Beszámoló: XL. Szólj, síp, szólj! népzenei vetélkedő 2025

Mintegy 840 fellépője volt az idei, XL. Szólj, síp, szólj! népzenei vetélkedőnek, amelyet szombaton tartottak meg a törökbecsei Művelődési Házban. A hagyományőrző rendezvényre 40 vajdasági településről érkeztek nagycsoportos óvodás és általános iskolás énekesek és hangszeresek, akik különböző kategóriákban és korcsoportokban versenyeztek. Az eseményt, amely a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű gyermek- és ifjúsági versenye, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének népzenei szakosztálya és a törökbecsei Jókai Mór Magyar Művelődési Egyesület közösen szervezte meg.

– Az idei, jubiláló rendezvényen 53 vajdasági intézmény, művelődési egyesület és iskola képviselteti magát. A gyerekek jól érzik magukat, nagy az izgalom, de mosolygós arcokat látunk. Ebben az évben az énekesek teszik ki a jelentkezők kétharmadát, emiatt a program második felét felosztottuk, így a délutáni órákban mindkét helyszínen az énekesek versenyeznek. A felkészítő pedagógusokkal nagyon jó az együttműködésünk. Ennyi év alatt azt is megtanulták, hogy mennyi kísérővel kell érkezniük, ennek köszönhetően gördülékenyen zajlik a program. Az énekeseket Szabó Annamária, Csizmadia Anna és Bolyos Miklós, míg a hangszereseket Borsi Ferenc, Micsik Béla és Kelemen Zsolt értékeli – mondta Szabó Zsuzsanna, a vetélkedő szervezője, aki az idén első alkalommal felkészítő pedagógusként is jelen volt, hiszen a temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület énekeseit ő készítette fel.

A hangszeres szólistákat és kettősöket, a kisegyütteseket, valamint az énekes szólistákat, kettősöket és az énekegyütteseket ezúttal is szakzsűri értékelte. A zsűri összesen 175 műsorszámot véleményezett, a vetélkedő két színpadon zajlott egy időben.

– Mi itt az alagsorban közel száz énekes produkciót hallgattunk végig, és örömmel tettük ezt. Bácskából, Bánátból és Szerémségből is érkeztek versenyzők. Jó azt látni, hogy évről évre nagyon nagy lelkesedéssel jönnek ide ezek a csillogó szemű gyermekek és fiatalok, és adják elő azt a kincset, amit őseinktől kaptunk örökül. Arany-, ezüst- és bronz minősítésben értékelünk majd. Nagyon jó produkciókat hallhattunk, amelyek teljes mértékben megállták a helyüket. Nagyon sok vajdasági anyag csendült fel, elsősorban Bodor Anikó gyűjtéséből, rengeteg gyerekdal, mondóka, emellett nagyon sok szép katona-, munka- és szerelmes dal. Voltak, akik kiléptek a vajdasági anyagból, így erdélyi, dunántúli, felföldi, sőt moldvai anyagokat is hallhattunk. Pezsgett a Kárpát-medence népzenei anyaga most itt, Törökbecsén. Köszönjük szépen ezt a vajdasági magyar gyerekeknek és a felkészítő pedagógusoknak. Szeretnénk köszönetet mondani a szervezőknek is, hiszen évről évre töretlenül megszervezik ezt a rendezvényt, amelyre nagyon nagy szükség van. Mindig ad egyfajta erőt, biztatjuk és bátorítjuk egymást, hogy nem vagyunk kevesen, sőt, sokan vagyunk – fogalmazott Csizmadia Anna népdalénekes, a zsűri egyik tagja.

A XL. Szólj, síp, szólj! népzenei vetélkedőről készült hangfelvételt az Újvidéki Rádió a különböző műsoraiban mutatja be. Az idei rendezvény támogatói a magyarországi Belügyminisztérium, Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsa, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság, a Nemzeti Kulturális Alap, a Csoóri Sándor Alap, az Újvidéki Rádió és a temerini Hofy Cuki. A népzenei vetélkedőt negyedik alkalommal tartották meg a bánáti városban.

