1. nap - megnyitó
A Történelem és magyarság tanári továbbképzés résztvevői a fiúkollégium elől indultak az Újvidéki Rádió és Televízió épületébe, ahol az előcsarnokban gyülekeztek és regisztráltak.
10 órakor az ünnepélyes megnyitó, melyet Szabó Gabriella vezetett, a meghívott vendégek üdvözlésével kezdődött. A Himnusz elhangzása után Harmath Károly ferences szerzetes tartott áhítatot, majd Nagy Margit, a VMPE tiszteletbeli elnökének kitartásra biztató szavai hangzottak el. Köszöntők következtek: Lukács Gabriella, a VMPE elnöke, Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke (az összes kárpát-medencei pedagógusszervezet nevében), és Kiss Dávid, az elnöki kabinet képviseletében szóltak az elmúlt és az eljövendő munkáról. Ezután Váci Mihály: Még nem elég! című versét hallottuk Sziveri Éva tolmácsolásában.
Az érdemi munka a továbbképzések szervezői, Viola Lujza (Történelem és magyarság) és Kávai Bózsó Ildikó (Osztályfőnöki képzés) bevezető szavaival vette kezdetét. Ezek után Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora tartott előadást: Él a nemzet… címmel.
Az ebéd és kávészünet után az RTV új épületét mutatták be a házigazdák.
Kerekes Barnabás, az Anyanyelvápolók Szövetségének társelnöke Mindegy…? talányos címmel tartott érdekfeszítő előadást arról, hogy mindegy-e, hogy mi hagyja el a szánkat? Sok-sok élőbeszédből, rádió- és tévéműsorból vett példával szemléltette, hogy talán mégse mindegy, hogyan beszélünk.
Őt követően Dr. habil Varga László, a Benedek Elek Pedagógiai kar dékánja beszélt kimerítően az Örömpedagógiáról.
Ezek után a két képzés különvált.
A Történelem és magyarság a fiúkollégium épületében Dsc. Takács Miklós újvidéki származású régész előadásával folytatódott, „Partes Inferiores” címmel, a Kárpát-medence déli része középkori településrégészetéről.
Dulka Andor: Az úgy volt, hogy… című előadásával zárult a nap szakmai része. Az Egy konfliktus anatómiája alcímet viselő előadás sok hivatkozással, filmmel, fényképpel próbált rávilágítani napjaink aktuális problémáira.
A temerini Dalárda férfikórus nótaestjével zárult az első napunk.
2. nap
A kedd délelőttöt a budapesti ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének docense, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója, Dr. Pomozi Péter töltötte ki, aki évek óta vendége a Történelem és magyarság továbbképzésnek. A Kárpát-medencei magyar identitás és kulturális folytonosság megjelenéséről hallhattunk, három új gimnáziumi magyar nyelv tankönyvben. A másik előadás a Milyen lehetett a magyar nyelv, hogyan beszélhettek a magyarok a kora Árpád-korban? címet viselte. A sok adattal, humorral, rajzfilmrészlettel illusztrált előadást érdeklődéssel hallgatták a jelenlévők.
Ebéd után Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke mutatkozott be. A szakmai életrajza igen tanulságos volt, ezen kívül a Kárpát-medencei anyanyelvi versenyekről és táborokról is kimerítő beszámolót kaptunk. Közösen elgondolkoztunk az együttműködés lehetőségeiről is a versenyek és a magyar nyelv hete megszervezése kapcsán. Előadása címe egy kárpátaljai kislány szájából elhangzott mondat volt: A magyar a hűség nyelve.
A Magyaróra főszerkesztője, Fráter Zoltán irodalomtörténész bemutató előadást tartott a szakfolyóiratról. A továbbképzésen részt vevő tanárok nagyszámú folyóiratot és más kiadványokat kaptak ajándékba.
A keddi napot a Védett Társadalom Alapítvány bemutatkozása zárta. Földi László, az alapítvány elnöke és Földi-Kovács Andrea beszélt az alapítvány munkájáról. Elmondták azt is, hogy a család, a hit, az élet, a hagyományos értékek és a rend védelme van a tevékenységük központjában.
3. nap
A szerda délelőtt dr. Ujváry Gábor, a VERITAS Történelemkutató Intézet és Levéltár intézetvezetője előadásával kezdődött. Az első rés a trianoni falon: a soproni népszavazás és annak előzményei címen. Az előadó a tőle megszokott alapossággal beszélt a témáról. Dr. Császtvay Tünde, a budapesti ELTE BTK Irodalomtudományi Intézet főosztályvezetője a (történelmi) múltunk megőrzési lehetőségének nevezte a történelmi regényeket a Gárdonyi és Mikszáth feladványa a XIX. század végén és fordulóján: történelem + regény = ? című előadásában. Több stílusirányzat alkalmazta és máig is él a történelmi realizmus, a „dicső” kor megjelenítése, ami a nemzeti identitás erősítésére szolgál.
