A Vajdaságban Jártunk – ANyA – Soproni Egyetem

Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete megtisztelő felkérésének és meghívásának eleget téve a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar munkatársai részt vettek az újvidéki XXII. Apáczai Nyári Akadémián.

Dr. habil Varga László előadása

A rendkívül gazdag program részeként az Újvidéki Rádió és Televízió impozáns, új épületében plenáris előadást tartottunk; kerekasztal beszélgetésen vettünk részt a Kárpát-medencei pedagógus szervezetek elnökeivel. Megnéztük Lukács Attila csodálatos természetfilmjét; kirándultunk a Szerémségbe, Karlócára a béke városába, ahol megtekintettünk a Békekápolnát; társas est keretében közösen énekeltünk a Dalárda férfikórussal; sétáltunk a péterváradi várban, a Duna jobb partján fekvő, a „Duna Gibraltárának” nevezett erődben. A szórványban, Maradék településen a református lelkész meghívására megtekintettük a templomot és a közelmúltban épített magyar óvodát. A gazdag programsorozat a Temerinben megrendezett Illés napi ünnepi műsorral fejeződött be.

Már most meghívást kaptunk a következő nyári akadémiára, így Lukács Gabriella elnök asszonnyal annak tematikájától egyeztettünk. Szeretnénk az egyesülettel egy együttműködési megállapodásban rögzíteni közös munkánk kereteit és főbb tartalmi elemeit, ennek ünnepélyes aláírására a XXIII. Apáczai Nyári Akadémián kerülne sor.

Köszönjük Lukács Gabriella elnök asszonynak, Kávai Bozsó Ildikó programszervezőnek és az egyesület valamennyi munkatársának a felejthetetlen napokat!

Harmadik missziós tevékenységünk egyik legfontosabb tartóoszlopa a Kárpát-medencei pedagógus szövetségek és a határon túl dolgozó magyar pedagógusok segítése, támogatása. Igyekszünk ennek a lehető legmagasabb színvonalon megfelelni.

a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar cikke

XXII. Apáczai Nyári Akadémia – Osztályfőnöki képzés

A XXII. Apáczai Nyári Akadémia osztályfőnöki képzésére 2022. július 17-22 között került sor az újvidéki Apáczai Diákotthon Leánykollégiumában, párhuzamosan a történelem és magyarság szakcsoporttal, ami a Fiúkollégiumban kapott helyet.

A hallgatók egy része, már vasárnap este elfoglalta szállását a kollégiumban, viszont az ünnepélyes megnyitóra hétfőn került sor.

Hétfő

A regisztráció és ünnepélyes megnyitó az Újvidéki Rádió és Televízió impozáns épületében és tanácskozó termében volt. Felcsendült a magyar nemzet Himnusza, valamint Harmat Károly ferences szerzetes áhítata, nyitotta meg az ANYÁt. Köszöntőt mondott Nagy Margit, a VMPE tiszteletbeli elnöke, Lukács Gabriella a VMPE elnök asszonya, az összes kárpát-medencei pedagógusszervezet nevében Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke köszöntötte a résztvevőket, valamint Kiss Dávid, az Elnöki Kabinet munkatársa.  Ezután a történelem és magyarság képzés vezetője Viola Lujza és az osztályfőnöki képzés szervezője Kávai Bózsó Ildikó is elmondta rövid köszöntőjét. Ezután kezdetét vette az előadások sorozata.

Első előadó Dr. Gloviczki Zoltán volt az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora. Plenáris nyitó előadásának címe: Él a nemzet.

Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora

Az ebédet követően folytatódtak a plenáris előadások:

Kerekes Barnabás az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke Mindegy… című előadásával hívta fel a jelenlevők figyelmét, hogy bizony nem mindegy mennyire hagyjuk csorbulni nyelvünket.

Utána pedig Dr.habil Varga László, a soproni Benedek Elek Pedagógiai Kar dékánja vezette be hallgatóit az örömpedagógia rejtelmeibe.

Késő délutánra a két szakcsoport már szétvált, ki-ki a maga helyén folytatta a munkát. Hozzánk Murányi Sándor érkezett Somoskőújfaluról, előadásában sorra járta miféle feladatköröknek kell eleget tennie az osztályfőnököknek, beszélt a szerepkörök fontosságáról, buktatóiról.

Este a két szakcsoport egy társas est keretében újra találkozhatott a Fiukollégiumban, a temerini Dalárda férfikórus koncertjén.

Dalárda férfikórus

Kedd

A délelőtti előadások sorát Molnár Zoltán nyitotta meg a modern problémák okairól és a kezelésük lehetőségeiről beszélt, ami sok hasznos információval látta el a hallgatókat.

Őt Dr. habil Varga László követte, a soproni Benedek Elek Pedagógiai kar dékánja, egyetemi docense ezúttal a Reflektív pedagógus – az értékteremtés szolgálatában címmel tartotta meg érdekfeszítő előadását, amelynek végén a meghatódott könnyek sem maradtak el.

Őt Kozma Szabolcs okleveles gyógypedagógus, logopédus követte. Előadása a Tehetséggondozás más kép/másképp címmel tudatosította, hogy néha változtatni kell a nézőpontunkon, elvárásunkon ahhoz, hogy felfedezzük tanítványainkban a tehetséget, mindazt, amiben jók, előadásának végén szintén a könnyeinkkel küszködve együtt énekeltünk.

Kozma Szabolcs, GYMSM Pedagógiai Szakszolgálat Pannonhalmi Tagintézményének igazgatója

A délutáni részben szintén kapcsolódtunk a történelem és magyarság szakcsoporthoz, meghallgattuk a Védett Társadalom Alapítvány bemutatkozását.

Este a Lánykollégiumban természetfilm bemutató volt, Lukács Attila előadását és filmjét ismerhettük meg.

