A projekt sikeres megvalósítása szempontjából hét, meghatározó jelentőségű szakmai workshopot rendeztek az idei év első felében a „Köznevelési együttműködés a digitális módszerek és eszközök használatának támogatására Magyarországon és a szomszédos országokban” elnevezésű projektben (a továbbiakban: Projekt).
A Projektben három tématerületen összesen 30 workshop megtartását tervezi a partnerség, amelyből hét 2025 első félévében valósult meg.
A „Digitális tanulástámogató megoldások fejlesztése európai összefogással” elnevezésű tématerület idei első workshopját január 16-án rendezték meg online formában, a Teams munkafelületen. Dr. Tódor Imre, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége képviseletében tartott bemutatót arról, miként lehet hatékonyan bevonni a digitális szabadulószoba-típusú fejlesztést a pedagógiai eszköztárba. Ismertette az eszköz megalkotásának elméleti alapjait és elemeit, részletezte a tanulást, valamint a tudásátadást interaktív és kreatív módon segítő platform pedagógiai-módszertani hátterét. Hangsúlyozta: ez a digitális taneszköz kifejezetten támogatja a diákok együttműködési, adatértelmezési, logikai és problémamegoldó készségeinek élénkítését. A kérdések és a válaszok során az előadó és a résztvevők egyetértettek abban, hogy a digitális szabadulószoba akkor lehet igazán sikeres a hétköznapi oktató-nevelő munkában, ha a releváns feladatok mellett a tananyaghoz kapcsolódó kísérő elemeket is – QR-kódot, képeket, videókat – tartalmaz, továbbá a külső dizájnja is megfelelő. A workshop folytatásában a résztvevők a projekt vállalásai között szereplő pedagógus-továbbképzések (egy 30 órás és két, egyenként 15 órás képzés) előkészítésén dolgoztak.
Két héttel később, 2025. január 30-án valósult meg a tématerület második online workshopja. Elsőként Pintér Gergely munkacsoport-vezető, az Oktatási Hivatal (OH) osztályvezetője beszélt a pedagógus-továbbképzések akkreditációjához szükséges dokumentumokról, majd ezt követően áttekintették és megtervezték a munkacsoport felelősségi körébe tartozó, egy 30 órás, illetve két 15 órás képzés vállalt produktumait és a kapcsolódó feladatokat.
Február 19-én szervezték meg a tématerület idei harmadik workshopját, amelynek középpontjában a munkacsoport által kidolgozott 3 pedagógus-továbbképzés („Digitális pedagógiai kompetenciafejlesztés a Nemzeti Köznevelési Portál eszközeivel” című 30 órás képzés, „Óratervezés digitális pedagógiai módszerekkel a Nemzeti Köznevelési Portálon” című 15 órás képzés, „Feladatok és feladatsorok szerkesztése a Nemzeti Köznevelési Portálon” című 15 órás képzés) végleges változatának bemutatása, áttekintése és véleményezése állt.
A projekt második tématerületének („Az európai tehetséggondozás és az életpálya-építés digitális lehetőségei”) idei első workshopját január 28-án rendezték meg. Dugasz János munkacsoport-vezető, az OH főosztályvezetője röviden összefoglalta a hazai pedagógus-továbbképzések szabályozását érintő változásokat, emellett kitért a projektben vállalt képzésekkel szemben támasztott követelményekre is. Ezt követően a munkacsoport tagjai beszámoltak a képzés- és workshop-fejlesztéssel kapcsolatos előrehaladásukról, majd bemutatták a munkacsoport által kidolgozott 3 pedagógus-továbbképzés részletes tervét („A tehetségazonosítás digitális eszközei a pedagógiai gyakorlatban” című 15 órás képzés, „A tehetségfejlesztés digitális eszközei a pedagógiai gyakorlatban” című 15 órás képzés, „A pályaorientáció folyamata és digitális eszközei a pedagógiai gyakorlatban” című 30 órás képzés).
A tématerület idei második workshopja május 28-án valósult meg. Dugasz János főosztályvezető bevezető előadásában jelezte, hogy a tervek szerint mindhárom, a munkacsoport által kidolgozott pedagógus-továbbképzésből már ősszel megszerveznek egyet-egyet, majd a jövő év első felében is lesz további két-két képzési alkalom mindhárom, kifejlesztett képzésből. A folytatásban a munkacsoport tagjai beszámoltak az elmúlt három hónap elvégzett szakmai feladatairól.
A projekt harmadik tématerületének („Digitális adatkezelés, eljárások, oktatásszervezés”) idei első szakmai találkozóját február 18-án rendezték meg. Az ülés első részében a romániai, a szlovákiai és az ukrajnai pedagógus-továbbképzések akkreditációjáról hangzott el három előadás. Dr. Barabás Andrea, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége képviselője és a Csutak Vilmos Pedagógusok Háza igazgatója, Tamás Erzsébet, a Rozsnyói Városi Hivatal Oktatási Osztályának vezetője, illetve Gabóda Béla, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozatának vezetője beszélt az adott országok akkreditációs rendjéről. Ezt követően Réthey Andrea, az OH munkatársa felvázolta a Magyarországon alkalmazott pedagógus-továbbképzési programok nyilvántartási folyamatát. A résztvevők az előadások után áttekintették a munkacsoportot érintő, pedagógus-továbbképzésekkel kapcsolatos vállalásokat, valamint az elmúlt időszak szakmai előrehaladását. A workshopon elhangzott, hogy előreláthatólag október 20-a és november 9-e között valósul meg a próbamérés matematikából és szövegértésből, hazai és külhoni iskolák bevonásával.
A harmadik tématerület idei második workshopját június 24-én bonyolították le. Dr. Csergő László, az OH osztályvezetője, munkacsoport-vezető és Saáry Réka, az OH munkatársa bemutatta a munkacsoport által kidolgozott pedagógus-továbbképzéseket („A digitális Országos Kompetenciamérés statisztikai háttere és módszertana” című 15 órás képzés, „Hatósági szerepkörök az oktatásban határon innen és túl” című 15 órás képzés, „A kompetenciaalapú tanulás, tanítás lehetőségei Magyarországon és a határon túl” című 30 órás képzés), azok felépítését, a képzési alkalmak tervezett dátumait, valamint a képzések megvalósításával kapcsolatos legfontosabb teendőket. Fási Andrea, az OH osztályvezetője és dr. Csergő László moderálásával a mérésbe bevont iskolák felkéréséről, illetve a folytatásban esedékes feladatokról egyeztettek a résztvevők.
–
Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő információk és állítások a szerző(k) álláspontját képviselik, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy a Tempus Közalapítvány hivatalos véleményét. Sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem vonható felelősségre miattuk.
