Nagykorúvá vált a Vajdasági Suliszínház Fesztivál, amelynek megálmodója és szervezője a Vajdasági Magyar Pedagógiai Egyesület. A XVIII. Vajdasági Suliszínház Fesztivál „szalagavatóját”, azaz a Gálának nevezett idei záróműsorát május 28-án, Csókán, a helyi művelődési egyesület otthonos, tágas színháztermében tartották meg zsúfolt nézőtér előtt.

Ezúttal az öt elődöntő legjobbjai, négy diákszínjátszó, és egy anyanyelvápoló csoport tagjai léptek fel, azaz játszottak önfeledten egymásnak és hálás közönségüknek.

A bírálóbizottság – Nagy Margit, a VMPE elnöke, Takarics Róbert főszervező, író és Jódal Rózsa írónő – a sok nagy gonddal, hozzáértéssel és szeretettel megrendezett előadásból ezúttal legjobbnak, legkiemelkedőbbnek Karinthy Frigyes Az emberke tragédiája című jelenetét találta, amelyet Kalmár Zsuzsanna és Arnold Ildikó rendezésében a Palicsi Színjátszó Grund tagjai adtak elő. A Madách Imre Az ember tragédiája című művének parafrázisaként számon tartott „kis gyöngyszemet”, ahogyan kritikusai emlegetik, Karinthy Frigyes, akiről tudjuk, hogy „humorban nem ismert tréfát”, 1936-ban írta, de a mű még abban az évben szőrén, szálán úgy elkallódott, hogy csak az író halála után került elő a kézirata, amelyből két felvonás már hiányzott. Ezeket fia, a szintén író Karinthy Ferenc pótolta, s musical-átiratát először 2009-ben mutatták be. Méltatói szerint a mű „egy laza szövetű, mindvégig komolyan vett játék”, s az előadást 6-tól 100 éves korig annak ajánlják, aki lélekben gyermek maradt. Nos, a palicsi gárda így is fogta fel a feladatot. Ez a sokoldalú, látványos és jól megkomponált előadás kapta az egyik rendezői díjat is. Egyedül ez az előadás dicsekedhetett eredeti, ifj. Kucsera Géza komponálta zenével, ezért a zeneszerzőt is dicsérő oklevéllel tüntették ki. A Gála hét dicsérő oklevéllel kitüntetett diákszereplője közül az egyik ennek az előadásnak Luci Ferkóját a jó humorral, ironikus felhangokkal alakító hatodikos Kuktin Roland volt.

A Gálán diákzsűri is tevékenykedett. „Sasszemű” tagjai: a hatodikos Masa Kitti és Jaksa Dominika, valamint a hetedikes Szabó Szonya és Dobroka Bogi voltak. Ők legjobb előadásnak a Farkas kontra Piroska című előadást találták, és jutalmazták díszoklevéllel. Az általuk kiválasztott legjobb diákszereplő az ötödikes Visnyei Zsófia, aki a kispiaciak Tündérszép Ilona és Árgyélus című jelenetében mint nagykalapos Boszorkány ármánykodott.

A hajdújárási/noszai Hinga Művelődési Egyesület Tasnádi István Farkas kontra Piroska című szellemes, a Farkast „rehabilitáló” előadásával léptek fel, Pesitz Mónika rendezésében. A bonyolult eset „tisztázására” egy izgalmas bírósági tárgyaláson, a két (!) Farkas, valamint Piroska és az „alvilági nevén” Nagymamának nevezett személy kölcsönös vádaskodásai közepette került sor, s, felszólításra, felállásával még a közönség is véleményt nyilvánított. Szereplői annyira együtt éltek a szöveggel, hogy a zsűri három szereplőjüket is – a Bírónőt alakító nyolcadikos Takács Pannit, valamint a két Farkast: a hetedikes Nagy Albertet és a nyolcadikos Huszka Dánielt – díszoklevéllel tüntette ki.

A horgosi Kárász Karolina Általános Iskola kispiaci Móricz Zsigmond tagintézetének ötödik osztályos Nevenincs Társulata Kávai Bózsó Ildikó rendezésében a Tündérszép Ilona és Árgyélus című népmeseváltozatot mutatta be. Úgy tűnt, fekete pólós kis csapatuk számára nem létezik lehetetlen. Összefonódva, egymás hegyén-hátán tornyosulva, kapaszkodva hol ágas-bogas fatörzset alkottak, hol lábukkal, ívbe görbített karjaikkal királyi palotát „ácsoltak” sebtében. Hídszerűen meggörbített testük alatt

Árgyélus átcsúszott, átbújt, máskor „hegyes-völgyes domborzatuk” felett mászott, ugrott át… Úgy látszott, a Nevenincs Társulat azt tesz a testével, amit csak akar. Ura minden porcikájának, s azt ezúttal is a Játék szolgálatába állítja… Az előadást a zsűri mesteri koreográfiájáért tüntette ki, valamint övék lett a másik rendezői díj is. S persze a diákzsűri már említett színész díja.