Szerda

A délelőtt Kozma Szabolcsé volt. A GYMSM Pedagógiai Szakszolgálat Pannonhalmi Tagintézményének igazgatója, okleveles gyógypedagógus, oligofrenopedagógiai-logopédia szakos tanár két előadást is tartott a szenzoros integrációs terápiákról, illetve az integráció-inkluzió, szegregáció lehetőségeiről. Mindkét előadás sok apró gyakorlati fogással szolgált, ami az osztályfőnöki munka során jól alkalmazható.

Délután az ANYA résztvevői kirándulni mentek. Az úti cél Maradék volt, ott megismerhettük a magyar lakosság történelmét, a hétköznapjait, a megmaradásért való munkálkodásait, és az azt segítő korszerű infrastruktúrát. Utána megnéztük a krusedoli pravoszláv kolostort, valamint a tekijai templomot, a katolikusok havas boldogasszonyi zarándokhelyét.

Csütörtök

Az első előadást Bori Mária temerini iskolapszichológus tartotta. Ő egy nem rég készült felmérésének eredményét ismertette arról hogyan látják a pedagógusok a diákjaikat. Gondolatébresztő adatokat tárt elénk.

Utána dr. Kulcsár Sarolta következett.  A zentai irodalmár, kutató „Az vagyok, aki vagyok” címmel tartott előadást és azt követő műhelymunkát a diákok körében megfigyelhető identitáskeresésről, önbizalomhiányról és arról milyen is ez az osztályfőnök nézőpontjából.

Délután Mengyán Pletikoszity Ildikó pszichológus beszélt a gyerekek autodestruktív magatartásformáiról.

Utána Herédi Károly magyartanár tartott előadást az irodalmi szövegek szerepéről az osztályfőnök munkájában.  Ezt követően szintén ő, mint a Vajdasági ládafia című könyv társszerzője egy könyvbemutató keretében ismertette a kötetet és annak módszertanát.

Péntek

A délelőttöt Kávai Bózsó Ildikó magyartanár előadása és műhelymunkája kezdte, melynek során megismerkedtünk a drámapedagógia szerepével az osztályfőnök munkájában, és gyakorlatban is kipróbálhattuk milyen az, amikor a drámapedagógia elemeit alkalmazva járunk körül egy adott problémát.

 Utána az ANYA utolsó előadásában a természeté volt a főszerep. Lukács Attila és fia Lukács Áron mutatta be az Egretta Természetfotós Csoport munkáját, honlapját, gyönyörű fotóit, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet arra, milyen fontos figyelnünk, megismernünk és őriznünk a körülöttünk levő élővilágot.

Az osztályfőnöki képzés a továbbképzés kérdőíveken keresztül történő értékelésével, és a tanúsítványok kiosztásával zárult.

Összefoglaló

A XXII. Apáczai Nyári Akadémia osztályfőnöki képzésére 2022. július 17 – 22-ig került sor az újvidéki Apáczai Diákotthon Lánykollégiumában. Témája: Az osztályfőnök szerepe a modern oktatási rendszerben.   A téma sok oldalról való megközelítését és részletes körül járását összesen 18 előadás biztosította. Az előadások délelőtt 9 órától 13-ig és délután 15 órától 18-ig zajlottak. Az előadók magas fokú szakmai felkészültségükről tettek tanúbizonyságot.  Tartalmas előadások és jól szervezett műhelymunkák keretében bővíthette tudását a 18 résztvevő pedagógus. Az előadók Magyarországról és Vajdaságból érkeztek.  Akárcsak a résztvevők, akik zömét a vajdasági pedagógusok alkották, de érkezett hallgató Budapestről is. Szinte fele-fele arányban volt köztük pályakezdő fiatal és több éves tapasztalattal rendelkező kolléga is, szakiskolai és gimnáziumi szaktanárok, általános iskolai szaktanárok, valamint tanítók és óvodapedagógusok is képviseltették magukat. A résztvevők visszajelzéseiből megállapítható, hogy az előadások eleget tettek az elvárásoknak, a hallottakat hasznosnak, a munkájukban teljes mértékben beilleszthetőnek ítélték meg. Érdekesek, interaktívak és új gondolatokat ébresztőek voltak.  A kirándulás és a fakultatív programok lehetőséget nyújtottak a résztvevők ismerkedésére, barátkozására, a szakmai tapasztalatcsere mellett a sokat jelentő, egymást segítő emberi kapcsolatok kiépítésére is szolgáltak, amire igény is mutatkozott. Sőt az elemzés, értékelés során a résztvevők a továbbiakban kérik, hogy az előadásokat követően legyenek kerekasztal beszélgetések is, ahol kötetlenebb formában, de magas szakmaiság mellett járhatják körbe az adott témát.

 

Írta Kávai Bózsó Ildikó, szervező

XXII. Apáczai Nyári Akadémia – Osztályfőnöki képzés

1. nap - megnyitó

Az osztályfőnöki továbbképzés résztvevői a lánykollégium elől indultak az Újvidéki Rádió és Televízió épületébe, ahol az előcsarnokban gyülekeztek és regisztráltak.

10 órakor az ünnepélyes megnyitó, melyet Szabó Gabriella vezetett, a meghívott vendégek üdvözlésével kezdődött. A Himnusz elhangzása után Harmath Károly ferences szerzetes tartott áhítatot, majd Nagy Margit, a VMPE tiszteletbeli elnökének kitartásra biztató szavai hangzottak el. Köszöntők következtek: Lukács Gabriella, a VMPE elnöke, Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke (az összes kárpát-medencei pedagógusszervezet nevében), és Kiss Dávid, az elnöki kabinet képviseletében szóltak az elmúlt és az eljövendő munkáról. Ezután Váci Mihály: Még nem elég! című versét hallottuk Sziveri Éva tolmácsolásában.

