2016. március 24.
Március 24-én a csonoplyai művelődési ház látta vendégül a XVI. Suliszínház Fesztivál nyugat-bácskai elődöntőjének kisszínészeit. A pedagógus-rendezők: Krizsán Valéria csonoplyai és Szabó Márta nemesmiliticsi tanítónő volt. A bemutatott öt színdarab közül három csonoplyai, kettő pedig nemesmiliticsi volt. Az vetélkedő előtt bemutatkoztak a csonoplyai óvodások, versenyen kívül.
Az első műsorszám Jódal Rózsa: Meglepetés című jelenete volt. Krizsán Valéria rendezte a győztes darabot is: Varga Katalin: „Pitt és Patt” című jelenetét Takács Emese és Franyó Gabriella előadásában. A Fodor Sándor: „Susztermatt” című előadásban nyújtott kisszínészi alakításért a másodikos Gardil Roland részesült díjban.
A Szabó Márta rendezte két előadásban a kisszínészi alakításért a másodikos Purda Vivien (Tarbay Ede: „Tanulságos jelmezbál” című darabban) és a hatodikos Kocsis Noémi (Devecseri Gábor: „A mohó királyfi” című darabban) nyert elismerést. „A Tanulságos jelmezbál” díszletéért is oklevelet kaptak.
A bíráló bizottság tagjai: Jódal Rózsa írónő, Takarics Róbert rendező, tanár és Nagy Margit (VMPE elnöknő) voltak. A rokon értelmű szavakkal birkózó Pitt ás Patt jutott tovább a Sulifeszt 2016. májusi döntőjébe. A fellépők, a díjazottak oklevelet és ajándékcsomagot kaptak a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületétől, nyáron pedig táborokban vehetnek részt.
nm
2016. március 31.
A XVI. Vajdasági Suliszínház Fesztivál adai elődöntőjét a helyi könyvtár színháztermében rendezte meg a március 31-én Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete. A nézőtér megtelt, a gyermekek nagyszerűen szórakoztak.
Az adai Cseh Károly Általános Iskola felsős csapata A pofon című komédiával a jó jelmezért részesült elismerésben. Rendező: Könyves Csilla magyartanárnő. A padéi Szervó Mihály Általános Iskola nyolcadikos lányainak Cziczó Attila: Ezerszín című előadása az összjátékukkal nyerte meg a bíráló bizottság tetszését. A nyolcadikos Pásztor Edina pedig a kiváló színészi alakításával tűnt ki. A rendező: Virág György fiatal színész. A bácsgyulafalviak a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület szervezésében érkeztek, Wass Albert: Az éjjeli pávaszem című darabaját mutatták be a Vörös Imelda rendezte, aprólékosan és pontosan kidolgozott, modern előadásban. Az adai Aranykapu Művelődési Egyesület a gyerekek valós történetei alapján készült színdarabbal képviseltette magát. Raffai Klára rendezőnő szabad kezet adott a gyermekek alkotóképessége szárnyalásának, akik önmagukat adták az színpadon, a darab címe: Velem történt.
A Jódal Rózsa írónő, Takarics Róbert író, rendező és tanár és Nagy Margit VMPE elnök alkotta bíráló bizottság a bácsgyulafalviak és az Aranykapu előadását juttatta tovább a májusra tervezett döntőre. A díjazottak ajándékot vihettek haza és a legjobbak közül néhányan nyári táborba mehetnek.
nm
2016. április 4.
Nagy izgalommal és lelkesedéssel léptek fel a gyerekek 2016. április 4-én a csókai művelődési házban a XVI. Vajdasági Suliszínház Fesztivál elődöntőjén. Négy előadás szerepelt a műsoron, kettőt közülük egy csókai hetedikes gyerek rendezett, Bicskei Armand. Az egyik a csókai Jovan Popovic Általános Iskola hetedikesei által bemutatott Janikovszky Éva: A tükör előtt című, a másik az ugyancsak az iskola Csicsergők csoportának Lázár Ervin: Szörnyeteg Lajos jaj de álmos című előadása. Az ifjú rendező kisszínészként is fellépett és az alakításáért elismerő oklevelet kapott két másik tehetséges gyerekkel együtt: a szintén csókai, ötödikes Habram Bencével és a bácsgyulafalvi, negyedikes Pesti Veronikával. A bácsgyulafalviak előadását Vörös Imelda rendezte, Andersen meséjét, A rút kiskacsát dolgozták fel a tánc- és a mozgásszínház műfajában. Az animációért részesültek elismerésben.
