ANyA – 2. hét

2. Nap: Osztályfőnöki képzés

A kirándulás napja. A két szekció reggel együtt indult el a Tarcal hegyre. A kirándulás útvonalát Pece Rózsa és Korencsi László tervezte meg. Az első állomás az Ürögi hágó (Iriški Venac) volt. Itt a sok-sok éves fák adta hűvösben, a madárcsicsergéssel és az erdő apró zajaival gazdagítva hallgathattuk meg Kozma Szabolcs előadását. Kozma Szabolcs okleveles gyógypedagógus, oligofrenopedagógiai- logopédiai szakos tanár, GYMSM Pedagógiai Szakszolgálat Pannonhalmi Tagintézményének igazgatója.  Szót értünk…Szó-beszéd című előadásából megtudhattuk, milyen nagy dolog is az, ha tudunk beszélni, milyen fontos szerepet játszanak benne az érzékszerveink, mi minden befolyásolhatja a beszédtanulást, sok technikát kipróbálhattunk, amivel segíthetünk a beszédfejlődésben. Előkerült a gitár, közösen énekeltünk. Az előadás szünetében ismerkedhettünk a Betűbazár Fejlesztő Könyvek és Játékok gazdag kínálatával, kipróbálhattuk a játékokat, lapozgathattuk a könyveket, és természetesen meg is vásárolhattuk azokat, amelyeknek majd igen nagy hasznát vesszük a gyerekekkel való munkánkban. A tartalmas délelőtt után újra felkerekedtünk, megálltunk Zmajevacon a kilátónál, gyönyörködtünk a tájban, majd az éhes csapat újra buszra szállt. Az ebédünket Vrdnik régi vasútállomásából kialakított éttermében költöttük el, utána pedig az uticélunk Rednek vára volt. Kellemesen fárasztó, hegyre kapaszkodó séta után felértünk a kalocsai érsekség 13. században épült várának maradványaihoz, megpihenhettünk a történelmi várrom árnyékában, miközben a gyönyörű táj adta a hátteret a fotózáshoz. Az utolsó állomáshelyünk a Stari Rakovac fölötti régi kőbánya (Beli Majdan) volt. Kellemesen elfáradva értünk vissza az Apáczai Diákotthon Lánykollégiumába, ahol még baráti beszélgetésekre is maradt erőnk.

3. Nap: Osztályfőnöki képzés

A délelőtti előadások sorát újra Kozma Szabolcs nyitotta meg, a komplett fejlesztés lehetőségeiről hallhattunk óvodától-iskoláig. Az izgalmas előadást különböző fejlesztő eszközök kipróbálása tette még érdekesebbé. Második előadónk Mengyán Pletikoszity Ildikó volt. A pszichológusnő Verseny és együttműködés az iskolában címmel tartott előadást, a hallgatóságát közben egy-egy problémamegoldó játékkal tette még érdeklődőbbé. A következő előadó dr. Muhi B. Béla egyetemi tanár volt. Tőle a projektoktatás elméleti és gyakorlati lehetőségeiről hallhattunk sok hasznos információt.  Ezután dr. Kulcsár Sarolta irodalmár érkezett hozzánk. Már előadásásnak címe is érdekfeszítő volt: Példatár osztályfőnököknek – Példák+képek=példaképek.  A délutáni előadások Bori Mária iskolai pszichológussal kezdődtek. Egy az elmúlt időben nekünk, osztályfőnököknek/osztálytanítóknak igencsak fontossá vált problémát járt körül a Digitális osztályfőnök című előadásával. Őt újra dr. Muhi B. Béla követte. Ezúttal szintén izgalmas témát dolgozott fel, hogyan játszva tanulni, vagyis megismertette velünk a gamifikáció (játékosítás) lehetőségeit az oktatásban. Este Lukács Attila operatőr, fényképész Séta a Deliblati homokpusztában című könyvének bemutatóján vehettünk részt, majd mi lehettünk az elsők, akik még a premier előtt megnézhették csodálatos természetfilmjét, amit édesapja emlékére forgatott.