Az érdemi munka a továbbképzések szervezői, Viola Lujza (Történelem és magyarság) és Kávai Bózsó Ildikó (Osztályfőnöki képzés) bevezető szavaival vette kezdetét. Ezek után Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora tartott előadást: Él a nemzet… címmel.

Az ebéd és kávészünet után az RTV új épületét mutatták be a házigazdák.

Kerekes Barnabás, az Anyanyelvápolók Szövetségének társelnöke Mindegy…? talányos címmel tartott érdekfeszítő előadást arról, hogy mindegy-e, hogy mi hagyja el a szánkat? Sok-sok élőbeszédből, rádió- és tévéműsorból vett példával szemléltette, hogy talán mégse mindegy, hogyan beszélünk.

Kerekes Barnabás, az Anyanyelvápolók Szövetségének társelnöke

Őt követően Dr. habil Varga László, a Benedek Elek Pedagógiai kar dékánja beszélt kimerítően az Örömpedagógiáról.

Dr. habil Varga László, a Benedek Elek Pedagógiai kar dékánja

Ezek után a két képzés különvált.

Írta: Viola Lujza

2. nap

A keddi nap délelőttje Molnár Zoltán közoktatási szakértő előadásával indult, aki Somoskőújfaluról látogatott el hozzánk. Fő témája az alábbi volt: A „ Modern problémák “ okai és kezelésük. Többet megtudhattunk az iskolákról, bölcsödékről. Illetve felmerült pár kérdés , melyek a következők: Mi volt az oktatás eredeti célja? Milyen legyen egy pedagógus?

Ezt követően Dr. habil Varga László PhD dékán, egyetemi docens gondolatébresztő előadását hallhattuk. A neuro- illetve a reflektív pedagógia állt mondandója középpontjában. Mindemellett megvizsgáltuk a pedagógusszerep alkotóelemeit is. Előadása végén egy tanulságos történetet is felolvasott a hallgatóságnak, mely igazán a szívünkhöz szólt. Ő és kedves felesége Sopronból érkeztek hozzánk.

A délelőtt harmadik előadója Kozma Szabolcs okleveles gyógypedagógus, oligofrenopedagógiai – logopédia szakos tanár volt, aki a GYMSM Pedagógiai Szakszolgálat Pannonhalmi Tagintézményének igazgatója. Előadása a „Tehetséggondozás más kép/másképp“ címet viselte. Szó esett a tehetség fogalmáról, annak összetevőiről. A gyorsan tovaszálló másfél óra végén egy közös éneklésre invitált bennünket.

Ebéd után fakultatív program következett.

Majd este nyolc órától Lukács Attila mutatta be az általa készített természetfilmet, mely a Natura Pannonica filmsorozat második évadának utolsó része volt. Ezalatt gyönyörködhettünk a csodásabbnál csodásabb parányi, illetve testesebb élőlényekben, melyek a közvetlen környezetünkben élnek.  Felhívta a figyelmet arra is, hogy csak úgy tudjuk megvédeni a még megmaradt természeti kincseinket, hogyha megismerjük azokat. Egy rendkívül szívmelengető, gondolatébresztő és tanulságos másfél órát köszönhetünk neki.

3. nap

Szerda délelőtt két előadással érkezett hozzánk Kozma Szabolcs okleveles gyógypedagógus, oligofrenopedagógiai – logopédia szakos tanár, aki a GYMSM Pedagógiai Szakszolgálat Pannonhalmi Tagintézményének igazgatója. Előadásai a következő címeket viselték: „ Szenzoros integrációs terápiák “ illetve „Integráció – inklúzió, szegregáció”. Főként az érzékszerveké volt a főszerep ebben a pár órában, hiszen különféle interaktív és játékos feladatokkal, történetekkel illetve videókkal ismertette a gyermekek ilyen téren való fejlődésének fontosságát. Előadásainak végén közös éneklésre invitálta a hallgatóságot.

Az ebédet fakultatív program követte. Elsősorban résztvevőink kirándulásra mehettek, melynek helyszíne Maradék volt, mely a Szerémségben helyezkedik el. Másodsorban akinek társalgáshoz, Újvidékkel való megismerkedéshez, sétához volt inkább kedve, az ezzel a lehetőséggel is élhetett.

A nap egy népzenei esttel zárult.

4. nap

A csütörtök Bori Mária, iskola pszichológus, előadásával indult, mely a következő címet viselte: “Hogyan látják diákjainkat a pedagógusok, és miért fontos ez a kérdés?”. Az előadónő Temerinből látogatott el hozzánk.

Bori Mária, iskola pszichológus

A délelőtt folyamán köreinkben köszönthettük még Dr. Kulcsár Sarolta kutatót, tanárt, aki Zentáról érkezett. “Az vagyok, aki vagyok”- Identitáskeresés és önbizalomhiány a diákok körében osztályfőnök szemmel, előadásával igazán lényeges témákra derített fényt.

Ebéd után Mengyán Pletikoszity Ildikó, pszichológus, tartott előadást az érdeklődőknek. A téma az alábbi volt: “Autodestruktív magatartásformák gyerekeknél”. Roppant tanulságos  egy órában lehetett részünk.

A nap negyedik előadója Herédi Károly volt, aki magyartanárként dolgozik. “Az irodalmi szövegek szerepe az osztályfőnök munkájában” elnevezésű előadásával nem mindennapi dolgokra derített fényt, mindezt egy órában.

Ezek után érkezett Herédi Károly: “Vajdasági ládafia” könyvbemutatója.