A bíráló bizottság: Jódal Rózsa írónő, Takarics Róbert író és Nagy Margit, a VMPE elnöke döntése alapján a legjobb előadásnak csókai Líra Egyesület Függőleges öt betű darabja bizonyult. Szerzője és rendezője a néhány éve hazatelepedett Banka József volt. Ők vehetnek részt a májusi gálaműsoron.
Ezúttal gyermek zsűri is választott legjobb előadást, szerintük a kamaszok gondjait megjelenítő A tükör előtt jelenet volt. A fellépők az elismerő oklevelek mellett könyvjutalmat is vihettek haza. A legjobbak nyáron táborokban vehetnek részt.
nm
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Budapest, 2015. november 20-21.
Magyar Drámapedagógiai Társaság az idén is megszervezte módszertani rendezvényét. Ilyenkor a közművelődési, oktatási szakembereket, az iskolák szabadidő szervezőit, a színházi alkotó munkával foglalkozó drámapedagógusokat, gyermek-és diákszínjátszó rendezőket, a téma iránt érdeklődőket szakmai ötletekkel látják el. Nagy hangsúlyt fektetnek a dráma-eszközök szervezetfejlesztésére, a programtervezésre, a társadalmi cselekvési kedv fejlesztésére, a megújulásra, a hálózatépítésre, forrásteremtésre az újítás szolgálatában. Horváthné Árvai Mária vezetésével a 3. osztályos kísérleti olvasókönyv Berg Judit Rumini című meseregényét ajánlja kötelező olvasmányként. A regényt a javasolt olvasónaplós feldolgozás helyett a dráma eszközeinek segítségével fejezetenként dolgozzuk fel. A foglalkozáson az első két fejezet előkészítését próbálhattuk ki. Részt vettünk még a „Meseház” dramatikus játszóházban ahol Sándor Ildikó és Körömi Gábor a mesék világába varázsolt el bennünket. Olyan komplex játszóházba csöppentünk, ahol közösen gyerekekkel együtt dolgoztuk fel a magyar népmesét. A foglalkozásban nem is a történet az elsődleges, hanem a mesélés helyzete és a drámapedagógiai szemlélet, ahogy a mese szövete felé közelítünk… és ebből egy közös dramatizálás alakul ki. Kuszman Nóra bemutatta a résztvevőknek az írás-olvasás elsajátításának fontosságát. Öt iskolai óra tematikus feldolgozásához kaptunk ötleteket (Rumini-báb segítségével). Montvai Hanna és Benedek György foglalkozásának témája „Nemek és Mesék. Mit tanítanak a mesék a nemi szerepekről?” Mi lenne, ha a szépséges lovag várná hősies királynőjét? Ha a hercegnő nem akarna feleségül menni a számára rendezett lovagi torna győzteséhez? Rájöttünk arra a megállapításra, hogy mesei keretben felnőttként is könnyebb őszintének lenni. Varjú Nándor tréningjén olyan rögtönzéses gyakorlatokkal találkozhattunk, amelyek segítségével a legunalmasabb emberből is a legjobb történetmesélő válik. Olyan technikákat próbáltunk ki, amelyek alapvető nagy- és kiscsoportos, illetve egyéni szinten is fejlesztik a dramaturgiai készséget. Bebizonyosodtunk, hogy rögtönözni márpedig mindenki tud. A drámapedagógiai tanfolyamok legemlékezetesebb része az a néhány nap, amikor a sok befektetett energiával fejlesztett gyakorló órákon megállás nélkül játszunk, mint résztvevők: tanulunk egymástól, vitatkozunk és segítünk a másiknak. azután fájó szívvel elköszönünk, és nem tudjuk fogunk-e még ilyen hatásosan játszani-alkotni.
A VMPE Nagybecskereki Oktatási Központ képviseletében:
Lukács Gabriella (osztálytanító)
Kovács Imola és Lukács Anna (középiskolás tanulók)
2015. május 14., Délhír
Május 14-én a csókai Művelődési és Oktatási Központ adott otthont a 15. Vajdasági Suliszínház Fesztivál döntőjének. Kormányos László, az intézmény igazgatója köszöntő szavai után Jódal Rózsa írónő a színjátszás csodájáról beszélt, lelkesítve a fellépés előtti, izguló hallgatóságot.
A remek hangulatban lezajlott döntőn az öt elődöntő legjobbjai mutatták be az előadásukat. A bíráló bizottság (Jódal Rózsa, Takarics Róbert és Nagy Margit) két előadást nyilvánított legjobbnak: a Nagybecskereki Oktatási Központ Csipet-csapatának a Karinthy Frigyes novellái alapján összeállított „Tanár úr kérem avagy reggel hétkor“ című előadást Lukács Gabriella rendezésében, és a Magyarittabéi nagycsoport Petes Erzsébet által rendezett Lázár Ervin: A fájós fogú oroszlánját.
