A népi és vallási hagyományok a szórványban

2018. január 13.

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete január 13-án, szombaton tartotta meg az idei első TANOM továbbképzését az óvodapedagógusoknak és tanároknak. Az előadó Dulka Andor, nyugdíjas történelem tanár volt, aki a népi és vallási hagyományok helyzetét mutatta be a szórványban. Előtte mgr. Viola Lujza, VMPE szórványprogramjának koordinátora tartott előadást az anyanyelv-ápolási pedagógusoknak.

Az érdeklődők a továbbképzésen elsősorban a vajdasági magyarok problémáiról tájékozódtak, illetve saját maguk mesélték el, hogy mi a helyzet az otthonukban. Mi magyarok kisebbségben élünk itt ezen a térségben, és nap mint nap szembesülünk azokkal az akadályokkal, amelyek veszélyeztetik a kultúránkat, hagyományainkat, identitásunkat. Sajnos legtöbbször észre sem vesszük a problémát, és csak akkor kezdünk el foglalkozni a helyzettel, amikor nagyon késő, vagy már nem is tehetünk érte semmit. A XX. században sok olyan atrocitás érte népünket, amelyek ellen tehetetlenek voltunk: megpróbáltak ellehetetleníteni a kultúránkat. Számos olyan szokásunk van, aminek a vallás adott keretet, de pogány eredete van. S mikor tiltólistán állt a hitvallásunk, akkor nem csak a hitünktől tiltottak el bennünket, hanem a hagyományainktól is, amelyek talán még a honfoglalás időszakából maradtak fenn.

Manapság az elvándorlás jelenti a legnagyobb problémát, mert nincs utánpótlás, nincs kinek megőrizni az értékeinket. A kultúránk elveszítette presztízsét, s ez odavezet, hogy mi magunk sem fogunk úgy küzdeni érte, mint elődeink. A szórványban élőknek megváltozik a mentalitásuk, ha mi magunk nem küzdünk saját értékeinkért, akkor senki más nem fog tenni érte.

Már a kicsi gyermekek nevelésénél figyelni kell, nem szabad megengedni a nyugati kultúra beszivárgását. A gyermekek a leghajlamosabbak az új dolgok megismerésére és elsajátítására. A kultúránk megismerését nem görcsös erőltetéssel kell elérni, hanem az a lényeges, hogy szép lassan visszaemeljük a tekintélyét és akkor nem fognak elfordulni tőle.

A rohanó világnak és a média beszivárgásának csak romboló hatása van, ami ellen küzdeni kell, megengedhetetlen, hogy mi is arra az erkölcsi mélypontra jussunk, mint a nyugati országok. A hallgatóság meghökkenve hallgatta végig Dulka Andor záróbeszédét és riasztó példáit az identitásvesztésre, mindenki felismerte a tényállást, és egyetértett, hogy kultúránk kérdését nem lehet ennyiben hagyni, nem szabad a babérjainkon ülni, hanem az utolsókig ki kell tartani, és a felnövő nemzedék részére biztos talajra kell építenünk a jövőt.

Kraszulyák Orsolya

Fotó: Stanyó Gábor

Tőkéczki László emlékére

„Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.” Jób 19,25

Elhunyt Tőkéczki László. Személyében kiváló tudóst, barátot, segítőt veszítettünk el. Csodálatos felebaráti szeretete a krisztusi szeretet igazi példája volt. Művei értékesek, előadásai nemcsak nálunk, Kárpát-medence szerte óriási népszerűségnek örvendtek.

Életrajzi adatai: Szikszón született 1951. szeptember 23-án. 1975-ben szerzett történelem–német szakos tanári diplomát az ELTE-n.

Tevékenysége: Az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékének volt a docense, a Hitel szerkesztője, a Valóság főszerkesztője részt vett a Protestáns Szemle szerkesztésében. A Duna TV alapító kuratóriumának tagja volt, Az 1998-ban alapított Református Tehetséggondozó Alapítvány elnöke, és alapító tagja a Magyar Protestáns Tanulmányi Alapítványnak. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának tagja. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) alelnöke volt. Évek óta évente kb. 100 előadást tartott Magyarországon és a kisebbségi magyarság körében tudományos, egyházi, politikai és közművelődési felkérésekre. A Dunamelléki Református Egyházkerület világi főjegyzője, majd főgondnoka volt.

Művei:

  1. Prohászka Lajos; OPKM, Bp., 1989 (Magyar pedagógusok)
  2. Magyar liberalizmus; vál. Tőkéczki László; Századvég, Bp., 1993 (Modern ideológiák)
  3. Magyar konzervativizmus. Hagyomány és jelenkor; szerk. Tőkéczki László; Battyhány Lajos Alapítvány, Bp., 1994
  4. Polgári múlt – polgári jelen?; Konrad Adenauer Alapítvány Bp. Képviselete, Bp., 1995 (Alapítványi kiadványok)
  5. Történelem, eszmék, politika; Kairosz, Szentendre, 1999
  6. A múltból örökölt ország; Századvég, Bp., 2000 (Tollforgó)
  7. Tisza István eszmei, politikai arca; Kairosz, Szentendre, 2000
  8. Szárszó 1992-2001. A református értelmiségi konferenciák előadásai; szerk. Albert Gábor, Tenke Sándor, Tőkéczki László; Magyarországi Református Egyház, Bp., 2002
  9. Történelmi arcképek. Politikus portrék a dualizmus korából; XX. Század Intézet–Kairosz, Bp., 2002
  10. Tisza István: Válogatott politikai írások és beszédek; vál., szerk., jegyz. utószó Tőkéczki László; Osiris, Bp., 2003 (Millenniumi magyar történelem. Politikai gondolkodók)
  11. Kell-e az államot lerombolni?; Kairosz, Bp., 2005
  12. Vázsonyi Vilmos eszmei-politikai arca; XX. Század Intézet, Bp., 2005
  13. Történelmi arcképek II. Magyar politikusportrék a két világháború közötti időszakból; XX. Század Intézet, Bp., 2013
  14. Díjai: A Magyar Érdemrend középkeresztje, Széchenyi-díj