5. nap

A délelőttöt Kávai Bózsó Ildikó magyartanár előadása és műhelymunkája kezdte, melynek során megismerkedtünk a drámapedagógia szerepével az osztályfőnök munkájában, és gyakorlatban is kipróbálhattuk milyen az, amikor a drámapedagógia elemeit alkalmazva járunk körül egy adott problémát.

 Utána az ANYA utolsó előadásában a természeté volt a főszerep. Lukács Attila és fia Lukács Áron mutatta be az Egretta Természetfotós Csoport munkáját, honlapját, gyönyörű fotóit, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet arra, milyen fontos figyelnünk, megismernünk és őriznünk a körülöttünk levő élővilágot.

Az osztályfőnöki képzés a továbbképzés kérdőíveken keresztül történő értékelésével, és a tanúsítványok kiosztásával zárult.

Kávai Bózsó Ildikó pénteki beszámolója

Írta: Lukács Anna
Fényképezte: Lukács Attila és Lukács Áron

Felvételi pályázat az Apáczai Diákotthonba a 2022/2023-as tanévre

Az újvidéki Apáczai Diákotthon pályázatot hirdet egyetemi hallgató, valamint középiskolás lányok és fiúk felvételére a 2022/2023-as tanévben

Pályázni a Felvételi jelentkezési lap kitöltésével lehet. A Felvételi jelentkezési lapot és az ott feltüntetett mellékleteket  postai úton az Apáczai Diákotthon, 21000 Novi Sad, Ćirpanova 54., vagy szkennelve a nsvmpe@gmail.com e-mail címre várjuk, illetve a lentebb található űrlap segítségével is eljuttathatjátok hozzánk a dokumentumokat.

A pályázat beérkezésének  határideje KÖZÉPISKOLÁSOK számára: 2022. augusztus 26.

A pályázat beérkezésének  határideje EGYETEMISTÁK számára: 2022. október 28.  

További információkért keressék bizalommal munkatársainkat a +381 21 4790 640-es telefonszámon, munkanapokon 8-tól 14 óráig. 

A Diákotthon 2000-ben nyitotta meg kapuit azon magyar ajkú fiatalok előtt, akik tanulmányaikat az Újvidéki Egyetemen folytatják. Intézményünk két különálló részre, egy lány- és egy fiúkollégiumra tagolódik. Névadója Apáczai Csere János, a magyar művelődés kiemelt személyisége, a tudományosság és nevelés úttörője, az első magyar enciklopédista. A kollégiumban 4 ágyas szobákra osztva 80 diák számára tudunk lakhatási lehetőséget biztosítani. Lakóinknak mosógéppel ellátott fürdőszobák állnak rendelkezésükre. Konyháink jól felszereltek, lehetőség van főzésre, sütésre, a hűtőszekrényekben pedig bármilyen friss- és fagyasztott étel tárolható. A tágas és kényelmes tanulószobákban lakóink zavartalanul tanulhatnak, ami során a több ezer kötetet számláló könyvtárunk is rendelkezésre áll. Minden bentlakónk számára biztosítjuk az ingyenes számítógép-használatot, a nyomtatás és a fénymásolás lehetőségét. A diákotthon egész területén kitűnő sebességű internet-szolgáltatás biztosított.

A diákotthon a Maradéki Református Egyházközség tulajdona, működtetője a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete. Hetente ökumenikus jellegű áhítatokat és ismeretterjesztő előadásokat tartunk. Meghívott előadóink elismert vajdasági és magyarországi szakemberek. Szabadidős programjaink közé tartoznak a táncestek, filmvetítések, jótékonysági munkák, közös főzőcskézések, kulturális rendezvények látogatása. A nyári szünidőben a diákotthon lakói közös külföldi kiránduláson vehetnek részt, valamint nemzetközi oktatási programokhoz csatlakozhatnak.

A diákotthon nyelve a magyar, elvárásaink pedig: a keresztyéni értékek szerinti viselkedés, szorgalmas tanulás és a házirend betartása, az előadásokon való részvétel.

A kollégium eddigi lakóinak is újra kell pályázniuk. Az első alkalommal pályázó diákokat személyesen fogadjuk kollégiumi látogatásra, időpont egyeztetés után.

XXII. Apáczai Nyári Akadémia – „Tapasztald, hogy továbbadhasd!” környezetnevelési program

Környezetnevelési és környezetvédelmi szakmai és módszertani továbbképzés

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete és a magyarországi Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) idén tizenegyedik alkalommal szervezte meg a ,,Tapasztald, hogy továbbadhasd!” környezetnevelési és környezetvédelmi szakmai és módszertani továbbképzést. A műhelymunkák, csoportos foglalkozások, előadások és kirándulások témája A magyar népi kultúra (Mint fenntartható társadalmi modell) volt.

Az Apáczai Diákotthon telepi fiúkollégiumának kibővített szárnyrésze adott otthont az egyhetes képzésen 30, különböző szakterületen dolgozó a természet szeretete, védelme és nevelése iránt érdeklődő pedagógus részére.

Az ünnepélyes nyitórendezvényt az Újvidéki Rádió és Televízió konferenciatermében tartottuk meg, ahol ünnepi műsor keretében Lukács Gabriella elnök asszony köszöntötte a jelenlévő vendégeket és pedagógusokat majd Dr. Szili Katalin (miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke, miniszterelnöki megbízott, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke) köszöntötte a jelenlévőket s tartotta meg előadását.

Lukács Gabriella, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke

Dr. Szili Katalin előadásában hangsúlyozta, a fenntartható fejlődés arról szól, hogy rendszerben szemléljük a gazdaságot, a társadalmat és ökológiai kérdéseket. Az egyéni felelősségvállalás fontos. A saját mikrokörnyezetünkben számtalan olyan dolog van amit meg tudunk tenni. A nemzeti fenntartható fejlődés stratégia, felelősségi rendszereken keresztül fogalmazza meg kinek mi a teendője: az egyénnek, családnak,civil szervezeteknek, kormányzati szervezeteknek azon indikátorok tekintetében, mely térmészeti, épített környezet, gazdaság – és szociális területeken meg kell lépnie.