Idén hat kisszínész kapott díjat. A színészi alakításért A padéi hatodikos Pásztor Edina, a nemesmiliticsi, szintén hatodikos Purda Noémi, a nagybecskereki negyedikes Sarnyai Valentin és a magyarittabéi nyolcadikos B. Varga Martina, a szólóénekért a csókai nyolcadikos Losonc Inez, a szép magyar beszédért a magyarirrabéi negyedikes Buka Bence részesült elismerésben. Rendezői díjat nyert a kispiaci Kávai Bózsó Ildikó magyartanárnő, a kispiaci Október 10. Általános Iskola Ördögszekerek csoportjának „EZERSZÍN vagyis Milyenek voltunk, vagyunk és leszünk?“ című előadásáért. Az előadást az összjátékért is jutalmazták. A nemesmiliticsiek előadását Szabó Márta tanítónő rendezte, VMPE nemesmiliticsi színjátszó csoportja Lázár Ervin: Négyszögletű Kerek Erdő /Dömdö-dömdö-dömdödöm/ című előadásában a jelmezt jutalmazta.
A házigazdák darabjának rendezője Hudák Edit tanítónő volt, a színpadi játékért nyertek díjat csókai Jovan Popovic Általános Iskola színjátszó csoportjának fellépéséért. A színdarabot Kálnay Adél írta, címe: „Tükör/ Érzések történetei“. Az összjátékért díjazták a padéi Ferencz Nacsa Xénia tanárnő rendezte előadást. „A lélek útvesztői“ című színielőadást a padéi Szervó Mihály Általános Iskola kisszínészei adták elő. Az előadás sikeréhez az is hozzájárult, hogy a kisszínészek önmagukat adták.
A díjazottak oklevelet, könyvjutalmat kaptak, a legjobban résztvehetnek a VMPE által szervezett táborokban és a zánkai Erzsébet táborban. XV. Vajdasági Suliszínház Fesztivál szervezője a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, főszervező Takarics Róbert.
Nagy Margit
Fotó: Lukács Attila
2015. május 8.
Telt ház előtt léptek fel a tizenötödik Vajdasági Suliszínház Fesztivál bánsági elődöntőjének résztvevői. Több mint száz kisszínész mérte össze tehetségét, ügyességét Nezsényből, Módosról, Beodráról, Homokrévről, Bókáról, Nagybecskerekről, Magyarittabéről, Ürményházáról, Tamásfalváról. Az egyetlen nem bánsági, hanem szerémségi csoport Maradékról érkezett.
A Jódal Rózsa, Takarics Róbert és Nagy Margit összetételű bíráló bizottság két első díjat is kiosztott, akik a május 14-ei, csókai döntőn, a gálaműsoron fognak fellépni. Az egyik a Nagybecskereki Oktatási Központ Csipet-csapat csoportja a Karinthy Frigyes novellái alapján készült „Tanár úr kérem avagy Reggel hétkor ” című előadással, Lukács Gabriella rendezésében, a másik a magyarittabéi anyanyelvápolók nagycsoportja, a Petes Erzsébet rendezte Lázár Ervin: „A fájós fogú oroszlán” című darabbal. Mindkét rendezőnő eddig több alkalommal vitte el a Sulifeszt pálmáját. Lukács Gabriella ezúttal a másik színdarabjának rendezéséért is elismerésben részesült (Ungvári Zsolt novellájának ötletéből: „Gergő rajzai”). A magyarittabéiek kiscsoportját (Móra Ferenc: „Hatrongyosi csapatok”) a kórus remek szerepléséért jutalmazták.
Ugyancsak „A fájós fogú oroszlánt” mutatta be az ürményházi anyanyelvápoló csoport, Viola Lujza tanárnő rendezésében. Ők a díszletért és a maszkért részesültek elismerésben.
A bíráló bizottságnak meglepetést szerzett a módosi kisszínészek csoportja, akik ebben a környezetben, ahol sem iskolai magyar tagozat, sem művelődési egyesület nincs, a fellépő gyermekek a szép magyar beszédért járó díjat érdemelték ki. Monić Lídia rendezte a tanulók ötletei alapján „Az utazás című” darabot. A kis csapat részét képezték a káptalanfalvi gyerekek is.
