különleges figyelmet igénylő tanulóikkal, és bátorítsák őket fellépésre az idei Őszi Találkozón.

Stanyó Gábor


Méréstanítás alsósoknak

A 2013/14-es tanév utolsó TANOM szemináriumán Dr. Kónya Eszter tartott előadást a mérés tanításáról

2014. június 02.

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének (VMPE) szervezésében tartották meg a tanév utolsó tanári továbbképzését az újvidéki Apáczai Diákotthon leánykollégiumában. A május 31-i szeminárium mgr. Viola Lujza előadásával kezdődött az anyanyelvápoló tanároknak, majd Dr. Kónya Eszter, a Debreceni Egyetem Matematikai Intézetének adjunktusa tartott előadást az általános iskolák első négy évfolyamán tanítók számára. A továbbképzés témája a mérés, a mértékegységek tanítási módszere volt.

Az előadás első felében a részvevők általános áttekintést kaptak a méréstanításról, majd a folytatásban konkrét példákról volt szó, valamint a hossz-, a tömeg-, az űrtartalom- és az időmérési eszközök méréstanításban való felhasználási lehetőségeit ismerhették meg. Az előadás lényegéről a következőket nyilatkozta Kónya adjunktus:

- Elsődleges fontosságúnak tartom a tevékenykedtetést, tehát azt, hogy a kisgyerekeknek a mérést nagyon sok mérési-becslési feladaton, konkrét tevékenységen keresztül tanítjuk. Én azt gondolom, sőt, meggyőződésem, hogy ez sokkal mélyebb tudást eredményez. A környezetükben előforduló, ismerős tárgyak mérőeszközzel való tanulmányozásával a gyerekek gyakorlati tudást szereznek a mérés természetéről, megértik a mérés lényegét, legyen szó akár hosszúság-, tömeg-, vagy űrtartalommérésről. Később lesznek olyan emlékeik, emlékképeik e tevékenységekről, amik segítenek abban, hogy akkor is vissza tudjanak emlékezni – akár a mértékváltásos feladatokra is –, amikor már nem foglalkoznak az ilyesmivel iskolában. Az a cél, hogy reálisan meg tudjanak becsülni a távolságokat, tömegeket, tehát hogy a mindennapi életben is hasznát vegyék annak, amit itt tanulnak.

Magyarországon a mérés tanítása a matematikaórák hangsúlyos része, a mértékegységeket és a köztük lévő kapcsolatokat elsősorban matematikaórán oktatják, de maga a mérés tevékenysége előjön a környezetismeret-órákon, és természetesen a technikaórákon is. Ez gyakorlati ismeret, tehát a gyerekek mérnek, vágnak, barkácsolnak. Például készítenek egy dobozt.

Kónya adjunktus kiemelte, hogy a mérés tanítására többször is vissza kell térni a tanév során. A tananyag elnyújtott beosztásával, időnkénti ismétlésével elkerülhető a frissen szerzett ismeret elfeledése. A gyermekek általában nagyon jól el tudják mondani az előző napi leckét, de hosszabb idő elmúltával pontatlan lesz a visszaemlékezésük ismétlés nélkül.

Az előadónő dicsérte a részvevő tanítókat, tanárokat:

- Én úgy vettem észre, hogy figyelmesen jegyzeteltek, elgondolkodtak a hallottakon, és befogadták az előadásom lényegét. Beszélgettünk arról, hogy mik az eltérések, mik a hasonlóságok a tanítási módszerekben. Bízom benne, hogy sikerült olyasmit mondanom, vagy olyan gondolatokat ébresztenem, amit majd a mindennapi munkájukban fel tudnak használni. Szerencsére kedvező visszajelzéseket kaptam az előadás befejezése után.

A VMPE évzáró tanári továbbképzésén kb. 40-en vettek részt Vajdaság több helységéből.

Stanyó Gábor


Mindenkiben benne van a szivárvány

2014. március 22.-i TANOM továbbképzés az Apáczai Diákotthonban

2014. március 25., Magyar Szó

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete március 22-én tanom továbbképzést szervezett az újvidéki Apáczai Diákotthonban.

A továbbképzése első körében Viola Lujza magyartanárnő az anyanyelvápolóknak tartott előadást, amellyel a gyermekek fogalmazókészségét lehet fejleszteni. Szó volt még a szókincsfejlesztésről a jelzők körében, a fogalmazásban előforduló gyakori hibákról és azok megelőzéséről, valamint az önellenőrzésről, hisz fontos, hogy a diák ki tudja javítani a fogalmazás tartalmára, szerkezetére és nyelvi kifejezőeszközeire vonatkozó hibáit.

A továbbképzés második felében Skita Erika és Turáni Szabolcs tartott előadást. Immár második alkalommal Újvidékre látogatott szakemberek jogászként és projektmenedzserként, majd trénerként dolgoztak az elmúlt években, jelenleg pedig családi kommunikációs tréningeket tartanak –, hogy jó tanácsaik megfogadásával hatékonyabban tudjanak a pedagógusok dolgozni a diákokkal. Kurzusaik a 30 éve sikeres Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje című könyv gondolataira épülnek.

Öt tematikát számba véve osztották meg tudásukat és tapasztalataikat a résztvevőkkel interaktív módon, játékos feladatok kíséretében.

Az első témakör az empatikus kommunikáció módszereit foglalta magába. A beleérzés folyamata a másik fél ítélkezés nélküli elfogadását jelenti. Ezáltal a másik emberből ez megkönnyebbülést vált ki, és felszabadultság érzése kíséri a kommunikációt, nem érzi szükségesnek, hogy igazáért harcolnia kelljen. Fontos az aktív meghallgatás, megértés, amely ugyancsak kapcsolódik az empátiához. Az információt adó személy érzi a nonverbális kommunikáción keresztül (pl. testtartás, szemkontaktus stb.), hogy megértően figyeli az információt vevő személy. Az effajta kommunikációt kell alkalmazni diák és tanítója között.

Hogyan tud együttműködni a diák és a pedagógus? Ennek kialakítása a tanítási folyamat megkönnyítésére szolgál. Olyan módszereket ajánlatos alkalmazni, ahol nem éreztetjük a gyermekkel, hogy parancsot kell neki végrehajtani. Ez megoldható a probléma leírásával, választási lehetőség felkínálásával, írásbeli üzenettel és egyéb ötletekkel.

Szó volt a diákok büntetéséről és dicséretéről is. A büntetés nem működő módszer. Ehelyett inkább tudatosítanunk kell bennük, hogy a tettek következménnyel járnak. A helyrehozási lehetőség felkínálásával pozitív eredményt érhetünk el. A dicséret pedig motiváló erő. Nem a diákot kell megdicsérni, hanem a jól elvégzett munkáját. Ezenfelül a kudarckezelő kompetenciájukat is szükséges fejleszteni.

Gyakran előfordul, hogy a diákokat az alaptulajdonságuk alapján beskatulyázzák. Meg kell értetni velük, ők nem egyszínűek, hanem bennük van a szivárvány. A pedagógus teremtsen lehetőséget, hogy a tanuló más oldalról is megismerhesse magát.

Végül pedig a tanító és a szülő közötti jól működő kommunikációról beszéltek az előadók. A bizalom kialakítása jól megalapozza a további együttműködést, valamint azon tény elfogadása, hogy a gyermek érdeke a legfontosabb mindkét fél számára.

Horváth Ivett


VISSZA A FŐOLDALRA>>