Hangszeresek

Énekesek

Beszámoló: Suliszínház Fesztivál – csonoplyai elődöntő 2025

Virágzó gyümölcsfák és aranyesőbokrok méhektől zümmögő sövényei között érkeztünk meg a csonoplyai Kultúrotthonba, amelynek hatalmas, tágas színháztermében már beöltözve vártak bennünket a szereplők. Türelmetlen várakozásukban a fehéringes, lajbis fiúk még vívógyakorlatokat is rögtönöztek a közönség örömére.

A két anyanyelvápoló tanítónő: a csonoplyai Krizsán Valéria és a nemesmiliticsi Szabó Márta mint régi ismerősöket, ölelő karokkal várt bennünket. Nem is csoda. Huszonöt éve már, hogy idejárunk.

A XXV. Vajdasági Suliszínház Fesztivál harmadik, bácskai elődöntőjét, amelyet ezúttal is a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete szervezett, Kávai Bózsó Ildikó magyartanárnő, az idei szervező nyitotta meg, de meleg szavakkal üdvözölte a jenlévőket az elődöntő csonoplyai házigazdája, Krizsán Valéria is.

Az anyanyelvápolókat és környezetnyelveseket ezúttal két csoport képviselte egy-egy jelenettel.

A csonoplyaiak Krizsán Valéria felkészítésében a Mátyás király és a varga jól ismert, és nagyon szeretett népmese színpadi változatát mutatták be jól felkészülten, hatalmas sikerrel. Szélik Arnold a varga szerepében remekelt. Árral, kalapáccsal olyan odaadással és hévvel készítette el remekbe illő rámás csizmáját, hogy nem csoda, ha maga is úgy vélte, ennek még maga Mátyás király is megörülne. Föl is ment Mátyás király palotájába, ahol koronásan, suhogó selyempalástban maga a legendás hírű király várta. Igen ám, de bejutni hozzá már cseppet sem volt könnyű. Két alabárdos, összevont szemöldökű őr is megállította, s kapzsiságában csak úgy engedte beljebb, ha megígéri, hogy a remekmívű csizmákért kapott várható ajándékának egyik felét az elsőnek, a másik felét meg a másodiknak adja. Mivel nem volt más választása, megígérte. Mátyás csakugyan nagyon megörült a szemre is gyönyörű lábbelinek. Nyomban fel is próbálta a csizmákat. Hát, uramfia, úgy álltak azok rajta, mintha csak ráöntötték volna. Kérdésére, hogy mivel viszonozza hát ezt a ritka-szép ajándékot, a varga csalafintán huszonöt botütést kért értük.

Meg is indokolta, miért. A király jót nevetett a furfangos ötleten, s poroszlóival azonnal ki is osztatta a telhetetlen őröknek kizsarolt ajándékaikat. Üvöltöttek is azok a deresen nagy keservesen. A király pedig egy zacskó aranytallérral jutalmazta meg a mintavargát. Az előadás meglepetése a vargát alakító Szélik Arnold volt, aki nemcsak tisztán, gyönyörűen beszélt magyarul, hanem mozgásával, gesztusaival, egész habitusával egy tőrőlmetszett, magára sokat adó csizmadiát alakított. A bírálóbizottság: Greguss Zalán színművész, Mácsai Mónika drámajáték-vezető és Jódal Rózsa író nyomban a találkozó legszebben beszélő és legjobban alakító színészi díjjal jutalmazta meg a pörgekalapos Szélik Arnoldot, de a csonoplyai csoportot mutatós díszletükért és remek jelmezeikért is kitüntette.

A nemesmiliticsiek Szabó Márta anyanyelvápoló tanítónő felkészítésében ugyancsak egy mindannyiunknak kedves mesével, a Hófehérke és a hét törpével lépett színre. Egyik érdekes meglepetésük az volt, hogy az igazmondó Tükröt is megszemélyesítették, aki bizony jól odamondogatott az önhitt, önmaga szépségével eltelt kegyetlen királynőnek. Persze az sem volt rest. Vadászával megölette (volna) a szépségével őt elhomályosító királykisasszonyt. A vadásznak azonban megesett rajta a szíve és továbbengedte. Így jutott el a címszereplő hosszú bolyongásai közepette a hét törpe otthonába.