A maradékiakat Túri Izabella óvónő készítette fel, Zelk Zoltán: „A három nyúl” című előadás az anyanyelv-ápolási díjat nyerte el.
A nezsényi és a homokrévi anyanyelvápolók a jelmezért részesültek elismerésben. A nezsényiek rendezője Ábel Kornélia óvónő volt, A. Alexander Milne: „Micimackó-Füles születésnapja” című előadást mutatták be. A homokréviek Szirák Katalin rendezésében Petrolay Margit: „Májusi virágok” című jelenetével léptek fel.
A tamásfalviak rendezője Szarka Edit óvónő volt, aki a Hupikék Törpikék témáját dolgozta fel „A csodaszer” címmel. A legjobb adaptációért nyertek elismerést.
A beodraiaknak Dulka Gyöngyi (Varga Katalin: „A füllentő kakas”) és a bókaiaknak Molnár Urbán Éva (Gvido Tartalja: „A fogfájás”) vezetésével a részvételért járt köszönet.
Négy kisszínész is kapott díjat a kiváló színészi alakításért: a nagybecskereki negyedikes Sarnyai Valentin és a nyolcadikos Lukács Anna, a magyarittabéi B. Varga Martina és az ürményházi hetedikes Móric Dávid.
A közönség sok jó rendezést, jó játékot, kiváló díszleteket, jelmezeket láthatott. A gyerekek beleélték magukat a játékba és a sok előadás dacára élvezetet nyújtottak a nézőknek: szülőknek, pedagógusoknak, gyermekeknek. A rendezvénynek helyi támogatói is voltak: a pólókat a színdarabhoz a muzslyai Császárkert KFT adta a nagybecskereki csoportnak, a Pizza Grill Manija vállalat, élén a muzslyai Varga Judittal, élelemmel támogatta a rendezvényt. A fő támogató az anyaországi Nemzeti Kulturális Alap és az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt.
Nagy Margit
Fotó: Lukács Attila
2015. április 20, Magyar Szó
Április 16-án a csókai színház gyönyörű, hatalmas termében, rengeteg kíváncsi érdeklődő szempár kereszttüzében szervezte meg a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete az immár XV. Vajdasági Suliszínház Fesztivál negyedik, csókái elődöntőjét.
Három csoport lépett fel, két csókai és egy padéi. A padéi Szervó Mihály Általános Iskola színjátszói ezúttal tulajdonképpen csak afféle „tiszteletbeli vendégek” voltak, hisz a második, adai elődöntőn ők bizonyultak legjobbnak, ők jutottak tovább a Ványai Művészeti Csoport színdarabja alapján készült, A lélek útvesztői című jelenettel, Ferencz Nacsa Xénia tanárnő rendezésében. Mivel azonban akkor a zsűri bizonyos változtatásokat, további rendezői, megfogalmazásbéli jobbításokat javasolt az együttesnek, ezúttal azért jöttek el, hogy bemutassák, mire jutottak azóta. Hát, be kell ismerni, értőn nyúltak saját alkotásukhoz, szívbéli „gyermekükhöz”, hozzáírtak, kihagytak, aprólékosan kidolgozták a részleteket, és átéltebben játszottak. Élmény volt látni őket, s jó volt, hogy ezúttal a pádéi és a helybeli gyermekszínjátszók jobban, közelebbről megismerhették egymást, s kicserélhették „szakmai” tapasztalataikat.
A csókai Jovan Popović Általános Iskola negyedikesei Hudák Máriánaka Kolozsi Angéla nyomán írt Kecskék című mesejátékával léptek fel, amelynek rendezője is Hudák Mária tanítónő. A gidákhoz anyjuk távollétében fortéllyal bejutó farkasról szóló jól ismert mesét alapjaiban változtatták meg. A ravaszul kimódolt bejutás ugyan megmaradt. Az ordas javítómesternek hazudja magát, s kétszer is próbálkozik, másodszor már sikerrel, de a hiszékeny, láttára azért ugyancsak megrémülő gidákat a Farkas azzal nyugtatja meg, hogy esze ágában sincs őket felfalni, csak játszótársakat keres, mert ebben a mai, elidegenült világban nagyon magányosnak érzi magát. A gidák játékosan, önfeledten hancúroztak a színpadon, a hatodikos Bicskei Armand viszont, akit nagy tisztelettel hívtak meg maguk közé „vendégművésznek”, ugyancsak kitett magáért. Természetes játékmodorban, s kellő átéléssel alakította a társakra vágyó, de azokat is már csak rábeszéléssel megszerezni tudó „mai, elvárosiasodott farkast”. Nem csoda, hogy a bírálóbizottság (Nagy Margit, a VMPE elnöke, Takarics Róbert író-szervező és Jódal Rózsa író) végül neki ítélte a negyedik elődöntő legjobb fiúszínészének járó dicsérő oklevelet.