Az adai gyermekszínjátszó csoport Gimesi Dóra történetei alapján Drubina Orsolya rendezésében Mi van a Majomplacc alatt? című jelenetével csigázta fel a nézők kíváncsiságát. A szürkekámzsás, rizsparókás titokzatos beavatottak – mint utóbb kiderült: tündérek! – sutyorogva végezték különös feladataikat: beceneveket, bélyegeket tömködtek borítékokba, befőttes üvegekbe, szerelmes leveleket írtak és kézbesítettek, s furcsa varázsigéket és varázsrecepteket suttogtak a nézők fülébe. Közben kiderült, hogy Apollónia, az 532 éves matrónatündér egyre rosszabbul lát. Ha a szemüvegét is elveszti, megesik, hogy csak homályosan látva a Házasságra Előjegyzettek Listáját, rosszul csomóz össze cipőfűzőket és életeket. Amikor ez kiderül, sietve, bűnbánóan oldja és csomózza ismét össze mások „pertliijeivel”, de addigra bizony már megesett a baj: sok gyereknek nem egy, hanem már két anyukája és két apukája is lett „hirtelenében”… Az adaiaké lett a legszebb jelmezért járó elismerő oklevél, az ötödikes Tóth Dalma (a Narrátor) pedig hiteles játékáért vehetett át oklevelet.

A nagykikindaiak Dulka Gyöngyi rendezte négyszereplős, frappáns Holliwoody történet című, egy kukacoskodó filmrendezőről és kifáraszthatatlan, konokul megfelelni akaró színészeiről szóló humoros jelenete valóságos nevetésvihart kavart. A közönség  az egész produkciójukat végigkacagta. Nem csoda hát, ha ők „A leghumorosabb előadás”-ért kaptak elismerő oklevelet, szép, kifejező beszédéért és sokszínű játékáért pedig a nyolcadikos Grébec Renáta. Előadásuk annyira megnyerte a helybeli vendéglátók tetszését, hogy különdíjban részesítették őket: felkérték őket, hogy jelenetüket mutassák be a Csókai Művelődési és Oktatási Központ Ch Art 2018 elnevezésű, június 19 és 22 között tartandó nyári fesztiválján!

Sikeresen zárult hát a XVIII. Vajdasági Suliszínház Fesztivál. Úgy érezzük, Vajdaság számos helységében, ha csak egy fokkal is, ha csak egy paraszthajszállal is, de lelkesebben, tudatosabban, helyesebben és szebben beszélik magyar anyanyelvüket a gyerekek. S ez nem kevés.

Jódal Rózsa

 

 

A Sulifeszt idei negyedik elődöntőjének házigazdája a Muzslyai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület volt. A 13 előadást Jódal Rózsa írónő, Takarics Róbert író és Nagy Margit a VMPE elnöke értékelte. Ezúttal nyolc kisszínészi díjat osztottak ki.

A Nezsényi Anyanyelvápoló Kiscsoport „Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack” népmese feldolgozással lépett fel Mirčić Ábel Kornélia rendezésében. Ő vitte színre a nagycsoportosok által előadott „A három pösze lány” ugyancsak népmese feldolgozást. A kicsik a jelmezért, a nagyok az összjátékért nyertek elismerést. Két óvodás kisfiú: Fülöp Emil és Müller Alex a színészi alakításért nyert díjat.

Az Ürményházi Szórakoztató Szóra Késztető Csoport Móricz Zsigmond: „Légy jó mindhalálig” című regényének részletét keltette életre, a rendező Móricz Elvira volt. Az összjátékért díjazták őket.

Az Erzsébetlaki Anyanyelvápoló Csoport „Erzsébetlaki gyermeklakodalom” címmel énekes népi gyermekjátékot mutatott be. A Mijatov Irén rendezte előadást a koreográfiáért és a hagyományápolásért jutalmazták.