Dr. Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke

Szántai Lajos műveltségkutató, a népmesék világába kalauzolta a hallgatóságot A fenntarthatóság és népi műveltség kapcsolatát a népmesék jelképvilágán keresztül magyarázta. A népmesébe bele kell nőni, hangsúlyozta. Amilyen a nyelvünk olyan a gondolkodásunk, amilyen a gondolkodásmódunk olyan az anyanyelvünk.

Szántai Lajos, műveltségkutató

Molnárné Kiss Anikó, gyakorló óvodapedagógusként példákkal alátámasztva mutatta be, hogyan alapozható meg fenntarthatóság mindennapjainkban.

Lendvai Mária, előadása a Termények és termések a pedagógusok gyakorlati tudását gyarapította ritka, a múltban használt s a mai világban újra asztalra kerülő gabonafélékről s termésekről.

Molnár Zoltán közoktatási szekértő a mai világ globális fenntarthatatlanságáról tartott előadásában kifejtette, hogy a mai világban szinte semmit sem tehetünk úgy, hogy annak ne legyen környezeti következménye. Valóban fenntartható, amit annak mondanak? kérdésre a jelenlévők műhelymunka keretein belül keresték a választ. Mi a megoldás? Fontos, hogy odafigyeljünk, s a környezeti szempontokat a teljes életciklusban vizsgáljuk. (*bölcsötöl-bölcsőig*). Fentarthatósági vizsgálattal megállapítjuk, valóban szükségleteket elégít ki, vagy csak igényeinket. Ha valóban szükségleteket, akkor együtt kell meggondolni a gazdasági, társadalmi s környezeti szempontokat. Vannak erkölcsi-etikai vonatkozásai is a fenntarthatóságnak, tehát magunkból kell kiindulni, a helyes értékrendet kell kialakítani. Minél több ember él harmóniában természeti s társadalmi környezetével, annál kiegyensúlyozottabb lesz létezésünk.

Az előadást követően véleménycserére, a képzés értékelésére és a tanúsítványok kiosztására került sor. A huszonkettedik Apáczai Nyári Akadémia sikeresen végződött. Új tapasztalatok és tudás birtokában kezdünk neki a következő évi képzésünk szervezésének,

Bertalan Zsuzsanna, szervező

XXII. Apáczai Nyári Akadémia – Történelem és magyarság képzés

1. nap - megnyitó

A Történelem és magyarság tanári továbbképzés résztvevői a fiúkollégium elől indultak az Újvidéki Rádió és Televízió épületébe, ahol az előcsarnokban gyülekeztek és regisztráltak.

10 órakor az ünnepélyes megnyitó, melyet Szabó Gabriella vezetett, a meghívott vendégek üdvözlésével kezdődött. A Himnusz elhangzása után Harmath Károly ferences szerzetes tartott áhítatot, majd Nagy Margit, a VMPE tiszteletbeli elnökének kitartásra biztató szavai hangzottak el. Köszöntők következtek: Lukács Gabriella, a VMPE elnöke, Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke (az összes kárpát-medencei pedagógusszervezet nevében), és Kiss Dávid, az elnöki kabinet képviseletében szóltak az elmúlt és az eljövendő munkáról. Ezután Váci Mihály: Még nem elég! című versét hallottuk Sziveri Éva tolmácsolásában.

Az érdemi munka a továbbképzések szervezői, Viola Lujza (Történelem és magyarság) és Kávai Bózsó Ildikó (Osztályfőnöki képzés) bevezető szavaival vette kezdetét. Ezek után Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora tartott előadást: Él a nemzet… címmel.

Az ebéd és kávészünet után az RTV új épületét mutatták be a házigazdák.

Kerekes Barnabás, az Anyanyelvápolók Szövetségének társelnöke Mindegy…? talányos címmel tartott érdekfeszítő előadást arról, hogy mindegy-e, hogy mi hagyja el a szánkat? Sok-sok élőbeszédből, rádió- és tévéműsorból vett példával szemléltette, hogy talán mégse mindegy, hogyan beszélünk.

Kerekes Barnabás, az Anyanyelvápolók Szövetségének társelnöke

Őt követően Dr. habil Varga László, a Benedek Elek Pedagógiai kar dékánja beszélt kimerítően az Örömpedagógiáról.

Dr. habil Varga László, a Benedek Elek Pedagógiai kar dékánja

Ezek után a két képzés különvált.

A Történelem és magyarság a fiúkollégium épületében Dsc. Takács Miklós újvidéki származású régész előadásával folytatódott, „Partes Inferiores” címmel, a Kárpát-medence déli része középkori településrégészetéről.

Dulka Andor: Az úgy volt, hogy… című előadásával zárult a nap szakmai része. Az Egy konfliktus anatómiája alcímet viselő előadás sok hivatkozással, filmmel, fényképpel próbált rávilágítani napjaink aktuális problémáira.

A temerini Dalárda férfikórus nótaestjével zárult az első napunk.

2. nap

A kedd délelőttöt a budapesti ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének docense, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója, Dr. Pomozi Péter töltötte ki, aki évek óta vendége a Történelem és magyarság továbbképzésnek. A Kárpát-medencei magyar identitás és kulturális folytonosság megjelenéséről hallhattunk, három új gimnáziumi magyar nyelv tankönyvben. A másik előadás a Milyen lehetett a magyar nyelv, hogyan beszélhettek a magyarok a kora Árpád-korban? címet viselte. A sok adattal, humorral, rajzfilmrészlettel illusztrált előadást érdeklődéssel hallgatták a jelenlévők.