A csókai Jovan Popovic Általános Iskola harmadik és negyedik osztályosai Kálnay Adél Tükör című, Érzések történetei alcímű jelenetét mutatták be Hudák Edit tanítónő rendezésében. Érdekes, hogy a csókaiak Tükör és a padéiak A lélek útvesztői című előadása is az önmegismerés jegyében fogant. Mindkét jelenet szereplői arra keresik a választ, hogy a mai szülők és gyerekeik miért nem értik meg egymás gondját-baját, miért nem foglalkoznak egymással behatóbban, nagyobb empátiával és szeretettel, miért idegenednek el egyre jobban egymástól, s a „biznisz”, illetve a maroktelefonok és az internet virtuális világába menekülve hogy nem veszik észre, hogy csemetéik egyre furábban viselkednek egymással, egyre többet buliznak, füveznek, isznak, és hanyagolják el a tanulást és a termékeny, munkára serkentő kommunikációt. A csókai együttes látványos fényeffektusokkal is élt, és komoly énektehetségről és ismeretekről is tanúságot tett. Amikor a darab szerint a szereplők évek múltán ismét találkoznak egymással, illetve egykori önmagukkal, remek kórusénekkel - címe: Húsz év múlva - búcsúznak a gyermekévektől és a közönségtől: „Nem szól a dal, szomorú, csendes este van. Most még mind itt vagyunk, de senki nem szól, hallgatunk. A szél is csendesebb, gyertek, üljünk közelebb. Ez a búcsúéjszakánk, szóljon a dal hozzád, jó barát.” Az énekesek közül különösen a nyolcadikos Losonc Inez szóló-, illetve előénekes tűnt ki csengő, szépen hangzó énekhangjával.(Mint elárulta, jövőre a szabadkai középfokú zeneiskolába szeretne beiratkozni, s arra készül, hogy egyszer, reményei szerint, operaénekes lesz!) Nem csoda, ha a zsűri őt jutalmazta az elődöntő legjobb lányszínészének járó díszoklevéllel. Az együttest - a Tükör megszemélyesítőit - pedig a negyedig elődöntő legjobb előadásának nyilvánította, így ők továbbjuthatnak a májusi gálaműsorra.
Jódal Rózsa
2015. április 9., Vajdaság MA
Lelkes tanítónők munkájának gyümölcsét láthattuk tegnap, április 8-án Csonoplyán, a XV. Vajdasági Suliszínház Fesztivál 3. elődöntőjén.
A nyugat bácskai anyanyelvápoló gyerekek hat színdarabot mutattak be a kultúrház nagytermében. A fesztivál megnyitójaként a csonoplyai óvodások néptáncot adtak elő.
A csonoplyai gyerekekkel Krizsán Valéria, a nemesmiliticsiekkel Szabó Márta foglalkozott. Munkájuk eredményességét fémjelzi az is, hogy „A kőleves” című népmesei feldolgozás a szép magyar beszédért nyert elismerést, amelynek szereplői csonoplyai alsósok, vegyes házasságból származó gyerekek. Csonoplyán az iskolában nincs magyar tagozat, tehát ezek a gyermekek szerb tagozatra járnak. Itt elismerés jár a szülőknek is. Az „Ihók és Mihók” mesejátékot is csonoplyaiak mutatták be, az előadás a jelmezekért kapott díjat. A harmadik csonoplyai darab címe „A nagy Omasity” pellengérre állítja a nagyokat mondó, iskolatársait lebecsmérlő, végül pórul járó kamaszt.
A Lázár Ervin: „A négyszögletű kerek erdő” című műve alapján rendezett „Dömdö-dömdö-dömdödöm” című, nemesmiliticsi előadás volt a legjobb, ez jutott tovább a Sulifeszt döntőjébe. A darabban szereplő ötödikes Kocsis Noémi (Mikkamakka) és a hatodikos Purda Noémi (oroszlán) a színészi alakításért részesült elismerésben. Az időszerű témaválasztásért (húsvéti locsolkodás) „Habakukk locsolkodik” című előadás, a „Pletykás asszonyok” című népmese feldolgozás az összjátékért kapott díjat. Mindkettő szereplői nemesmiliticsi gyerekek.
