Beszámoló: Az anyanyelvápolás megkezdése

2022. október 1.

A 2022/2023-as tanévben is megindult a munka az anyanyelvápolás terén. Egyes  csoportok  már  szeptember  elejétől  folyamatosan dolgoznak, mások októbertől  kezdik  a  munkát.

 Az  anyanyelvápolásnak  nagy  hagyománya  van  a  Vajdasági  Magyar  Pedagógusok Egyesületében. A  csoportvezetők  havonta  egyszer  találkoznak a  szakmai megbeszélésen,  valamint az  anyanyelvápolás keretein  belüli előadást  hallgatnak  meg. Pedagógusaink tizenöt helyszínen végzik tevékenységüket.

Az októberi  előadás  témája: Az  időjárással kapcsolatos népi  megfigyelések.

Ezek az időjóslások a régmúlt időkből maradtak ránk, amikor a várható időjárást illetően csak saját megfigyeléseikre, tapasztalataikra hagyatkozhattak az emberek. Sajnos a klímaváltozás napjainkra annyira átformálta az időjárást, hogy a hajdanán nagyobb valószínűséggel beváló jóslatokra, megfigyelésekre, ma  már nem nagyon hagyatkozhatunk.

A naptárhoz  kapcsolódó,  de számos, a naptárhoz nem kapcsolódó, általában a közeljövő időjárását megjövendölő, megfigyelésekről,  népi  hagyományokról volt  szó az október  elsejei  továbbképzésen, megbeszélésen.   

A VMPE keretében működő anyanyelvápoló csoportok és vezetői a 2022/2023-as  iskolaévben:

Beodrán, Törökbecsén és Homokréven  Szirák Katalina,
Bókán,  Nezsényben,   Módoson  és  Surjánban  Molnár  Urbán Éva,
Csonoplyán Krizsán  Valéria,
Erzsébetlakon  és  Titelen  Urbán Mária,
Maradékon és Nyékincán Kovács Csaba és Kovács Hargita,
Muzslyán Tóth-Lendvai  Heléna és  Győri  Csilla,
Nemesmiliticsen Szabó Márta,
Üményházán Móricz  Elvira,

Remélhetőleg,  a  közeljövőben, Magyarittabén  is  megindul  az  anyanyelvápolás.

A  folytatásban Lukács Fodor Valéria óvónő, a  Kreativitás fejlesztése nemez készítéssel az óvodában és az iskolában címmel  tartott  továbbképzést  az  anyanyelvápolók, és  más  érdeklődő  pedagógusok számára. Előzőleg  ismertette  a nemez, és  a  nemezelés  fogalmát. Az  elméleti  részben egy  rövidebb  történelmi  áttekintést  is  kaphattak az érdeklődők,  megismerkedhettek  a  nemezelés  alapjaival, az ehhez  kapcsolódó  irodalommal, valamint tárgy- és fényképbemutató  is  volt.  Egy  nagyon  érdekes  gyakorlati  résszel  lepte  meg az  előadó a   jelenlevőket. A pedagógusok labdát készíthettek  nemezből,  kipróbálhatták a gyapjú,  a  szappan  és  a  langyos  víz  által a   nemezelést.

Írta:
Monić  Lídia,
az anyanyelvápolás  koordinátora

Beszámoló: Gion Nándor Középiskolások Művészeti és Élménytábora

2022. július 4-8. között vezettem le Újvidéken az Apáczai leánykollégiumban a VIII. Gion Nándor Középiskolás Művészeti- és Élménytábort a Vajdasági Magyar Pedagógus Egyesület szervezésében. Az idei tábor témája az utazás volt, ami köré szerveződtek a foglalkozások is.

Ez a közismert irodalmi és művészeti toposz nagyon hálás témának bizonyult az idei táborban, hiszen a kamaszok a világot akarják felfedezni, és az utazás lehet fizikai, de lehet metaforikus irodalmi kaland is. Így valóban azonosulni tudtak minden foglalkozással és kísérőrendezvénnyel. A foglalkozásoknak nem volt céljuk irodalmi művek mély értelmezése. A gondolatindítást szolgálták, hogy azután a táborlakók kreatív és ötletes tevékenységként, különböző technikák segítségével ismerjék meg az irodalmat egy kicsit másként. A foglalkozások elsődleges célja volt az olvasás népszerűsítése és az önismeret fejlesztése.

A résztvevők valamennyien nagy érdeklődéssel és lelkesedéssel vettek részt a foglalkozásokon, amelyek nagy beszélgetéseket generáltak. A kreatív alkotások csoportmunkában, választható feladatokon keresztül születtek meg, önálló munkára serkentve a fiatalokat, sőt ők maguk is kezdeményezhettek változtatásokat, újításokat az adott témakörben. A napi 2×3 órás technikák mellett szórakozási és kulturális programokban is részük volt.

Program

A foglalkozásokról:

Ismerkedési játékok: az első nap ismerkedési játékokkal indítottuk a napot, amelyet ugyancsak a tábor részvevői, mint a diákok, illetve a tábor vezetői is élveztek. Egy jégtörő játékkal kezdtük a programot, melyben a neve „Helló! Béla vagyok!…” egy kis éneklés és mozdulatok kellettek hozzá, amelyet kacaj ötvözött. Majd véletlenszerű labdadobálással mindenki bemutatkozott egymásnak, és néhány információt elmondott magáról. Folytatva az ismerkedést, minden diák a keresztneve kezdőbetűjével kellett, hogy mondjon egy állatnevet, majd pedig körbeülve és a középen lévő fogónak ki kellett találnia ki is lehet az adott állat. Több hasonló ismerkedős játékot folytattunk, mint például a pantomímezés, illetve activity keretein belül elmutogatni, hogy kinek mi a hobbija, és mit szeret csinálni szabadidejében. (Guzsvány Anna)

Hétfő esti vendég: Krizsán Szilvia, színművésznő. Vendégünkkel az alkotásról beszélgettünk. Az est során végig pásztáztunk minden alkotói fázison, amit Szilvia kipróbált eddig, így faggattuk őt ifjúsági regény írásáról, hangjáték írásról és rendezésről, színházi rendezésről, színészi alakításról és mint a legfrissebb alkotói területéről, a filmszínészi nehézségekről. A lányok nagyon élvezték a majd kétórás beszélgetést, és számos kérdéssel is ostromolták végül a vendéget.

Média-műhely: az újvidéki Ótos Annabella okleveles audiovizuális média szakember, fotóművész, operatőr és magánvállalkozó, a Művészeti Akadémia friss diplomása vezette a délutáni foglalkozást. Miután mesélt az életéről, a munkásságáról, részletezte a fotózás alapszabályait, majd igyekezett motiválni és támogatni a fiatalokat, hogy próbálják meg képi formában megragadni a vágyaikat. Mottója volt: hogy merjenek „más lenni és álmodni”, ennek érdekében lépéseket tenni! Ennek jegyében a közeli utcákat és a Futaki parkot járták körbe fotótémákat keresve, amiket minden résztvevő először a saját mobiltelefonján kapott lencsevégre, később viszont kipróbálhatták az analóg fényképezőgéppel is a munkát. A legszebb része ennek a munkának az volt, amikor este Annabella elhozta a kidolgozott képeket, és az asztalokon kiterítette a mintegy 36 munkát, amiket élvezettel elemeztünk immár közösen.

Könyvajánló: A keddi nap végén, utolsó foglalkozásként könyvajánló volt előrelátva. A lányok véleményem szerint ezt a részét várták a legjobban. Volt, aki több könyvet is elhozott otthonról, hogy a valóságban is megtekinthesse mindenki. Minden lány élvezettel mesélt a saját könyvéről, amelyet ők is izgalmakkal telten olvastak végig. Majd a végén egy lapra mindenki felírta a saját ajánlóját, amelyet mindenki megtekinthetett. (Guzsvány Anna)

Irodalomterápia: Berényi Emőke irodalomterapeuta vezetésével két másfélórás foglalkozáson vettek részt a gyerekek. Az első részében kis képekkel indították az utazás témájára a beszélgetést, majd ehhez rövid verseket olvastak, amikről mindenki a saját élményét mondta el. A továbbiakban versek átírását, majd befejezését kapták feladatul, de volt saját olvasat megfogalmazása is. A második kör végére egészen komoly problémákat vitattak meg a fiatalok Emőkével, olyan jellegűeket, amiket a kapott szövegek nyomán önmagukban fedeztek fel. Igen érdekes és nagyon tanulságos foglalkozás volt ez.  

Gasztroirodalom: Csabai Ferenc biológiatanárral a gasztrológia jegyeit vizsgálták irodalmi művekben. Az előadás során kitért a az előadó számos étek leírására a világ- és a magyar irodalomból, majd közösen olvastak a hagyományos nápolyi pizza készítéséről egy igen tartalmas és fordulatos konyhaművészeti receptleírást. Ennek nyomán egyéni gasztroélményekre is kitértek a záró beszélgetés során.

Drámapedagógia: szerda délután egy drámapedagógiai játékkal kedveskedtünk a diákoknak. Kosztolányi Dezső Esti Kornél című művének a tizennyolcadik fejezetét dolgoztuk fel, amelynek címe ugyancsak az utazással kapcsolatos, és így hangzik: „melyben egy közönséges villamosútról ad megrázó leírást, s elbúcsúzkodik az olvasótól.” A játék arról szólt, hogy színjátszás által ismerkedjenek meg a diákok a novellával. Volt egy narrátor, aki mesélte a történetet, a diákok pedig a szerepek kiosztása után követték a cselekményeket. Izgalmas volt, mivel nem tudták, hogy mi fog következni, mégis megismerkedtek a történettel, és valószínűleg mélyebb benyomást is tett rájuk a novella. Vidáman zajlott a foglalkozás.

Az utazás motívuma: Az első nap délutáni programjait folytatva, az utazás motívumára épült a játék. Elsősorban a táborlakókkal együtt, közösen leszögeztük a tábor házirendjét, amit többnyire a diákok találtak ki. Majd készítettünk egy napi teendő listát is, amelyet a tábor keretei alatt, minden nap el kell végezniük az adott feladatokat, ilyenek voltak például, hogy minden nap egy adott kritérium szerint idézeteket kell keresniük és felírni meghatározott színnel egy az erre a célra kitűzött lapra, amely színesebbé teszi a tábor hetét. Minden nap egy adott helyen kellett csoportképet készíteniük, minden nap kellett olvasniuk legalább 10 percet. Csütörtökön kavicsot kellett keresniük, amelyet névhúzással oda kellett adniuk egymásnak, és egy kedves emléket vagy szót kellett rárajzolniuk. Mivel az utazás volt a téma, ezért beszélgettünk a kedvenc helyeikről az utazások kapcsán, illetve mindenki elmesélte a legjobb utazás élményét. A játék pedig, amelyet játszottunk egy alliteráció és ismétlés játék volt. Mindenkinek a saját keresztneve kezdőbetűjére ki kellett találni egy irodalmi alak nevét, majd ugyanarra a kezdőbetűre egy helységet ahová utazik, és, hogy milyen könyvet visz magával. Az első körben csak az irodalmi alak nevét és a helyet, majd a második körben már a könyvet is mondaniuk kellett. A játék célja a kreativitás és az emlékezőkészség fejlesztése volt. Mivel körben egy kis mese alakult ki ezáltal, és a következő személynek már az előtte elhangzott mondatot is el kellett mondani. A diákok élvezték az adott játékokat és mosollyal, kacajjal ötvözve zajlott a történet. Majd végezetül könyvjelzőt kellett készíteniük saját kreativitásuk által. (Guzsvány Anna)

Interaktív irodalomóra: Vincellér Katalin média és magyar szakos tanárral először a szabadtéri kiránduláson olvasták Esti Kornél utazásait, amiről az utazás élményhálóit vázolták fel, elmélyedve az egyéni úti élményekben is. A termi foglalkozásban aztán már kortárs költők verseivel foglalkoztak a búcsú, az úton levés és a csomagolás témájára. Ez volt a záró foglalkozás is egyben az értékelés előtt.

A tábor kulturális kísérőprogramjai, és kirándulások:

Különös atmoszférát kölcsönzött a tábor résztvevőinek maga Újvidék városa a Dunával, amit a hétfő esti séta és a kedd délelőtti várlátogatás alkalmával megtapasztalhattak, hiszen a diákok nagy része vidékről érkezett. Egy kis szabadidőt is kaptak mindkét alkalommal a központban, miután a legfontosabb nevezetességeket közösen végig jártuk.

Csütörtökön egésznapos kirándulással kötöttük egybe az aznapi interaktív magyarórát, melyeknek a sztrazsilovói kirándulóhely kiváló környezetnek bizonyult egy kétórás túrázást követően. A résztvevők és a csoportvezetők véleménye megegyezett abban, hogy a közös kirándulás és grillezés igen jó hangulatban telt, és érdemes a jövőben is alkalmazni a szabadtéri foglalkozásokat hasonló módon.

A péntek délelőttre értékelés tartalmasan alakult, és sikerült azt lekerekíteni önértékeléssel is egybekötve.

Értékelés:

A táborban 8 lány vett részt. Felemelő érzés volt látni, hogy az összes résztvevő szenvedélye az olvasás, és szinte a tábor alatt többségében a könyvekről beszélgettek, ajánlottak egymásnak izgalmas olvasnivalókat. Nyitottak voltak egymás iránt, és befogadóak. Otthon érezhették magukat az 5 nap alatt, mivel olyan társaságban voltak, akik hasonlóak hozzájuk. Pozitív élményekkel távozott minden diák, és a szervezők is. (Guzsvány Anna)

Második alkalommal tartottunk olyan tábort, amikor az utolsó pillanatig nyitott maradt a jelentkezési lehetőség, és nyilvánosan is meghirdettük azt. Végül 8 résztvevője lett a tábornak, ugyanakkor mind a nyolcan résztvevői voltka a Gion Nándor Középiskolások Olvasási versenyének. Ugyanakkor ilyen csapat még nem volt, ugyanis mindannyian lányok voltak és mindannyian olvasni szeretők, akik a szabadidőben is könyvekről beszélgettek, és nagyon élvezték a tábor tematikáját.

Szerencsés döntésnek tartom azt, hogy az idei tábort már a nyár elején megtartottuk, és hogy változatosabb foglalkozások voltak, sokszínű előadókkal. Így kamatoztattuk a tavalyi évben megfogalmazódott igényt, hogy fiatal előadókat is be kell kapcsoljunk, hogy frissítsük és a diákok igényeihez közelítsük a tábor hangulatát. Ezt csak erősítette újfent a szabadtéri kirándulás, ami, szerintem, kötelező programeleme kell legyen minden városi táboroztatásnak is.

Itt térek ki Guzsvány Anna csoportvezetői munkájára is, aki végig követte a résztvevőket mind az öt napon át mellettem, és kisebb foglalkozásokat, játékokat készített elő. Tanulságos „hospitálás” volt ez a számára is.

Írta:
Kovács Smit Edit,
a tábor koordinátora