Ebéd után Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke mutatkozott be. A szakmai életrajza igen tanulságos volt, ezen kívül a Kárpát-medencei anyanyelvi versenyekről és táborokról is kimerítő beszámolót kaptunk. Közösen elgondolkoztunk az együttműködés lehetőségeiről is a versenyek és a magyar nyelv hete megszervezése kapcsán. Előadása címe egy kárpátaljai kislány szájából elhangzott mondat volt: A magyar a hűség nyelve.

A Magyaróra főszerkesztője, Fráter Zoltán irodalomtörténész bemutató előadást tartott a szakfolyóiratról. A továbbképzésen részt vevő tanárok nagyszámú folyóiratot és más kiadványokat kaptak ajándékba.

A keddi napot a Védett Társadalom Alapítvány bemutatkozása zárta. Földi László, az alapítvány elnöke és Földi-Kovács Andrea beszélt az alapítvány munkájáról. Elmondták azt is, hogy a család, a hit, az élet, a hagyományos értékek és a rend védelme van a tevékenységük központjában.

3. nap

A szerda délelőtt dr. Ujváry Gábor, a VERITAS Történelemkutató Intézet és Levéltár intézetvezetője előadásával kezdődött. Az első rés a trianoni falon: a soproni népszavazás és annak előzményei címen. Az előadó a tőle megszokott alapossággal beszélt a témáról. Dr. Császtvay Tünde, a budapesti ELTE BTK Irodalomtudományi Intézet főosztályvezetője a (történelmi) múltunk megőrzési lehetőségének nevezte a történelmi regényeket a Gárdonyi és Mikszáth feladványa a XIX. század végén és fordulóján: történelem + regény = ? című előadásában. Több stílusirányzat alkalmazta és máig is él a történelmi realizmus, a „dicső” kor megjelenítése, ami a nemzeti identitás erősítésére szolgál.

A szerda délután már hagyományosan a kirándulásé. Az idén a szerémségi Maradékra látogattunk, ahol Halász Dániel tiszteletes volt a vendéglátónk. Tőle-általa megismertük Maradék történetét, az iskola, óvoda múltját és jelenét. A kirándulás második felében megnéztük a krusedoli pravoszláv kolostort, valamint a Banstol település bejáratánál épülő orosz stílusú hagymakupolás Mária Magdolna templomot, ismertebb és nem hivatalos nevén a Putyin-templomot.

Megálltunk a katolikus Tekija búcsújáró helyen, ahol a gondnok bemutatta a templomot, majd rövid ima után elénekeltük a katolikus magyarság néphimnuszát a „Boldogasszony Anyánk” kezdetűt.

A nap Micsik Béla, a Népművészet Ifjú Mestere hangszerbemutatójával zárult, ahol vendége volt Ördög Lóránt.

4. nap

Dr. Zakar Péter, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese évek óta visszajáró előadónk. Az idén két előadással örvendeztette meg a hallgatóságot: Megtorlás (1848-1867), a szabadságharccal kapcsolatos megtorlások története, és Kossuth Lajos élete (1802-1894) cíművel. Utána a „történelmes napon” Vajda Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának vezetője Egyetemalapítás a dualizmus politikai rendszerében címmel tartott előadást arról, hogy az országgyűlés, a minisztérium, a király és a civil szféra hogyan működött együtt a kolozsvári egyetem 1872-es megalapításában. Vajda Tamás második előadása a „Száz éve kezdődött…” címet viselte, és gróf Klebelsberg Kuno szerepéről beszélt a modern vidékpolitika és vidékfejlesztés kialakulásában. A hallgatóság sok kérdést tett föl a falusi/tanyasi iskolák és a vidékfejlesztés kapcsán.

Ebéd előtt még meghallgattuk a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár bemutatását Dr. Szakály Sándor  kutatóprofesszor, a VERITAS  főigazgatója impresszív előadásában.

Délután Fekete Tamás tartott előadást A családfakutatás módszertana és modern lehetőségei a vajdasági magyarság vonatkozásában címmel. Példaként Kosztolányi Dezső családfáját elemezte, rámutatva a digitális keresési lehetőségekre.

Vacsora után az évek óta elmaradhatatlan 1944/45-ös magyarirtás témaköréből néztük meg Légvári Sándor (eddig még sehol nem vetített) vallomását A keresztállító ember címmel. Az oral history – beszélő történelem kategóriájába tartozó film készítője Dulka Andor, nyugalmazott történelemtanár.

5. nap

A XXII. Apáczai Nyári Akadémia Történelem és magyarság tanári továbbképzésének utolsó napja rendhagyóan kezdődött. Dr. Minya Károly, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának tagja, a Nyíregyházi Egyetem Magyar Nyelvészeti Intézeti Tanszék igazgatója nem tudott személyesen jelen lenni a továbbképzés helyszínén, ezért video kapcsolatot alakítottunk ki vele. Az új szavakról tartott kimerítő előadást Az új szavak megítélése. Oltakozik, okosrózsafüzér és appol címmel. A hallgatók főleg az internet világából származó szavakról kérdezték az előadót.

Dr. Magyari Sára, a Partiumi Ke­resz­tény Egyetem tanára volt utolsó előadónk az idei ANyAn: Iskola férfiak nélkül. A női és férfikommunikáció az oktatásban. Sok praktikus tanácsot, a többéves tanítói és tanári munka tapasztalatát is élvezetes módon adta át a hallgatóságnak.