3. Nap: Osztályfőnöki képzés

A napi munka Bori Mária pszichológus A szülő a gyermek és az iskola – itt is most című előadásával indult. Aktuális volt a téma, hiszen az elmúlt időszakban új kihívásoknak kellett megfelelni az oktatásban résztvevőknek. A hallottakat bővítette dr. Velisek-Braskó Ottilia az újvidéki Óvóképző Főiskola tanára Milyen kihívásokat hoz a 21. század 21. éve a gyerekek társas érzelmi fejlődésére című alőadásával. Ő sok mindenre rávilágított, még arra az érdekességre is, hogy mindezt a XXI. ANYÁN mondja el a hallgatóságának. Ebéd előtt még meghallgattuk Molnár Zoltánt is. Ő közoktatás szakértő, Somoskőújfaluról érkezett. Tőle a személyiségfejlesztés lehetőségeiről és zsákutcáiról hallhattunk gondolatébresztő tanítást. A délutáni előadások sorát ismét Bori Mária nyitotta meg. Ezúttal Kihívásaink – megoldásaink címmel járta körül az elmúlt időszak problémáit, és műhelymunka, vagyis csoportos közös gondolkodás segítségével adott hasznos válaszokat a sokunkban felmerült kérdésekre. Majd ismét dr. Velisek- Braskó Ottilia főiskolai tanár következett Paradigma váltás című előadásával, amit ő is csoportmunkákkal tarkítva tett még érdekfeszítőbbé. A napot Murányi Sándor gyógypedagógus, logopédus igencsak elgondolkodtató előadása zárta. A Somoskőújfaluról érkezett szakember Deviáns karrier helyett… címmel arról beszélt, hogy mik lehetnek az osztályfőnökök lehetésőgei és feladatai a tanulók egészséges szocializációjáért. Este fakultatív program keretében – közkívánatra Lukács Attila Sóskopóról forgatott természetfilmjét néztük meg, ezzel a filmmel szintén édesapjának, Lukács Sándornak állított emléket.

4. Nap: Osztályfőnöki képzés

Az XXI. ANYA osztályfőnöki képzés záró napja műhelymunkával indult. Kávai Bózsó Ildikó, magyartanárnő segítségével jártuk körül az osztályfőnök szerepeit a tehetséggondozásban. A csoportmunkák keretében a résztvevők még színészi tehetségüket is megmutatták. Ezt követően újra Molnár Zoltán előadása következett Egészséges lelkület – társadalmi elvárások címmel hallhattunk a szocializáció adta lehetőségekről, különböző nézőpontokról. Végezetül a XXI. Apáczai Nyári Akadémia osztályfőnöki továbbképzésének értékelése, tanúsítványok átvétele következett. A résztvevők ezután még kicsit beszélgettek, búcsúzkodtak majd sok új információval, hasznos gondolatokkal tarsolyukban tértek haza, élvezni a nyári szünidő adta lehetőségeket.

„Tapasztald, hogy továbbadhasd!”

Környezetnevelési és környezetvédelmi szakmai és módszertani továbbképzés

2021. július 12 – 17. Újvidék

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete és  a magyarországi Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) idén tizedik alkalommal  szervezte  meg  a  ,,Tapasztald,  hogy  továbbadhasd!,, környezetnevelési és környezetvédelmi szakmai és módszertani továbbképzést. A műhelymunkák, csoportos foglalkozások, előadások és kirándulások  témája  ,, Globális fenntarthatatlanság (A mai világunk!),,  volt.

Az   Apáczai Diákotthon telepi fiúkollégiumának kibővített szárnyrésze  adott otthont az  egyhetes  képzésen 30 , különböző  szakterületen dolgozó a természet szeretete, védelme és nevelése iránt érdeklődő pedagógus részére.

            Az ünnepélyes nyitórendezvényt az Újvidéki Rádió és Televízió konferenciatermében tartottuk meg ,ahol ünnepi  műsor  keretében Lukács Gabriella  elnök asszony  köszöntötte a jelenlévő vendégeket és pedagógusokat, majd Dr. Maruzsa Zoltán (államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma) , Dr. Szili Katalin (miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke, miniszterelnöki megbízott, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke)  és Vicsek Annamária (államtitkár, Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium) – köszöntői hangzottak el.

            Dr. Szili Katalin előadásában hangsúlyozta, a  fenntartható  fejlődés  arról  szól, hogy rendszerben  tekintjük a  gazdaságot, a társadalmat és  ökológiai kérdéseket. Az  egyéni  felelősségvállalás fontos. A   saját mikrokörnyezetünkben  számtalan olyan dolog van  amit  meg  tudunk  tenni.(pl.zárd el a csapot, kapcsold el  az égőt…). A nemzeti fenntartható fejlődés stratégia, felelősségi  rendszereken keresztül  fogalmazza  meg kinek mi a  teendője: az egyénnek, családnak,civil szervezeteknek, kormányzati szervezeteknek azon indikátorok tekintetében, mely  térmészeti, épített környezet, gazdaság – és szociális  területeken meg kell lépnie.

             Szántai Lajos műveltségkutató, a népmesék világába kalauzolta  a hallgatóságot  A fenntarthatóság és népi műveltség kapcsolatát a népmesék jelképvilágán keresztül magyarázta. A népmesébe bele kell nőni,hangsúlyozta. Amilyen a  nyelvünk olyan a  gondolkodásunk, amilyen a gondolkodásmódunk olyan az  anyanyelvünk.