A másik, mosolyra késztető meglepetés az volt, hogy a Hófehérkét csókjával felélesztő királyfi szerepét szándékosan egy nagyon-nagyon picurka kisfiúra, Markó Lászlóra osztották, aki olyan ügyesen mozgott, „mentett”, mint egy nagy. A Harmadik meglepetés a narrátor beiktatása volt, aki remekül beilleszkedett a cselekménybe. Nem beszélve a vidáman, énekszóval jövő-menő törpékről. Az ügyes kis csapatot a zsűri összjátékáért jutalmazta. Végül pedig salamoni döntéssel – mindkét csoportot: a csonoplyait és a nemesmiliticsit is – továbbküldte a májusban sorra kerülő gálaműsorra. Mutassák meg többi társuknak is, ők mit tudnak, mire képesek. Bizony, ez a két, mintegy majd negyven-negyven tagú anyanyelvápoló csoport a heti háromszori szorgalmas, olykor játékos formájú együtt tanulásával igen sokra, határozott fejlődésre képes! Ők igazán komolyan fogják fel azt, hogy minél jobban megtanuljanak magyar anyanyelvükön.

Az idei fesztivál összegező gálaműsora májusra várható. Hiszem, hogy minden továbbjutó csoport most lázasan készül, gyakorol.

Jódal Rózsa, író és zsűritag a Magyar Szónak

A verseny támogatója:

Beszámoló: Suliszínház Fesztivál – muzslyai elődöntő 2025

Mintegy száz fellépője volt a Suliszínház Fesztivál csütörtökön Muzslyán megtartott második elődöntőjének. A rendezvényt az idén tartották meg 25. alkalommal. A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület színháztermében 15 színjátszó csoport mutatkozott be, amelyek  Beodráról, Homokrévről, Titelről, Törökbecséről, Módosról, Bókáról, Muzslyáról, Nezsényről, Ürményházáról, Surjánból és Magyarittabéről érkeztek 

A Suliszínház Fesztivál annak idején Erzsébetlakról indult el, Takarics Róbert kezdeményezésére. A rendezvényt felkarolta és azóta is a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete szervezi. Az a célja, hogy segítse a szórványban élő magyar fiatalokat abban, hogy gyakorolják, megőrizzék anyanyelvüket. 

– Szükség mutatkozott arra, hogy a gyerekek bemutassák a közönségnek is azt, amit egész éven keresztül tanulnak az anyanyelvápoló órákon. Hogy legyen bátorságuk, akaraterejük feljönni a színpadra, legyőzni a lámpalázat. Mert azért nem mindegy, hiszen nem saját anyanyelvükön, hanem anyanyelvápoló órákon, szerb tagozatra járva tanulnak ezek a gyerekek. És ha itt megszólalnak, egy icipici jelenettel, akkor nagyon megörvendeztetnek bennünket – hallottuk Lukács Gabriellától, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnökétől.
Titelen ötven éve nincs magyar tannyelvű oktatás. Nem könnyű összegyűjteni azokat a gyerekeket, akik szeretnék megtanulni anyanyelvüket, hiszen sok magyar családban szerbül is beszélnek. Kósa Zoltán tavaly óta hét helybéli gyerekkel foglalkozik. Mint mondja, kevés a havi három-négy alkalom arra, hogy megtanuljanak magyarul, de megpróbálja megszerettetni velük a magyar nyelvet. Szerinte a szülők, akik elküldik a gyerekeiket ezekre a foglalkozásokra, örülnek annak, hogy megtanulnak valamit. 

Nezsényben csak alsó tagozaton van magyar tannyelvű tanítás, a felső tagozaton szerbül tanulnak a magyar gyerekek is.

– Ezért az anyanyelvápolás nagyon sokat jelent nekik, hiszen hozzájárul az otthoni tudásszintjük fejlesztéséhez. Az a szerencse, hogy a családokban otthon magyarul beszélnek, és van magyar alaptudásuk. Nem olyan nehéz velük a munka. Persze vannak, akik otthon sem tanulnak meg magyarul, hanem anyanyelvápoláson próbálják ezt pótolni – mondta Žugić Ábel Kornélia anyanyelvápoló. Szerinte a gyerekek mindig örömmel jönnek az ilyen találkozókra, mert ezeken olyan közösség van, amely magyarul beszélhet, nyugodtan megszólalhatnak anyanyelvükön, barátkozhatnak, ismerkedhetnek.