A két faluban több mint húsz éve működik az anyanyelv-ápolási program a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének szervezésében. Sikerként lehet elkönyvelni – a rohamosan fogyó lakosság ellenére – a fesztivál eredményeit és az iránta mutatkozó érdeklődést. Mindez az állhatatos, elhivatott tanítói munka eredménye.
Nagy Margit
A XV. Vajdasági Suliszínház Fesztivál második, adai elődöntőjéről
2015. április 3., Magyar Szó, 8. oldal
Ragyogó napsütésben és alkotó lázban égve tartották meg március 24-én Adán, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének szervezésében, a XV. Vajdasági Suliszínház Fesztivál második idei elődöntőjét.
Ezúttal három gyermek színjátszó csoport vett részt az elődöntőn, mert a negyedik, a csókái csoport jelezte, hogy csak egy következő alkalommal tud bemutatkozni.
Érdekes, hogy mindhárom együttest - különböző hőfokon és megvalósításban - ugyanaz jellemezte: az alkotói hozzáállás. Ugyanis akár ismert, akár kevésbé ismert alkotó művére esett a választásuk, azt minden esetben a maguk képére igyekeztek átgyúrni, átformálni, új, egyéni színekkel gazdagítva megeleveníteni. Ezek a színpadi megvalósítások így valósággal előadóik leikéből lelkedzettek, s ezáltal gyermeknézőikhez is közelebb kerültek.
Elsőnek a pádéi Szervó Mihály Általános Iskola A lélek útvesztői című, a Ványai Művészeti Csoport színdarabja alapján íródott jelenetet láthattuk Ferencz Nacsa Xénia tanárnő rendezésében. Mint bevezetőül elmondták, fiatal csoport az övék, a Suliszínház rendezvényén először vesznek részt. Tagjai hetedik osztályos tanulók, akik a tizenévesek, az úgynevezett tinédzserek problémakörét igyekeztek körüljárni, mély rétegeibe hatolni. A váltakozó szereposztásban, hol a felnőttek, szülők, tanárok, hol a gyerekek bőrébe bújva igyekeztek belülről megvilágítani mindazt a sérelmet, örömet, tanácstalanságot és kiútkeresést feltárni, ami egy kamaszt érhet és fájdalmasan foglalkoztat. „Nem vagyok elég szép” - állapítja meg egyikük csalódva, majd felcsattanva: „Gyűlölöm azt a lányt ott a tükörben!” Már megint egy újabb pattanás!” - sóhajt fel a másik. „Olyanná híztam, mint egy tehén!” S az újabb, semmibe vesző segélykiáltások: „Ebben a családban senki sem segít nekem!” „Kicsik a melleim.” „Egyszer én is szerelmes voltam... de ő nem szeretett. Nem szeretett!” „Anya, játssz velem!” „Anya, figyelj rám!” jön az ismételt kérés, követelés, amire megint nem érkezik felelet, majd a felismerés: „Anorexiás vagyok!” S az értetlen válasz: „Éhes vagy? Egyél, kicsim.” „Megbuktam matekból!” - bukik ki egy váratlan vallomás, amelyre még váratlanabb a vállvonogató válasz: „Legalább jövőre nem kell újabb tankönyveket vásárolni.” „Senki sem törődik velem! Senki sem törődik velem! Nem törődtök velem!” - üvölt föl kórusban a segélykiáltás, amely szintén visszhangtalanul hal el. S kiútkeresésként jön a cigizés, majd a füvezés, a csoportszellem diktálta partnercserék, válságok, viszályok, meghasonlások. „Haza akarok menni!” sikoltások, önmagukba fordulások, kiválások, visszatántorgások, hely- és megoldáskeresések. A produkció olyan megrázóvá és életszagúvá sikeredett, hogy a háromtagú bírálóbizottság - Nagy Margit, a VMPE elnöke, Takarics Róbert író-szervező és Jódal Rózsa író - egyhangúlag az elődöntő legjobb előadásának nyilvánította, és az együttesnek megadta a továbbjutás lehetőségét.
