Vajdaság magyarságának nyomában – Kirándulás

Kollégiumunknak fontos a magyar önazonosság-tudat illetve annak ápolása. Elfogadhatatlan, hogy magyar anyanyelvű és önmagukat magyarnak valló diákjaink ne ismerjék a nemzetük történelmét. Hiszen kinek nincsen múltja, nincs is jövője. Szerencsére lehetőségünk adódott, 2019 december 14.-én, egy kis körutat szervezni a környéken.

Diákjaink először az aracsi pusztatemplomot látogatták meg. A vajdasági magyarság legősibb és legértékesebb műemléke évszázadok óta hirdeti a rónaságon a magyarok jelenlétét és keresztény hitét. A templom első írásos említése 1265-ből származik, és a régészkutatók szerint a templom a 12-13. században épülhetett egy korábbi keresztény templom romjaira Szent Miklós tiszteletére. Lakóink mécses gyújtással tisztelegtek az ősi emlék előtt.

Útjuk ezután Csúrogra vezetett, ahol tiszteletüket tették, az 1944-1945-ös ártatlan magyar áldozatok emlékére állított, Megtépázott Krisztus nevű szoborcsoport előtt. A Megtépázott Krisztus feszületből és egy apa-fiú szoborpárból álló alkotás bronzból készült. A gyermek-apa koncepció tükrözi a vérengzés brutalitását, ahol gyermekeket sem kíméltek. A fiú kérdően figyel az apjára, nem tudja, mi történik. Nem csak az apja arcát nézi, hanem a kilátástalan jövőjébe is tekint. Az emlékműben érezhető Isten jelenléte és a gyermek kiszolgáltatottsága, valamint a háború borzalma és brutalitása. Egy rövid ima és gyertyagyújtás után folytatták diákjaink az útjukat.

Következő és egyben utolsó megállónak Karlóca került fel az úti célok közé. 1699-ban itt írták alá a karlócai békeszerződést. A béke a törököket a Magyar Királyság területéről kiűző Habsburg – török háborút zárta le. Az aláírók az Oszmán Birodalom, valamint a Habsburg Monarchiát, a lengyel-litván államot, a Velencei Köztársaságot és Oroszországot is magában foglaló Szent Liga voltak. Az oszmánok átengedték az osztrákoknak Magyarország nagy részét, Erdélyt és Szlavóniát. A karlócai békével Magyarország nagy részén megszűnt az oszmán hódoltság, és lehetővé vált az ország területi, politikai és közigazgatási egyesítése. A békekötés megszabta, hogy az Oszmán Birodalomban a keresztény alattvalók vallásukat szabadon gyakorolhatják. Az aláírás helyszínén később kápolnát emeltek, mely a Békekápolna nevet viseli.

Minden helyszínen egy kis ismertetőt tartottunk a résztvevők számára, és visszatérve ők maguk egy rövid előadást a látottakról, otthonunk többi lakója számára. Számos történelmileg fontos hely van környékünkön. Reméljük, hogy idén is meg tudunk szervezni egy ehhez hasonló kis körutat.

Losonc Tibor