Az értékelés alkalmával mgr. Viola Lujza, a továbbképzés szervezője elmondta, hogy férjével, Dulka Andor történésszel 21 éve szervezik a Történelem és magyarság tanári továbbképzést, és talán először fordult elő, hogy a magyar témájú előadások túlsúlyba kerültek. Hét volt belőlük, míg a kimondottan történelmi témájúakból csak hat. Elhangzott három művelődéstörténetinek mondható előadás, bemutatkozott a Védett Társadalom Alapítvány, a Magyaróra irodalmi folyóirat és a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár. Volt népzenei est és „mesélő történelem” is, A keresztállító ember (filmvetítés). Kirándultunk Maradékra és környékére.

Viola Lujza azt is elmondta, hogy sokkal több fiatal, aktív pedagógus kellene, hogy látogassa a magas színvonalú továbbképzést. És reményét fejezte ki, hogy az évek során hiánypótló továbbképzésből értékközvetítő továbbképzéssé fejlődött Történelem és magyarság szellemiségét és értékrendjét a továbbiakban is megtartja.

Írta: Viola Lujza
Fényképezte: Lukács Attila és Lukács Áron

XXII. Apáczai Nyári Akadémia – „Tapasztald, hogy továbbadhasd!” környezetnevelési program

1. nap - megnyitó

A mai világunk kihívásaival is összhangban áll, de ugyanakkor a Kárpát-medencei magyarság identitásmegőrzésének és identitástudatának a fejlődését is szolgálja a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének szervezésében tegnap megkezdett XXII. Apáczai Nyári Akadémia, hangsúlyozta az eseménysorozat megnyitóján a Vajdasági Rádió és Televízió péterváradi székházában dr. Szili Katalin magyar miniszterelnöki megbízott. Mint mondta, jelenlétével is ismét megerősíteni próbálja a magyar kormányzatnak azt az elhatározását, mely az alaptörvényben foglaltakon alapszik, miszerint Magyarország felelősséget kíván vállalni a határain túl élő magyar közösségekért is, részt kíván venni boldogulásuk, megmaradásuk szavatolásában. Ezenkívül azonban az is egy rendkívül fontos témának számít, hogy hogyan képzeljük el magunkat a mai világban, s ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a nyári akadémia, de maga az alaptörvény is kitér a fenntartható fejlődés szavatolásának a fontosságára.

Az Apáczai Nyári Akadémia ünnepélyes megnyitója
Megnyitó

– Nagy kérdés, hogyan tudjuk a jelenleg rendelkezésre álló erőforrásoknak köszönhetően magunk és gyermekeink, unokáink számára szavatolni azt: a szülőföldön maradáson túl lehetőség nyíljon arra is, hogy egy megfelelő életminőséget teremtsenek maguknak. Az erőforrások végesek, klímaváltozás fenyeget mindannyiunkat, a téma tehát aktuálisabb nem is lehetne. Nagyon fontos előrelépést jelentett Magyarországon a 2013-as fenntartható fejlődési stratégia, mely a rendszerszerű kihívásokra rendszerszerű válaszok adását irányozta elő – értékelte Szili.

Dr. Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke

A gazdasági, a társadalmi-szociális, vagy az ökológiai problémákra meg kell találni az összefüggéseket mutató megoldásokat, a gazdaság nyilvánvalóan eszköznek számít arra, hogy az emberek boldogulását segíteni tudjuk, az erőforrások azonban a kimerülés felé haladnak, hiszen a kimutatások szerint ma az emberiség 1,7 bolygót használ, miközben csak egyetlen egy bolygó áll a rendelkezésünkre, húzta alá Szili.

– Kulcskérdésnek számít, hogyan tudjuk a megszerzett tudást átadni az új generációknak, kétségkívül rendkívüli szerepe van az edukációnak. Az, hogy hogyan kell vigyáznunk a bolygóra, a saját környezetünkre, mit tehetünk lokálisan, mit regionálisan, nagyban függ a megszerzett tudástól, s kitüntetett szerep jut a pedagógusoknak a kérdések megválaszolásában. Az akadémiát tehát két szempontból is fontosnak találom: egyrészt létezik egy Kárpát-medencei gondolkodás, egy nemzethez való ragaszkodás, másfelől a jelen kihívásaira megpróbálunk a kornak megfelelő, modern válaszokat adni.

A FIATALOK EGYHARMADÁT AGGASZTJA A KLÍMAVÁLTOZÁS

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt az egyik legutóbbi közvélemény-kutatást, melynek értelmében a megkérdezett fiataloknak a harminc százaléka kifejezetten szorong a klímaváltozás miatt, mutatott rá Szili Katalin. Fontos, hogy nemzetünket egészséges fiatalok alkossák, jövőjük érdekében nekünk már a jelenben felelősséget kell tudnunk vállalni azért, hogy a jövőben ők majd ugyanolyan kényelmesen, szorongás nélkül élhessenek a bolygón, ahogyan mi tehetjük.

TANTEREM ÉS LELKIVILÁG

A két héten át zajló előadásokat négy témára bontották egyébként, az első hetet a fenntarthatósággal és a természettudományokkal kapcsolatos előadások, a másodikat pedig a történelmi és magyarságkutatási, továbbá az osztályfőnöki képzésről szóló előadások töltik ki. Lukács Gabriella, a VMPE elnöke kifejezetten lényegesnek nevezte a fenntarthatósággal kapcsolatos előadásokat, mint mondta, amennyiben mi magunk nem tanuljuk meg, hogyan viszonyuljunk megfelelően a környezetünkhöz, a nemtudás igenis megbosszulja magát, visszavág a környezetünk. Mint mondta, az itt szerzett tapasztalatokat, az előadásokon hallottakat remélhetőleg minden tanár alkalmazni tudja majd saját munkakörnyezetében. A másik lényeges témája az idei akadémiának a kémia, fizika, matematika területén alkalmazható új módszertani eljárások bemutatása, ami kissé hiánypótló szerepet is betölt, nem áll ugyanis elegendő ilyen tapasztalat manapság a tanárok rendelkezésére. A második hét fókuszában a történelem és az osztályfőnöki képzés áll majd, utóbbit azért nevezte Lukács fontosnak, mert a tanárnak nemcsak az osztályteremben kell megfelelően helyt állnia, hanem a tanulók, gyermekek lelkivilágában is, ehhez nyújt majd segítséget ez a képzés. Mint mondta, mintegy száz tanár jelentkezett az idén az akadémiára, s ötvennél is több belföldi és magyarországi előadó igyekszik majd átadni a tudását.