Másodikként az adai Cseh Károly Általános Iskola baraparti felsősei léptek fel. Ők Petőfi Sándor A helység kalapácsa című művét mutatták be, szintén részben saját szöveggel és értelmezéssel. Csoportvezetőjük Raffai Klára tanárnő volt, rendezőjük Monzák Péter. Egyetlen kétágú létra, egy pléd, két gyertya, és még néhány apró kellék segédletével, szinte a semmiből olyan remek templomi, kocsmai stb. hangulatot, mulatozást, perpatvart, bunyózást, zenéstáncos jelenetet tudtak sikeríteni, hogy öröm volt őket nézni. Ehhez hozzásegítettek saját hegedűseik, citerásaik, énekeseik és táncosaik, a mesteri módon koreografált pantomimes jelenetek, s nem utolsósorban Fodor István nyolcadikos tanuló vérbeli életességgel és természetes humorral megformált „széles tenyerű Fejenagyának” alakítása. Ahogyan templomba rekedtségét (egyetlen létrán belül!), majd a toronyból (vagyis szintén a létra tetejéről!) való keserves és „életveszélyes” lemászását megvalósította, majd a szemérmetes Erzsók iránt gyengéd érzelmekkel viseltető lágyszívű kántor és Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi pantomimes helybenhagyását ellátta, azt még egy hivatásos színész is megirigyelhette volna. Nem csoda hát, ha az együttest, illetve a rendezőt a nagyszerű pantomimjátékért jutalmazták meg, Fodor Istvánt pedig a második elődöntő legjobb színészévé nyilvánították.
Harmadikként mutatkoztak be az adai Cseh Károly Általános Iskola baraparti részlegének alsós színjátszói. Ők Janikovszky Éva Ha én felnőtt volnék című műve alapján, Göblös Csernai Edit tanítónő rendezésében, saját ötleteiket megvalósítva elmondták és eljátszották, hogy milyen volt, amikor még kicsik voltak, bámulatosan szépek és ügyesek, milyen, amikor váratlanul nyurgulni kezdtek, s haragosan kérdezgették egymást a felnőttek: „Most nézd meg, kire ütött ez a gyerek?!”, s hogy mi mindent tennének másként, ha ők lennének a felnőttek. Például mindent megtennének, amit csak akarnának, ebéd előtt mindig „bevágnának” egy egész tábla csokit, sosem ülnének széken, hátrafelé mennének, nem haragudnának meg, ha társuk megrángatná a varkocsukat, alaposan megerősödnének, s boldogan zsebelnék be édesapjuk, édesanyjuk bámuló dicséreteit: „Nézzétek, ő az én gyermekem!” Ők a rendezésért nyertek dicsérő oklevelet.
Mint már az elején említettük, mindhárom együttest a nagyfokú kreativitás, s az önálló gondolkodásnak és vélemény-nyilvánításnak a szövegben való megnyilvánulása is jellemezte, ami ilyen mértékben újszerű és dicséretes.
Jódal Rózsa
Fotó: Lukács Attila
2015. január 31., Délhír
Az iskola sikeres működése a tanárokon, tanítókon múlik. Ezt tapasztaltuk tegnap Kispiacon, ahol, csaknem minden korosztály fellépett a XV. Vajdasági Suliszínház Fesztivál elődöntőjén. A színjátszás kiváló nevelési eszköz, ráadásul élvezik a gyerekek. A félénkeket bátor fellépésre biztatja, gazdagítja a szókincset, jóra tanít.
Az Október 10. Általános Iskola hangyabolyként nyüzsgött, nagy volt az izgalom, négy csoport lépett fel az. A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete által szervezett diákszínjátszási fesztivál főszervezője Takarics Róbert volt, a bíráló bizottságban Jódal Rózsa írónő, Takarics Róbert író és Nagy Margit, a VMPE elnöke különböző szempontok alapján döntött az előadások minősítési sorrendjéről.
A helybeli szervező, az iskola magyartanárnője, Kávai Bózsó Ildikó volt. A Janikovszky Éva szövege nyomán, a tanárnő feldolgozásában és rendezésében a hatodikosok az „EZERSZÍN, vagyis Milyenek voltunk, vagyunk és leszünk” című darabot mutatták be, nagy sikerrel. A kamaszkori gondokat három szempontból jelenítették meg: a szülők („Nem nekem tanulsz, magadnak tanulsz” és más, elcsépelt igazságokat, közhelyeket kórusban ismételve), a kamaszok lázadása és a gyermekszerelem oldaláról. Az ő előadásuk volt a legjobb, ők jutottak tovább a fesztivál döntőjére.
Nagyszerű volt az ugyancsak kispiaci negyedikesek által bemutatott „A kőleves” című népmese-feldolgozás is, eredeti ötletekkel, Tilinkó Judit tanítónő rendezése díjat kapott.
Az iskola harmadikosai a Bálint Katalin tanítónő rendezte „Minden egér szereti a sajtot” című darabbal szórakoztatták a közönséget. A szürke és fehér egerek közti ellentétet, végül a megbékélést mutatták be. Az előadás nevelő hatásáért díjazta őket a zsűri.