             Molnárné Kiss Anikó, gyakorló óvodapedagógusként  példákkal alátámasztva mutatta be , hogyan alapozható meg fenntarthatóságunk  magyar népmesékkel . A  délutáni foglalkozáson bábok és hangszerek készültek természetes anyagokból

             Bokodiné Kovács Katalin a népdalainkban  megjelenő  gyógynövényekről beszélt. Népdalokat énekelve keltette fel a hallgatóság figyelmét , közben elmondta  milyen módon ismertethetjük meg e gyógynövények  a gyerekekkel. A gyakorlati részben illatpárnát készítettek  a pedagógusok

             Lendvai Mária, előadásainak  a  Fenntartható életvitel (Váltsuk aprópénzre tudásunkat)  és “Fenntarthatóság = szelektív hulladékgyűjtés?” címe már rámutatott arra, hogy aktívan kell cselekednünk. Nem csak egy látványos  akcióval , hanem rendszerszinten kell változtatni, kis lépésekkel. Csökkenteni ökológiai lábnyomunkat. Földünk  a  szükségleteinket ki tudja elégíteni,de  igényeinket nem.( csak a fontosat vásárolom, ha lehet megjavítom, komposztálok, ..) A szelektív hulladékgyűjtés csak végső  megoldás amikor már más  megoldás nincs.  A környezetnevelés kémiai, biológiai, társadalmi, kulturális alapjai megtalálhatóak minden tananyagban,csak a  pedagógusoknak kell a gyermekek életének pontjaihoz  kötni.

            Murányi Sándor gyógypedagógus előadásában a ,,Fenntarthatóság és népi kultúra a fogyatékosok környezeti nevelésében,, hangsúlyozta, hogy a pedagógusnak  több esélye van környezettudatos egyént nevelni fogyatékos  gyerekből, mint egy ép gyerekből.A fogyatékos gyerek őszinte, hiszékeny s az általa kedvelt pedagógus  szava *szent*. A fogyatékosság típusa határozza meg a népi kulturában való  részvétel formáját,lehetőségét. Közösségi játékok, szituációs játékok gyakorlatával, beszéd és mozgáskultúra fejlesztésével, felépítve az évkör ünneprendszerébe ( a keresztény kutúrára alapozva: karácsony, húsvét..) énekkel , néptánccal, zenével készültek az iskolai ünnepek megünneplésére.. A fogyatékosok részére  működtetett  mezőgazdasági  szakiskoláről  szólva megemlítette, hogy ott  fenntartható mezőgazdasági tevékenység  folyt  ahol  minden  visszaforgatható Környezetkímélő technikákat alkalmaznak. Az évkörnek megfelelően van felépítve a tanulás is, a gazdálkodás  s  az  ünnepek  is.

             Zaja Péter és Prágai Róbert, Visnyeszéplak, az önfenntartó falu polgáraiként saját tapasztalataikat  mondták  el. Bemutatták közösségüket, ezzel pedagógusaink betekintést nyerhettek mindennapjaikba . A jól működő közösség kulcsa, az alkalmazkodás. A közös munka  csiszolja  a közösséget eggyé. A település lakói tanfolyamokon próbálják elsajáttani  a  kézműves tevékenységek fortélyait. Hagyományos  növény-, állattenyésztéssel, gyümölcstermesztéssel, méhészkedéssel foglalkoznak.  Hagyománytisztelő közösség ahol az egyén az önazonosságát ,identitását a közösség által éli meg.

               Molnár  Zoltán közoktatási szekértő a mai világ globális fenntarthatatlanságáról tartott előadásában kifejtette ,hogy  a mai világban szinte semmit sem tehetünk úgy, hogy annak ne legyen környezeti következménye. Mi a megoldás? Fontos ,hogy odafigyeljünk, s a környezeti szempontokat a teljes  életciklusban vizsgáljuk. (*bölcsötöl-bölcsőig*). Fentarthatósági vizsgálattal megállapítjuk, valóban szükségleteket elégít ki, vagy csak igényeinket. Ha valóban szükségleteket, akkor együtt kell  meggondolni a gazdasági, társadalmi  s környezeti  szempontokat. Vannak ekölcsi-etikai vonatkozásai is a fenntarthatóságnak,tehát magunkból kell kiindulni, a helyes értékrendet kell kialakítani. Minél több ember él harmóniában természeti s társadalmi környezetével,annál kiegyensúlyozottabb lesz létezésünk

              Az előadást követően véleménycserére, a képzés értékelésére és a tanúsítványok kiosztására került sor. A huszonegyedik Apáczai Nyári Akadémia sikeresen végződött. Új tapasztalatok és tudás birtokában kezdünk neki a következő évi képzésünk szervezésének,

                                                                                                         Bertalan Zsuzsanna

                                                                                                          szervező