Lukács Gabriella, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke

INFORMÁCIÓSZERZÉS ÉS TAPASZTALATCSERE

Az előadók készen állnak arra, hogy bemutassák saját tapasztalatikat. Dr. Róka András főiskolai docens, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézetének tagja érdeklődésünkre elmondta, izgalmas témát hozott, mely az általános műveltséghez is tartozik, de a főiskolai képzéshez is alapokat ad, a testhőmérsékletnek és az emberi testben zajló kémiai reakcióknak a hatásaival foglalkozik. Hogyan épülhet fel egy tulajdonképpeni biológiai tüzelőanyag-cella azokra a fizikai, kémiai és biológiai folyamatokra, amik ezt a csodát megvalósítják, avagy: sejtszinten, mitokondrium-szinten valóban elektromos „herkentyűk” vagyunk – s mindez nem éppen köztudott, adott ízelőt a magyar vendégelőadó.

Zelenka Angéla, a temerini Kókai Imre Általános Iskola biológiatanára a környezetvédelemmel kapcsolatos tapasztalatszerzési képzésre jelentkezett, szerinte minden ember számára egyformán fontos az, hogy folyamatosan tanuljon, képezze magát. Azon túlmenően, hogy új információk sokaságát szerezhetik meg egy-egy ilyen jellegű foglalkozáson a résztvevők, az is lényeges, hogy találkoznak egymással a vajdasági pedagógusok, munkával kapcsolatos tapasztalatokat cserélnek, beszélnek meg egymással, fogalmazott nyilatkozatában Zelenka.

2. nap

A keddi nap első előadójaként Molnár Zoltánt, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tagját, köszönthettük köreinkben. Egy fiktív vásárlókörútra invitálta a hallgatóságot. Ezzel szemléltetve azt a tényt, miszerint hatalmas tudatosságot igényel az, ha valaki egészségesen szeretne táplálkozni. Szó esett az E-számokról, azok jótékony illetve kártékony hatásairól. Rendkívül tanulságos egy órában lehetett részünk.

Őt követte Lendvai Mária környezeti nevelő tanár. “Termények, termések régen és ma”  című előadásával ráébresztette a hallgatóságot arra, hogy rendkívül sokat taulhatunk elődeinktől. Többek között mértékletességet, hulladékmentességet, ismereteink bővítését, összefogást. Mindezek mellett megismerkedhettünk különféle gabonákkal, azok termésével és termesztésével. Szó került még egyéb zöldségfélékről és azok felhasználásáról is.

Lendvai Mária, környezetnevelő tanár

A nap utolsó előadójaként Dr. Róka András látogatott el hozzánk. Vele a fenntarthatatlanság koráig nyúltunk vissza , majd rávezetett bennünket arra, hogy egyes kémiai/biológiai folyamatok idővel önfenntartóva váltak. Ezt követte a fenntartás kora. Mindezek mellett különféle kísérletekkel kápráztatott el bennünket. Előadása rendkívül izgalmas, gondolatébresztő és lelkeket megérintő volt.

A csendes pihenőt népi kézműves foglalkozás követte Lendvai Mária és Molnárné Kiss Anikó vezetésével.

3. nap - kirándulás Titelre

Fényképezte: Bertalan Zsuzsanna

4. nap

A csütörtök délelőtt Molnár Zoltán előadásával indult, mely az alábbi címet viselte: „ A népi kultúrák összhangja a természettel”. Szó esett a már címben megbújó népi kultúráról, mint fenntarható társadalmi modellről. Mindemellett többet megtudhattunk a kert-, ártéri- illetve hegyvidéki gazdálkodásról, a gyermeknevelésről és sok más igazán fontos dologról.

A következő előadónkat Szántai Lajos személyében köszönthettük, aki a népmesék világába kalauzolta el a hallgatóságot. Megdöbbentő hasonlatokkal és érdekesebbnél érdekesebb összefüggésekkel szippantotta be a nézőket. Szó került többek között az első szerelemről (és annak megjelenéséről népdalokban, népmesékben), a relativitáselméletről, a szimbolikus hármas számról és nem utolsó sorban arról is, hogy a tetteink követnek bennünket.

A csendes pihenőt népi kézműves foglalkozás illetve hangszerkészítés követte Molnárné Kiss Anikó  és Molnár Zoltán vezetésével.

5. nap

A pénteki nap egyetlen előadójaként Molnár Zoltánt, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tagját, köszönthettük köreinkben. Egy nagyon fontos kérdést jártunk körbe az ő vezetésével, mely így hangzik:

„ Valóban fenntartható és környezetbarát az amit annak mondanak? ”. Rá kellett döbbennünk arra, hogy ez sok esetben nem helytálló. Szó esett többek között szelektív hulladékgyűjtésről, ökoiskolákról. Rendkívül tanulságos másfél órában lehetett részünk.

Az előadást véleménycsere, a képzés értékelése és az oklevelek átadása követte. Ezután lezárult az Apáczai Nyári Akadémia (ANYA) első felvonása.

Köszönjük az előadóknak és a résztvevőknek, hogy jelenlétükkel megtiszteltek bennünket, mivel általuk egy izgalmas, tartalomdús, tanulságos hetet tölthettünk el együtt.

Írta: Lukács Anna
Fényképezte: Lukács Attila és Lukács Áron