A magyarittabéi anyanyelvápoló csoportok oktatója, rendezője Petes Erzsébet volt.  Kiscsoport Walt Disney: „Hamupipőke” című darabját anyanyelv ápolásért jutalmazták. A harmadikos Szakál Éva és Víg Korinna a kiváló színészi alakításért részesült elismerésben. A nagycsoport Ludvig Askenazy: Az „Ellopott Hold”-ja a korszerű dramaturgiáért. a hetedikes Deli Hilda a Hold szerepének alakításáért nyert elismerést.

Monić Lídia a módosi és a titeli gyermekek anyanyelv ápolási oktatója mindkét helységből hozott egy-egy előadást: a módosiak Benedek Elek: „A három kívánság”, a titeliek Zelk Zoltán: A három nyúl című meséjének dramatizált változatát mutatták be. A módosiakat az anyanyelv ápolásért jutalmazták, a titeli másodikos Sándor Anita  kisszínészi díjat vihetett haza.

A Homokrévi Anyanyelvápoló Csoport az Enyedi György által írt „Habakuk locsolkodik” című jelentét oktatójuk: Szirák Katalin rendezte, az anyanyelvápolásért díjazták őket.

Lukács Gabriella három előadást is rendezett: VMPE – NOK  Csipet-csapata, (a muzslyai Szervó Mihály Á.I. alsós diákjai) Donkó László: „Hófehérke és a hét törpe a XXI. században”, ugyancsak az alsósok Donkó László: „Csipkerózsika a mai világban” (a rendezésben Tóth Lendvai Heléna is részt vett), és a Szervó Mihály Á.I. felsős tanulóinak Tiszta szívvel-lélekkel csapata Grimm: „Piroska és a farkas – kifordított mese” című, a diákok ötlete alapján készült darabot. A Csipet-csapat a jelmezért, a Csipkerózsikát alakító negyedikes Kurunczi Kira a jó színészi alakításért, a felsősök előadása a rendezésért kapott díjat.

XVIII. Vajdasági Suliszínház Fesztivál bánáti elődöntőjén a Kikindai Anyanyelvápoló Csoport jutott tovább a gálára a Dulka Gyöngyi rendezte „Hollywoodi jelenet”-tel, a nyolcadikos Grébec Renáta kisszínészi díjban is részesült.

nm

 

 

Április 30-án örömhírrel vártak bennünket Csonoplyán, ahol a Vajdasági Magyar Pedagógus Egyesület szervezésében a XVIII. Vajdasági Suliszínház Fesztivál negyedik, csonoplyai elődöntőjére került sor a helyi kultúrotthon barátságos színháztermében:

-Az idén az óvodásaink már nem csak előjáték gyanánt előadott népi mondókákkal és énekes-táncos gyermekjátékokkal vesznek részt az elődöntőn – újságolta a lelkesedéstől kipirultan Krizsán Valéria csonoplyai anyanyelvápoló  tanítónő – hanem a jelenetek teljes értékű szereplőiként. Igaz, még nem fő-, hanem csak mellékszerepekben, de akkor is nagy előrelépés ez a részükről, igaz?

A kicsik, fellépésre várva, zsibongva csakugyan ott készülődtek, öltözködtek már iskolás társaik között. Alig látszottak ki a földből. A legifjabb közülük mindössze négy esztendős volt!

-Óvodásaink családjaiban már csak többnyire az egyik nagymama beszéli magyar anyanyelvét, s otthon, egymással szerbül beszélnek. Anyanyelvápolásra azonban rendszeresen és kitartóan elkíséri a kicsiket az édesanyjuk, s rendszerint helyben meg is várja a foglalkozás végét. Kezdetben nehezen értjük meg egymást, hisz az aprókák alig egy-két szót, vagy még annyit sem ismernek magyarul, de tanév végére már szépen bővül a szókincsük. S nagyon élvezik a játékot. A beszélgetős együttjátszást.

Erre az alkalomra a csonoplyaiak, és a nemesmiliticsiek is három-három jelenettel készültek.  A csonoplyaiakat Krizsán Valéria tanítónő, anyanyelvápoló készítette fel, a nemesmiliticsieket pedig Szabó Márta tanítónő, anyanyelvápoló.