A szerda délután már hagyományosan a kirándulásé. Az idén a szerémségi Maradékra látogattunk, ahol Halász Dániel tiszteletes volt a vendéglátónk. Tőle-általa megismertük Maradék történetét, az iskola, óvoda múltját és jelenét. A kirándulás második felében megnéztük a krusedoli pravoszláv kolostort, valamint a Banstol település bejáratánál épülő orosz stílusú hagymakupolás Mária Magdolna templomot, ismertebb és nem hivatalos nevén a Putyin-templomot.
Megálltunk a katolikus Tekija búcsújáró helyen, ahol a gondnok bemutatta a templomot, majd rövid ima után elénekeltük a katolikus magyarság néphimnuszát a „Boldogasszony Anyánk” kezdetűt.
A nap Micsik Béla, a Népművészet Ifjú Mestere hangszerbemutatójával zárult, ahol vendége volt Ördög Lóránt.
4. nap
Dr. Zakar Péter, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese évek óta visszajáró előadónk. Az idén két előadással örvendeztette meg a hallgatóságot: Megtorlás (1848-1867), a szabadságharccal kapcsolatos megtorlások története, és Kossuth Lajos élete (1802-1894) cíművel. Utána a „történelmes napon” Vajda Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának vezetője Egyetemalapítás a dualizmus politikai rendszerében címmel tartott előadást arról, hogy az országgyűlés, a minisztérium, a király és a civil szféra hogyan működött együtt a kolozsvári egyetem 1872-es megalapításában. Vajda Tamás második előadása a „Száz éve kezdődött…” címet viselte, és gróf Klebelsberg Kuno szerepéről beszélt a modern vidékpolitika és vidékfejlesztés kialakulásában. A hallgatóság sok kérdést tett föl a falusi/tanyasi iskolák és a vidékfejlesztés kapcsán.
Ebéd előtt még meghallgattuk a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár bemutatását Dr. Szakály Sándor kutatóprofesszor, a VERITAS főigazgatója impresszív előadásában.
Délután Fekete Tamás tartott előadást A családfakutatás módszertana és modern lehetőségei a vajdasági magyarság vonatkozásában címmel. Példaként Kosztolányi Dezső családfáját elemezte, rámutatva a digitális keresési lehetőségekre.
Vacsora után az évek óta elmaradhatatlan 1944/45-ös magyarirtás témaköréből néztük meg Légvári Sándor (eddig még sehol nem vetített) vallomását A keresztállító ember címmel. Az oral history – beszélő történelem kategóriájába tartozó film készítője Dulka Andor, nyugalmazott történelemtanár.
5. nap
A XXII. Apáczai Nyári Akadémia Történelem és magyarság tanári továbbképzésének utolsó napja rendhagyóan kezdődött. Dr. Minya Károly, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának tagja, a Nyíregyházi Egyetem Magyar Nyelvészeti Intézeti Tanszék igazgatója nem tudott személyesen jelen lenni a továbbképzés helyszínén, ezért video kapcsolatot alakítottunk ki vele. Az új szavakról tartott kimerítő előadást Az új szavak megítélése. Oltakozik, okosrózsafüzér és appol címmel. A hallgatók főleg az internet világából származó szavakról kérdezték az előadót.
Dr. Magyari Sára, a Partiumi Keresztény Egyetem tanára volt utolsó előadónk az idei ANyAn: Iskola férfiak nélkül. A női és férfikommunikáció az oktatásban. Sok praktikus tanácsot, a többéves tanítói és tanári munka tapasztalatát is élvezetes módon adta át a hallgatóságnak.
Az értékelés alkalmával mgr. Viola Lujza, a továbbképzés szervezője elmondta, hogy férjével, Dulka Andor történésszel 21 éve szervezik a Történelem és magyarság tanári továbbképzést, és talán először fordult elő, hogy a magyar témájú előadások túlsúlyba kerültek. Hét volt belőlük, míg a kimondottan történelmi témájúakból csak hat. Elhangzott három művelődéstörténetinek mondható előadás, bemutatkozott a Védett Társadalom Alapítvány, a Magyaróra irodalmi folyóirat és a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár. Volt népzenei est és „mesélő történelem” is, A keresztállító ember (filmvetítés). Kirándultunk Maradékra és környékére.
Viola Lujza azt is elmondta, hogy sokkal több fiatal, aktív pedagógus kellene, hogy látogassa a magas színvonalú továbbképzést. És reményét fejezte ki, hogy az évek során hiánypótló továbbképzésből értékközvetítő továbbképzéssé fejlődött Történelem és magyarság szellemiségét és értékrendjét a továbbiakban is megtartja.
Írta: Viola Lujza
Fényképezte: Lukács Attila és Lukács Áron