2014. július 11., VajdaságMA
Ma zárult a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete Apáczai Nyári Akadémiájának első két továbbképzése: a Történelem és magyarság, és az osztályfőnököké, amely A fiatalok szocializációja címet viselte.
A Történelem és magyarság három fontos történelmi évforduló jegyében zajlott: Dózsa György parasztlázadásának ötszázadik, az I. világháború kitörésének századik, és a délvidéki ’44-45-ös vérengzések hetvenedik évfordulója állt az előadások középpontjában.
Dózsa György lázadásáról Újváry Zsuzsanna tartott magas szintű szakmai előadást. A témához kapcsolódott Vajda Tamás Jobbágyi gazdálkodás és adóterhek a XV. században című előadása is.
Első világháborús témából valamivel több volt: Egyetemi ifjúság a nagy háború időszakában(Vajda Tamás), Magyar katonák a Doberdón (Molnár Tibor), Az I. világháború diplomáciai előzményei (Zakar Péter), és Tőkéczki László A nagy háború vége és Magyarország.
Bemutatkozott és filmet vetített a Délvidék Kutató Központ (Forró Lajos, Fejős Sándor, Zakar Péter és Molnár Tibor), és a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány(Cseresnyésné Kiss Magdolna és Matuska Márton). Szakály Sándor Az 1942-es razzia következményei 1944-ben, Bank Barbara Lágerek világa (1945-1953) című előadása, Dulka Andor dokumentumfilmje A legtragikusabb csurogi történet is ehhez a témához kapcsolódott.
Híres magyarországi nyelvészek tartottak előadást. Minya Károly Nyelvhasználati körkép, tájkép és Kétes kettesnyelvünk címmel és Hujber Szabolcs a szóalkotási módokról a dalszövegekben. Ezen kívül volt még művelődéstörténet (Németh Ferenc: Pleitz Ferenc Pál nyomdász élete és munkássága), irodalmi elemzés (Viola Lujza: A magyar polgári regény és Márai Sándor), valamint elhangzott egy előadás az Európai Unióról is: Közös jövőnk az egyesült Európában címmel (Dulka Andor). Bozóki Antal: Ami már történelem, és ami még nem az címmel aktuális gondjainkról is beszélt.
A 17 színvonalas előadást, bemutatkozást, vetítést egy kirándulás is kísérte. Szerdán délután a csúrogi magyar áldozatok emlékművénél koszorúztak a résztvevők, meglátogatták az óbecsei Than-emlékházat, az aracsi Pusztatemplomot és Törökbecse magyar vonatkozású emlékeit.
Reméljük, hogy a továbbképzés résztvevői föltöltődve tértek megérdemelt nyári pihenőjükre!
A főszervező Dulka Andor volt.
V. L.
2014. július 12., e-nyelv.hu
14. alkalommal rendezte meg Újvidéken a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete az Apáczai Nyári Akadémiát (ANYA), melyen a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda két munkatársának előadásai a szerda délelőtti programban kaptak helyet.
Elsőként Minya Károly mutatta be a résztvevőknek a nyelvi tájkép fogalmát és a tanításban való hasznosíthatóságát rendkívül sokrétű, színes képanyaggal illusztrálva, majd Hujber Szabolcs beszélt a dalszövegekben megfigyelhető szóalkotási módokról és azok magyar nyelvi tananyagba illeszthetőségéről, tankönyvtörténeti kontextusban. Végül ismét Minya Károly előadása következett Édes kettesnyelvünk címmel (a cím a most megjelent, Balázs Gézával közösen írt kötetre is utal). A legújabb nyelvi jelenségek mellett a magyar nyelvben tradicionálisan meglévő játékosság és humor is terítékre került az előadás során. A délután folyamán a Manyszi kollégái részt vettek az 1944-es magyar áldozatok csurogi emlékművének megkoszorúzásán, valamint óbecsei, aracsi, törökbecsei kulturális nevezetességeket is meglátogattak.
XIV. Apáczai Nyári Akadémia, Újvidék
2014. július 16., Magyar Szó
Négy témakör köré szerveződik az idén a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete által szervezett kéthetes továbbképzés: Történelem és magyarság, A fiatalok szocializációja, Természettudomány és a Tapasztald, hogy továbbadhasd elnevezésű, a környezeti nevelést felölelő képzés.
A múlt héten tartották meg a Történelem és magyarság szekció előadásait és az osztályfőnököknek szóló előadásokat, Dulka Andor, illetve Muhi Horváth Gabriella irányításával. A héten pedig a természettudományi szekció és a környezeti nevelés csoport előadásai zajlanak, Muhi Béla, illetve Lukács Zsolt vezetésével.
Nagy Margit, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete elnöke, az újvidéki Apáczai Diákotthon igazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az Apáczai Nyári Akadémia keretében történő pedagógus-továbbképzés 2000-ben indult Újvidéken.
– Kezdetben Muhi Béla szervezte meg a továbbképzést a fizika-, kémia- és biológiatanároknak, majd fokozatosan a többi szakterületen is beindult a munka. A Kárpát-medence minden részéről érkeznek résztvevők. A Szabadkai Nyári Akadémiát is a VMPE szervezte a kilencvenes években, amíg nem vált ki belőle az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete. Ezután indítottuk be az Újvidéken az Apáczai Nyári Akadémiát 2000-ben. Kiemelném a szakmai képzés fontosságát, mivel minden tudomány területén folyamatosan újabb és újabb felfedezésekre kerül sor, amelyeket ismertetni kell a pedagógusokkal. Továbbá nagyon jelentős a magyarság megtartása. Ez a továbbképzés nemcsak magyar nyelvű, hanem magyar szellemiségű is – mutatott rá Nagy Margit.
A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete egyik alapítótagja, Dulka Andor ürményházi történelemtanár elmondta, hogy 2002 óta főszervezője a Történelem és magyarság szekció tanári továbbképzésének. – Induláskor a Kárpát-medencében tapasztalt kihívásoknak és követelményeknek szerettük volna megfelelni, mint például az anyanyelvápolás vagy a diáksegélyezés. Régóta ismert tény, hogy a vajdasági magyarok a magyar nemzeti történelemből szegényes oktatásban részesülnek, vagy sok esetben semmit sem tanulnak ebből a témakörről. Ebből a megfontolásból született meg a történelem szekció létrehozásának a gondolata, amelynek keretében történész szaktekintélyeket hívunk meg Magyarországról. Célunk, hogy a vajdasági magyar történelemtanárok egy többsíkú képzést és tudást kapjanak a Magyarországon már időszerű történelemoktatás módszereiről – mondta Dulka Andor.
Az idei történelem szekciónak három fő témaköre volt: a Dózsa György-féle parasztfelkelése 500., az első világháború kitörésének 100. és a második világháború során történt vajdasági vérengzések 70. évfordulója. Pénteken a történelmi szekció keretében Dr. Tőkéczki László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának professzora A nagy háború vége és Magyarország című előadását hallgathatta meg a pedagógusközönség.
Vadócz Márk
2014. július 7., Pannon RTV
Kéthetes továbbképzés kezdődött meg Újvidéken a pedagógusok részére. A sorrendben 14. Apáczai Nyári Akadémián osztályfőnöki, történelem és magyarság, valamint természettudományi témában hallhatnak előadásokat az érdeklődők. A történelmi továbbképzés egyik témája az első világháború kitörésének 100. évfordulója.
A doberdói ütközet volt a hétfői egyik előadás témája, ahol 1915 végéig 110 000 katona volt az Osztrák–Magyar Monarchia vesztesége. Doberdót a magyar történelemben kegyetlen állóháborúként is emlegetik – hangzott el Molnár Tibor történelemkutató, a zentai Történelmi Levéltár munkatársának előadásában. Kutatómunkájának köszönhetően csak Zentán ezer olyan katonát azonosítottak, aki az első világháborúban esett el. „Ha ismerjük a forrásokat, amelyekhez kell nyúlni, akkor akár egy-egy település veszteségi lajstroma szinte 100 százalékosan összeállítható. Ismerni kell a megfelelő levéltári forrásokat, azokat kell kutatni” – véli Molnár Tibor.
Nemzetközi jellegű az Apáczai Nyári Akadémia, hiszen részt vesznek rajta külföldi előadók és hallgatók is. Magyarországon a rendszerváltás után más megközelítést nyertek az első világháborús események, és az előadók most ezen tapasztalataikat osztják meg Újvidéken. „Első kézből hozzák azokat az új módszerek szerint feldolgozott kutatási eredményeket, amelyeknek teljesen új nyelvezete van, új fordulatai vannak. Mi azt szeretnénk, hogy az itteni pedagógustársadalom ne szakadjon le ezektől a folyamatoktól” – emelte ki Dulka Andor főszervező.
https://www.youtube.com/watch?v=nPtOFm-TS1A
A nyári akadémián bemutatkozott a Délvidéki Kutatóközpont is, amely Szegeden alakult meg és Délvidék történelmével foglalkozik a 18. századtól napjainkig, külön hangsúlyt fektetve az 1944/45-ös vérengzésekre. „Az a felismerés vezetett bennünket, hogy ha így összefogunk és koordináltan dolgozunk, akkor valószínűleg nagyobb sikereket tudunk elérni” – nyilatkozta Zakar Péter történész.
A történelmi témák mellett a továbbképzésen helyet kapott az osztályfőnöki és a természettudományi szekció is.