A nemesmiliticsiek először a Farsangi lakodalom című énekes-táncos jelenetet mutatták be. Nagy derültséget keltett, hogy a menyasszony (akit egy talpig fehér ruhába öltözött lefátyolozott fiú személyesített meg), legalább három fejjel volt magasabb a „vőlegényénél”, akit viszont egy feltűzött hajú, megszeppent szöszke pici lány alakított. A jelenet végén a menyasszony szabályosan ölbe kapta „választottját”! Az ő második bemutatkozásuk az Ilók és Mihók című népmese-feldolgozás volt. A közönség nagyokat nevetett Mihók ismétlődő baklövésein. Szegényke sehogyan sem tudta megjegyezni, eltalálni, hogyan is férkőzzék a szépséges Ilók kegyeibe. A legszínesebb játékot a negyedikes Purda Vivien nyújtotta Mihók édesanyja szerepében. Egy igazi tűzrőlpattant, nyelves magyar menyecskét személyesített meg, aki imádja málé fiacskáját, s úton útfélen jó tanácsokkal látja el. A militicsiek aznapi legnagyobb sikerüket Janikovszky Éva Kire ütött ez a gyerek? című sikerkönyvének adaptációjával aratták. Annyira beleélték magukat az életszagú, kaján humorú szövegbe, hogy egyik alakításuk jobbra sikeredett, mint a másik. A zsűrinek – Nagy Margitnak, a VMPE elnökének, és Jódal Rózsa írónőnek – hármukat: Goszpity Isidorát, Kocsis Noémit és Kanyó Szintiát is meg kellett jutalmaznia, Szabó Márta tanítónőt pedig a pergő, szellemes, aprólékosan kidolgozott rendezésért jutalmazták.

A csonoplyaiak először A kéményeseprő és a pékinas című jelenetet mutatták be, amely a két annyira különböző foglalkozású ember békés megegyezéséről, egymás értékeinek elismeréséről szól. Következett a Piroska és a farkas, amelyben szívvel-lélekkel és nem múló lelkesedéssel részt vettek az óvodások is. A sors fintora, hogy minden jól sikerült alakítás mellett legjobbnak mégis a Narrátor, a negyedikes Gardil Roland bizonyult. Sőt, hogy a nap „pikantériája” még nagyobb legyen, kiderült, hogy azon a délutánon – három Narrátor is brillírozott: Roland mellett Kocsis Noémi a Farsangi lakodalomban, valamint a csupán első elemista (!) Pacsa Áron a Kiskakas gyémánt félkrajcárjában! Hiába, úgy látszik úgy esett, hogy az április harmincadika Csonoplyán a Narrátorok Napja lett! A jól ismert Piroska és a farkas című mese színpadi változata hangos tetszést aratott. Külön érdessége volt az óvodások tömeges, sikeres szerepeltetése. Úgy jöttek-mentek, cserfeltek magabiztosan a „világot jelentő deszkákon” ezek a földből alig kilátszó apró, mokány emberkék, mintha csak rajta születtek volna. Ez a jelenet a kiváló összjátékért nyert elismerést, Krizsán Valéria tanítónő pedig külön dicsérő oklevélben részesült az óvodások sikeres tömeges szerepeltetéséért. A csonoplyaiak harmadik jelenete A kiskakas gyémánt félkrajcárja  volt. Olyan látványosra, szemgyönyörködtetőre sikerült, hogy dicsérő oklevelet kaptak a jelmezért, s két szereplőjük is „okleveles” lett: a negyedikes Gardil Roland a mindenki eszén túljáró furfangos Kiskakas szerepében és az elsős Pacsa Áron, mint a délután legifjabb, bátran és gyöngyöző-szépen beszélő Narrátora.

Még egy különlegessége volt a napnak: három olyan tehetséges, szépen beszélő szereplőt is avathattunk, aki nem egy, hanem mindjárt két szerep-megoldásáért és szép beszédéért is dicsérő oklevelet kapott: a nemesmiliticsi Kocsis Noémit (a Farsangi lakodalomban és Kire ütött ez a gyerek?-ben jeleskedett), a szintén nemesmiliticsi Goszpity Isidora (Ilók és Mihók, Kire ütött ez a gyerek?) , valamint a csonoplyai Gardil Roland (Piroska és a farkas, A kiskakas gyémánt félkrajcárja). Lám-lám, miből lesz a cserebogár…

A csonoplyaiak és a nemesmiliticsiek számos nehézséggel küzdenek. Sokan még naponta megküzdenek a frissen tanult nyelvvel, néhány anyanyelv ápoláson részt vevő tanuló még erős akcentussal beszél, de a kitartó és szeretettel vállalt közös munka és felkészülés láthatóan meghozza a jutalmát. Bizonyság rá ez a sikeres április harmincaika.

Jódal Rózsa