A Jenovay Lajos, Jódal Rózsa és Mácsai Mónika összetételű zsűri értékelte az előadásokat.

– Döbbenetes, hogy mennyien foglalkoznak fölkészítőként azzal, hogy a színház rejtelmeibe beavassák a gyerekeiket. A másik, amitől meg vagyok lepődve, hogy milyen hihetetlen energia jelenik meg abban, hogy a nem magyar anyanyelvű gyerekek milyen szépen beszélnek magyarul, és milyen tartalmas szöveget adtak elő nekünk. A magyar anyanyelvű gyerekeknek a megnyilvánulásával kapcsolatban pedig a színházi részt látom nagyon erősnek és nagyon gazdagnak. Úgyhogy rendkívüli ez a nap – értékelte Mácsai Mónika.

A májusban Kispiacon megrendezésre kerülő gálaműsoron a muzslyai elődöntőről a bókai, a módosi, az ürményházi, három muzslyai és az ittabéi színjátszók csoportja vehet részt. A gálán összesen 12 csoport fellépésére számítanak.

Jódal Rózsa, író és zsűritag a Magyar Szónak

A verseny támogatója:

Beszámoló: Fizika-kémia tábor

XXVI. FIZIKA-KÉMIA ÁLTALÁNOS ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÓ DIÁKTÁBOR

Pacsér 2025. április 4-8.

A XXVI. Fizika –Kémia Általános Iskolai Tehetséggondozó Diáktábornak a pacséri „Moša Pijade” Általános Iskola adott otthont. A tábornak 35 résztvevője volt. Diákok több iskola 6., 7. és 8. osztályos tanulói.

A diákok különféle interaktív foglalkozásokon vehetek részt, mely főként a fizika, kémia és biológia tantárgyához köthető. Az előadások olyan gyakorlati és elméleti témákat öleltek fel, mikre sajnos a tanórák keretében nem kerül sor. A tábor kezdetén Méhészkei Kiss Gizella a pacséri iskola igazgatónője köszöntötte a résztvevőket.
Az első nap borsóból izoláltak DNS-t a táborozók Haverpus Zágorka tanárnő vezetésével, majd Al-alapú zenegenerálást végeztek Virág Zsolt tanár foglalkozása során.
A következő nap kvízzel kezdődött, “Mit, hogyan, mivel?” címmel Ortó Kanyó Anikó tartott foglalkozást. Ezt követte a szabadkai Vegyészeti – Technológiai Középiskolából érkező Perna Attila tanár által vezetett gyakorlati foglalkozás “Jobb megismerni, mint félni (a kémiától)”, mit a résztvevők egyedül végeztek, majd látványos kísérleteket próbálhattak ki.

A hétfői nap a résztvevők tanulmányi úton vettek részt, szervezett busszal, amihez csatlakoztak a Kovács Sztrikó Zoltán kémia-fizika verseny legfiatalabb helyezettjei. Az úti cél Zenta volt. Először a Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumot és Kollégiumot tekintette meg az 57 diák, kiket érkezéskor az iskola igazgatónője Bakos Tímea köszöntött. Ezt követően a diákok megnézték az iskola épületeit majd csatlakozhattak földrajz, kémia és fizika órákhoz. A délután folyamán a megtekinthették Zenta városházát. Majd Gáspár Hargita tanárnő tartott előadást, a Tisza parton “A tiszavirág titkos élete” címmel.

A következő nap Jónás Szabína tanárnő interaktív foglalkozást tartott a “A megoldás rajtunk is múlik…” címmel. Amin a környezettudatosságra hívta fel a figyelmet. Ezt követte a tábor zárása is a jutalmak kiosztása. Korenchy László az egyesület alelnöke bíztatta a résztvevőket a további versenyeken való aktív részvételre.

Helyi szervező Ortó Kanyó Anikó. Támogató Belügyminisztérium

Sajtóvisszhang:
Magyar Szó

A tábor támogatója: