„Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek,
gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs
fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan
sem, mint a testem. Mélyen bennem van, vérem csöppjeiben,
idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként.”
– Kosztolányi Dezső: Ábécé a nyelvről és lélekről

Az anyanyelvápolásnak nagy jelentősége van a magyar nyelv, és a nemzeti kultúra megőrzésében.  A  Vajdasági  Magyar Pedagógusok Egyesülete évtizedekre visszatekintő múlttal rendelkezik az anyanyelvápolás terén.  Az anyanyelv kérdése szorosan kapcsolódik az identitás, a hagyomány, a kultúra, a nemzet, a nép fogalmához. Vajdaságszerte működnek  anyanyelvápolási  csoportok kisebb-nagyobb létszámmal; a 16 településről érkező 12 anyanyelvápoló-csoportvezető  nagy odaadással végzi munkáját   a VMPE keretein belül.

Az anyanyelvápolás célja a magyar nyelv továbbfejlesztése, ápolása, a nemzeti kultúra elemeinek megismerése, a hagyományőrzés és a nemzeti öntudat elmélyítése. Az anyanyelvápolás sokoldalúan hat a tanulókra:

– az általános nyelvi beszédkészség fejlesztésére

– a magyar nyelvtudás elmélyítésére

– a nemzeti öntudat erősítésére

– a nemzeti hovatartozás tudatosítására

Ezen kívül örömet hozó, gondolkodtató, szórakoztató is.

Törekvésünk az, hogy magyar felmenővel rendelkezzenek ezek a gyermekek, akik anyanyelvápolásra járnak,  hogy  származási  nyelvük  magyar legyen. Természetesen, nem egyforma nyelvi tudásszinttel, beszédkészséggel  érkeznek hozzánk a tanulók. A beszédkészség anyanyelvi környezetben a leghatékonyabban beszéd által fejleszthető. A gyermek beszédkészsége akkor fejlődik legjobban, ha sok beszédet hall, s az a mindennapi élet legegyszerűbb élethelyzeteinek folyamatos magyarázatára irányul. A beszédkészség alapja a megfelelő szókincs, a szóállomány aktív használata, és a nyelvi fordulatok kreatív módja, tehát, a jó beszédkészséggel rendelkező gyermek könnyen fogja magát kifejezni írásban is.

Ami a csoportok   jellemzőit illeti, leszögezhető,  hogy egyre nagyobb számban   jelentkeznek  kezdő  nyelvtudással  rendelkező  tanulók,  akik  szerb nyelven  végzik  tanulmányaikat.  Odahaza még  magyarul beszélnek (vagy már ott sem), de már egymás között (az iskolai élet sajátosságai miatt) szerbül. 

A helyi magyar közösségekre  jellemző, hogy egy-egy településen  az egészen kis létszámúak mellett,  jelentkeznek  nagyszámú  csoprtok  is (30 fő).  A gyerekek száma tehát nagyon változó, a csoportok száma is (Módoson,  például, 2009-ben, amikor elindult az anyanyelvápolás, nyolc diák jelentkezett, hogy kb. tíz év múlva 26 főre gyarapodjon a létszám, most  viszont, a  2023/2024-es iskolaévben, 4  tanulóval  működik a csoport). 

Az  anyanyelvápolási  órákra járó  gyermekek nagyon különböző nyelvi kompetenciákkal rendelkeznek, nyelvtudásuk különböző szintű, és azon kívül, korosztály szempontjából is, heterogén csoportokat alkotnak.  Ezek a tények már a kezdetben megnehezíthetik a munkát.

 Óralátogatásaim alkalmával , a terepi munkám során,  nagyon hasonló tapasztalatokkal,  hasonló  problémákkal  találkozom.

Ezeken a településeken többszáz  általános  iskoláskorú  gyermek  jár anyanyelvápolási órákra,  valamint Nagybecskereken (pontosabban Muzslyán), és Újvidéken, az óvodai program keretein belül, több óvodai csoport óvónője munkálkodik (Újvidéken, a Dunavirág és a Pitypang óvodában) az  anyanyelv  elhivatottsága mellett (Muzslyán, a Hófehérke óvodában).

 Bármely csoportról legyen szó, a  legfontosabb, elsődlegesen is felmérni a gyermekek anyanyelvi tudásszintjét, és megfelelő módszerekkel  fejleszteni azt.

A helyszín, ahol az órákat tartják, általában művelődési házak (Titel, Ürményháza), általános iskolák (Nemesmilitics, Bóka, Törökbecse, Surján), parókiák (Bóka, Nezsény, Maradék, Nyékince, Homokrév, Magyarittabé),  közösségi házak (Módos), óvodák (Újvidék, Muzslya, Erzsébetlak),  de magánházak is (Csonoplya).

 Ellátottságukat  tekintve  szintén különbözőek ezek a helyszínek, néhol van internet, számítógép, táblagép, könyvtár, játéksarok (általában az iskolában)néhol viszont nincs.

Az idén, nagy örömünkre, másfél éves kihagyás után, újból megindult az anyanyelvápolás Magyarittabén! Az ottani órákat, nagyon sikeresen, Kovács Hargita tártja. Erzsébetlakon viszont csak az óvodában van anyanyelvápolás, az iskolában, sajnos, nincs. Őszre egy magyar elsős indul elsőbe Erzsébetlakon.

Muzslyán, az óvodai csoport mellett, működik két  énekes csoport is, Győri Csilla vezetésével (Cinegék, Méhecskék).

Maguk  a  csoportvezetők  szakmai  felkészültsége  is  különböző. Léteznek  hivatásuknál  fogva pedagógusok (tanítók, óvónők,  iskolapedagógusok,  szaktanárok), akik  főállásuk  mellett  foglalkoznak  anyanyelvápolással, és  vannak  lelkes kultúrmunkások,  gyakorló  anyanyelvápolók, akik  évek hosszú  során  egy-egy  település kulturális életének, hagyományápolásának fő szervezői.

Az  anyanyelvápolók  havi szinten szakmai  megbeszélésekre  járnak Újvidékre.  Ezt  követően  alkalmuk  nyílik legtöbbször  akkreditált  továbbképzésen  is  részt  venniük, a TANOM (Tanítók, és  más  oktatási  szakemberek oktató-nevelő  munkája) keretében. Az idén ezek mozgó helyszínek voltak (Meeting Caffé), így az anyanyelvápolók több vajdasági településre látogathattak el: Szenttamásra,  Temerinbe, Bácskossuthfalvára, és Óbecsére.

 Szeptemberben tartotta a VMPE 30 éves jubileumi ünnepségét, ahol minden anyanyelvápoló részt vett, és díszoklevelet kapott .

Az  novemberi  előadás témája: Nyelvi kommunikáció-illemszabályok. A november 18-án megtartott találkozónkon a köszönés, a kézfogás, a magázódás,  a tegeződés szabályairól volt szó elsősorban, de  más illedelmes viselkedési szabályról is.  A továbbképzés színhelye a  szenttamási Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola volt.

Decemberben tartotta a VMPE  évi közgyűlését Újvidéken. Ezt megelőzően került sor egy szakmai megbeszélésre, valamint a kibővített szerződések aláírására, mely értelmében a megbízott, a munka szervezése és az oktatás színvonalának emelése céljából, köteles részt venni a havonta rendezett pedagógus továbbképzéseken. Ez alól csak indokolt esetben menthető fel, pl. tanulmányi okok, betegség (évente két alkalommal). Ugyanakkor, a megbízott kötelezettséget vállal az órák óraszám és órarend szerinti megtartására. Amennyiben változás történik valamilyen téren, ezt jelenti a program szakmai koordinátorának (az  órák száma nem növelhető a tanév folyamán). A bővítés a zárójeles részben található.

A  januári előadás  témája: A magyar himnusz története

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük.  Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon, január 22-én, tisztázta le  és jelölte meg dátummal  a Himnusz kéziratát.

Országgyűlés 2022. decemberében elfogadta azt a  határozatot, amelynek értelmében a Himnusz befejezésének 200. évfordulójára emlékezve – január 22-ét hivatalos állami emléknapként, a Magyar Kultúra Napjának nyilvánította.

 Az előadás helyszíne Idős Kovács Gyula Általános Iskola, Bácskossuthfalva, időpontja pedig január 28-a volt.

A februári előadás témája: Sára és az elfelejtett tér – a halál, mint tabutéma a gyermekirodalomban (Kókai Imre Általános Iskola, Temerin, 2024. február 24.)

 Zoran Penevski kortárs író egyik regényét mutattam be, aki  forgatókönyvíró és fordító – jelenleg a Laguna Kiadó gyermekkiadványainak a szerkesztője.  Az író Sára és az elfelejtett tér című könyvét tavaly jelentette meg magyar nyelven a budapesti AB Art Kiadó; a gyermekregényt Kovács Jolánka fordította, aki jómaga is kortárs író,  műfordító, nyugalmazott könyvtáros és anyanyelvápoló (számos kötete, meseregénye, novelláskötete, műfordítása, de  anyanyelvápolással kapcsolatos tankönyve is megjelent).

Áprilisben egy rendhagyó megbeszélésen  vettek részt az anyanyelvápolók, ugyanis,  egy online megbeszélést-ismertetőt tartottam,  szombaton április 6-án, helyi idő szerint, 15 órától. A témák egyike az OktOpusz Kárpát-medencei oktatásszakmai műhely fejlesztése és működtetése című projekt ismertetése volt, valamint az Európai Unió társfinanszírozásával történő Erasmus+ projekt. Megbeszélésre kerültek az időszerű kérdések is.

Áprilisben két megbeszélésünk volt, mert a márciusi találkozónk  elmaradt. Az óbecsei  Petőfi Sándor Általános Iskola  adott helyszínt az április 27-én megtartott továbbképzésünknek. Lukács Fodor Valéria a zenéről, a zene szerepéről tartott nagyszerű előadást.

Május 24-én tartottuk  meg  a XXIV. Vajdasági Suliszínház Fesztivál bánáti elődöntőjét, melynek  helyszíne  hagyományosan a muzslyai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület volt. Itt,  az  erzsébetlaki anyanyelvápoló csoporton  kívül,  minden  más  anyanyelvápoló csoport  fellépett (Csonoplyán  tartották  meg  a  Nyugat-bácskai  elődöntőt, május 8-án).  Nagyon sikeresnek mondható a bánáti elődöntő, hiszen 20 fellépő csoport is szerepelt a megmérettetésen. A XXIV. Vajdasági Suliszínház Fesztivál bánáti elődöntőjének szervezője:  Molnár Lábadi Csilla, és Kósa Zoltán. A nagyon élvezetes előadásokat követte    a  szakmai megbeszélés.

Június 1-én tartottuk  meg   a jubiláris  XXX. Szórakoztató Szóra Késztető  Anyanyelvápolási Szemlét, melynek  helyszíne az   Apáczai Fiúkollégium volt Újvidéken ( Bogdan Šuput u. 16).   Itt,  hagyományosan,  az újvidéki Vidám gyermekkor Iskoláskor Előtti Intézmény két Anyanyelvápoló csoportja lépett  fel  elsőnek: a Pitypang óvoda Anyanyelvápoló csoportja (csoportvezető óvónő: Lukács Fodor Valéria), és a Dunavirág óvoda Anyanyelvápoló csoportja (csoportvezető óvónők: Lelik Terézia, és Petrovity Eszter). Összesen 36  iskoláskorú gyermek, és 35 óvodás  jelentkezett be erre a rendezvényre,  végül, összesen, mintegy 60 gyermek vett részt, 12  anyanyelvápoló kíséretében.

A Szemle  után  az anyanyelvápolók szakmai megbeszélésére  került  sor, ahol  összegeztük az évi munkánkat, a nyári táborok helyszíneiről, időpontjairól tájékozódtunk, valamint az Erzsébet-táborral kapcsolatos kérdésekre adtunk válaszokat.  Itt került sor, a pedagógusnapot megelőző kis ajándékok kiosztására is, köszönetként, az anyanyelvápolók önzetlen munkájáért. A pedagógusnap változó ünnep, mozgó ünnep: minden év júniusának első vasárnapján köszöntjük a köznevelésben és a felsőoktatásban dolgozókat. Így a pedagógusnap 2024-ban június 2-re esik.

A  nyár  folyamán  Módoson,  és  Csonoplyán lesznek anyanyelvápoló  táborok (június 24-től, június 27-ig),  amelyekről  beszámolót  a  csoportvezető  anyanyelvápolók fognak írni.

A VMPE keretében működő anyanyelvápoló csoportok, és vezetői a 2023/2024-es  iskolaévben:

Beodra, Törökbecse, Homokrév:  Szirák Katalina,
Bóka,  Nezsény,   Módos,  Surján:  Molnár  Urbán Éva,
Csonoplya: Krizsán  Valéria,
Titel:  Molnár Lábadi Csilla, Kósa Zoltán,
Magyarittabé, Erzsébetlak:   Kovács Hargita,
Maradék, Nyékinca: Csordás Vivien,
Muzslya: Tóth-Lendvai  Heléna,  Győri  Csilla,
Nemesmilitics: Szabó Márta,
Üményháza: Móricz  Elvira.

A tanév  során,  óralátogatás  céljából, terepi  munkát  is  végeztem.

A  fényképek az óralátogatások  alkalmával készültek, valamint a rendszeres  anyanyelvápolási órákon, a tanév folyamán.

Írta:
Monić  Lídia,
az  anyanyelvápolás koordinátora