Az oromhegyesi Kis Ferenc Általános Iskola Gézengúz csapata volt az egyedüli vendég, idén először jelentkeztek a fesztiválra. II. és IV. osztályosok léptek fel az „SMeSék, telefonTos dolgaink” című előadással. Bálint Klára tanítónő a gyerekekkel közösen írta a mobiltelefon nélkül már létezni sem tudó világot kifigurázó darabot, amelyben a gyerek, ha nincs mobiltelefonja, csupán egy lesajnáló legyintést érdemel. Ők a modern témaválasztásért kaptak díjat.
Sajnáljuk, hogy az előző években mindig jelen lévő horgosi Pöttöm színpad most nem jött el és szomorúan hallottuk, hogy Ludason már alig van gyerek, ezért nem jelentkeztek be a Sulifesztre. A kisszínészek pogácsacsomagot, elismerő oklevelet kaptak és könyvjutalomban részesültek.
Nagy Margit
Fotó: Lukács Attila
A színházművészet a világ legtöbb országában jelentősnek tartja a gyerekszínjátszást. Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete e nevelési eszköz fontosságát szem előtt tartva, az anyanyelvápolási program keretében 14 évvel ezelőtt indította útjára a gyermekszínjátszó csoportok szervezését, majd a Suliszínház Fesztivált. Idén június 3-án, Csókán, a Művelődési és Oktatási Központban szervezte meg a rendezvény döntőjét. Az ünnepélyes megnyitón Balázs Ferenc csókai polgármester köszöntötte a rendezvény résztvevőit, jelen volt Kiss Tóth Erika, a helyi Móra Ferenc MME elnök asszonya, és Bagdal Julianna, a Jovan Popović Általános Iskola igazgatónője. A főszervező Takarics Róbert volt.
Négy színdarabbal léptek fel az elődöntőkön továbbjutott gyermekszínjátszó csoportok. A Jódal Rózsa, Takarics Róbert és Nagy Margit összetételű zsűri döntése alapján a legjobb előadás a ittabéi anyanyelvápolók színjátszó csoportja lett Fáy András: „Varjú és a pávák“ című darabbal. Petes Erzsébet anyanyelvápolási oktató rendezésében az ittabéiak immár másodszor nyerik meg a Sulifeszt fődíját. Első alkalommal 2011-ben vitték el a pálmát, az idén bemutatott állatmese-feldolgozásban a varjú megutálja a saját nemzetségét és idegen tollakkal ékeskedve páva akar lenni. De a pávák letépik a tollait és elkergetik. A főszereplő, Bajusz Géza a színészi alakításért részesült elismerésben.
A VMPE idén két különdíjat is kiosztott a legjobb nevelő hatású előadásokért: az egyiket a szabadkai Horváth Rice Valéria és Blanka, a másikat az adai Raffai Klára magyartanárnő kapta. Horváth Rice Valéria és lánya, Blanka a Jovan Mikić Általános Iskola színjátszó csoportját vezeti. A „Brémai muzsikusok – másképp“ című színdarab a mindig elfoglalt szülő és az elhanyagolt gyermek problémáját jeleníti meg, a dramatizálásért is kitüntették őket. Mészáros Dzsina pedig kisszínészként nyert elimerést.
Az adai Barapart - Cseh Károly Általános Iskola színjátszói pedig Raffai Klára rendezésében „Házi Olvasmányok Másképpen Elmesélve“ című összeállítást mutatták be, ezzel ösztönözve a diákokat olvasásra. A Pál utcai fiúk, A kis herceg, A kárókatonák nem jönnek vissza háziolvasmányokból jelenítettek meg részleteket. Ők a rendezésért és a koreográfiáért is elismerésben részesültek, Fodor István kisszínész pedig a színészi alakításért.
Móra Klára rendezte a kispiaci Október 10. Általános Iskola Amondók csapatának „Az ember élete“ című előadását. A rendezésért és az összjátékért díjazták őket. A darab az emberi élet szakaszait mutatja be születéstől a halálig. Nagy derültséget váltott ki a cucliztatott, pelenkázott baba – egy kamaszgyerek. Komoly téma, gyermeki vidámsággal bemutatva. Fodor Máté lett a negyedik kitüntetett kisszínész a Suligálán.
A döntőn szerepelt gyerekek nem hiába fáradoztak. Augusztusban tizennyolcan mehetnek az Erzsébet táborba, a Balatonra. De bizonyára nagyobb nyereség a Vajdasági Suliszínház Fesztiválon résztvevő gyermekek beszédkészségének, mozgáskultúrájának, érzelmi életének, gondolkodásának fejlesztése és a színjátszás öröme.